Malo Vukovje falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.
Fekvése Belovártól légvonalban 42, közúton 52 km-re délre, községközpontjától 7 km-re délnyugatra, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin és a gerzencei tórendszer nyugati partján Veliko Vukovje és Kaniška Iva között fekszik.
Története Kućišta nevű határrésze arra enged következtetni, hogy itt már a török uralom előtt is lakott település volt. A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén az egységes Vukovje falu „Dorf Vukovie” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vukovje” néven találjuk. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 747. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Vukovje” néven 146 házzal, 133 katolikus és 690 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 152 o. Buda, 1829.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1880-ban 127, 1910-ben 338 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 57%-a horvát, 40%-a szerb, 3%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 72%-a horvát, 21%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 122 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 0 0 127 197 322 338 372 404 378 387 314 246 211 177 145 122 (1857-ben és 1869-ben lakosságát Vukovje néven Veliko Vukovjéhoz számították.)
Jegyzetek
Források Garešnica község hivatalos oldala Észak-Monoszló turisztikai irodájának oldala Garešnica város rendezési terve Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései