Bérczy János, Stand János (Abony, 1776. április 11. – Balassagyarmat, 1839. február 20.) Nógrád vármegye tisztiorvosa, író.
Élete
Édesapja, Stand László a 18. század közepén az abonyi Csuzy–Balogh–Tallián-féle közbirtokosság provizora, gazdatisztjeként működött, édesanyja Horváth Borbála. Stand János szülei nyolcadik gyermeke volt. Tanulmányait a kegyesrendiek pesti gimnáziumában végezte 1790 és 1794 között, Endrődy János drámaíró is tanította. Stáhly György, apja egy barátja tanácsára választotta az orvosi pályát, 1802 januárjában a pesti egyetem orvosi karán avatták doktorrá. 1804-ben Stand családi nevét Bérczy-re változtatta és Nógrád vármegyei Balassagyarmatra került főorvosnak, ahol haláláig élt. 1806. június 11-én Vajkán feleségül vette vajkai Molnár Juliannát, Molnár Ferenc földbirtokos és nádasdi és sárosi Bittó Cecília lányát, akitől három gyermeke született: Anasztázia, Lajos és Károly. Gyakorló orvosi működésén túl jelentős szakirodalmi és szépirodalmi tevékenysége is. Számos szakcikket fordított. A jénai mineralogiai társaságnak is tagja volt.
Művei A tehén-himlőről. Careno után francziából ford. Stand névvel. Pest, 1802 (ism. Schedius, Zeitschrift 1802. IV. 123. l.) Nagym. gr. Széchenyi Ferencz nemzeti könyvházára irt ének. Uo. 1803 Tanítása az oltalmazó himlő hasznáról. Uo. 1805 A malagai járvány hideglelésről. Arejula után ford. Uo. 1805 Az egészség barátja az öregségben. Struve után ford. Uo. 1806 Kesergő versek... id Plachy János urnak sirhalmára Mohorán. Uo. 1820
Három gyürű. Castiliai rege rímes versekben, megjelent az Uraniaban (1828)
Források
Leblancné Kelemen Mária: Adalékok a reformkori Nógrád megye egészségügyi helyzetéről, Bérczy János főorvos munkásságáról Comm. Hist. Artis Med. 80 (1976), 91-99. old.
Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar tisztiorvosok Kategória:Magyar írók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1776-ban született személyek Kategória:1839-ben elhunyt személyek Kategória:Abonyiak