bélyegkép|jobbra|300px|Kanada politikai felosztása (angol nevekkel) Kanada közigazgatásilag 10 tartományra (province) és 3 területre (territory) oszlik. A tartományokat Kanada alkotmánya határozza meg, míg a területeket a szövetségi jog (federal law). A szövetségi kormány ennélfogva közvetlenebb irányítást gyakorol a területek felett, míg a tartományi kormányzatok több önállósággal és jogosítvánnyal rendelkeznek.
A társadalmi élet nagy részében a tartományok szerepvállalása meghatározóbb, mint a szövetségi kormányzaté (például egészségügy, oktatás, jóléti intézmények); a világon egyedülálló módon a tartományok együttes bevétele meghaladja az állami bevétel összegét. Ha egy tartományi kormányzat nem a szövetségi szinten meghatározott irányelvekhez tartja magát egy-egy területen, elesik a központi költségvetés juttatásaitól. A kormány igyekszik biztosítani, hogy a szolgáltatások színvonala a gazdagabb és a szegényebb régiókban azonos legyen. A leginkább központi ellenőrzés alatt álló terület a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás. Minden tartomány és territórium önálló, egykamarás törvényhozással rendelkezik.
Története A Kanadai Domínium 1867. július 1-én jött létre Ontario, Québec, Új-Skócia és Új-Brunswick csatlakozásával.
A tartományok kormányzata Tartomány neveVárosokBelépés dátumaHivatalos nyelvNépesség (2021)Terület (km²)FővárosLegnagyobbSzárazföldVízÖsszesen40px OntarioToronto1867. július 1. (alapítók)angol14 223 942917 741 158 6541 076 39540px QuébecQuébecMontréalfrancia8 501 8331 356 128185 9281 542 05640px Új-SkóciaHalifaxangol969 38353 3381 94655 28440px Új-BrunswickFrederictonMonctonangol, francia775 61071 4501 45872 90840px ManitobaWinnipeg1870. július 15.angol1 342 153553 55694 241647 79740px Brit ColumbiaVictoriaVancouver1871. július 20.angol5 000 879925 18619 549944 73540px Prince Edward-szigetCharlottetown1873. július 1.angol154 3315 660 -5 66040px SaskatchewanReginaSaskatoon1905. szeptember 1.angol1 132 505591 67059 366651 03640px AlbertaEdmontonCalgaryangol4 262 635642 31719 531661 84840px Új-Fundland és LabradorSt. John's1949. március 31.angol510 550373 87231 340405 212 A tíz tartomány mindegyikének egykamarás, választott törvényhozása, valamint kormánya van, a tartományi miniszterelnököket (premier) ugyanolyan módon választják meg, mint a miniszterelnököt. A királynő „provinciális” képviselői az alkormányzók (lieutenant governor), akiket a főkormányzó nevez ki.
A legtöbb tartományban a három nagy párt „fiókpártjai” a politikai élet meghatározói – ezek azonban (a New Democratic Party szervezeteinek kivételével) hivatalosan nem kapcsolódnak a szövetségi szinten tevékenykedő pártokhoz. Pár helyütt a regionális politikai erők is nagy súllyal bírnak (például a Saskatchewan Party vagy a Labrador Party).
Különleges a helyzet Québecben, ahol a szeparatista Parti Québecois és a föderalista Parti libéral du Québec küzdelme a meghatározó, napjainkra azonban két kisebb, elsősorban nem a tartomány önállóságának kérdésével foglalkozó párt, a jobboldali Action démocratique du Québec és a baloldali Union des forces progressistes is nagyobb súlyra kezd szert tenni (bár a helyi parlamentbe még csak az ADQ jelöltjei kerültek be).
A területek kormányzata Terület neveVárosokBelépés dátumaHivatalos nyelvNépesség (2021)Terület (km²)FővárosLegnagyobbSzárazföldVízÖsszesen40px Északnyugati területekYellowknife1870. július 15.chipewyankríangolfranciagwichʼininuinnaqtuninuktitutinuvialuktunészak-slaveydéli-slaveytlicho41 0701 183 085163 0211 346 10640px YukonWhitehorse1898. június 13.angolfrancia40 232474 3918 052482 44340px NunavutIqaluit1999. április 1.inuinnaqtuninuktitutangolfrancia36 8581 936 113157 0772 093 190 A területek politikai súlya kisebb, mivel ilyen típusú közigazgatási egységet a parlament törvényekkel hozhat létre, míg a tartományok önállósága az alkotmányon alapul. Sokak szerint a területek lakossága így nem kap megfelelő képviseletet a parlamentben.
A területek élén egy-egy biztos (commissioner) áll; jogosítványai megegyeznek egy alkormányzóéival, de nem képviseli az uralkodót. A biztosokat a szövetségi kormány nevezi ki.
Yukon területnek egykamarás törvényhozása van, mely hasonlóképp működik, mint a tartományiak; a másik két territórium kormányzása azonban közmegegyezésen alapul: nincsenek pártok, a kormányzat tagjai függetlenekként indulnak, s maguk közül választják meg a kormányzat vezetőjét.
A területek kormányai és a szövetségi kormány között gyakoriak a feszültségek, főként a természeti erőforrások és a befektetések kapcsán. Bár a territóriumokban a legnagyobb az egy főre jutó bevétel, mégis magas a szegénység aránya az elszigeteltség, az áruk szállításának nehézségei és költségei, a munkahelyek hiánya és más társadalmi problémák miatt.
Jegyzetek