A Lada az orosz AvtoVAZ járműgyártó vállalat gépkocsimárkája, egykor a szovjet autóipar egyik legelterjedtebb és legnépszerűbb terméke. A szovjet időszakban ezt a márkanevet csak az exportra szánt járműveknél használták, ugyanazokat a modelleket a belső szovjet piacon Zsiguli márkanéven forgalmazták, de az autók a keleti blokkbeli szocialista országokba is cirill betűs Zsiguli felirattal érkeztek a forgalmazás első éveiben.40 éves a magyar Zsiguli
1993-ban a Vjacseszlav Zubarev által 1992-ben alapított TTS szerződést írt alá az AvtoVAZ-zal. 1995-ben Naberezsnije Cselni városában megnyílt az első teljes értékű LADA autóközpont, amely közvetlen szállítást indított az autógyárból. 1995-ben irodát nyitottak Kazanyban. 1997-ig az autókat Naberezsnije Cselniből hajtották. Után-vasúti szállítás
A név eredete A név eredete nem tisztázott, mert a Lada szóról több jelentésre is asszociálhatunk, és ezeknek mind szerepe lehetett a névadásban:Что означают ВАЗовские брэнды: "Жигули", "Самара", "Нива" Lada a szláv mitológiában az ifjúság és a szépség istennője. a lada régi orosz szó, kedvest jelent, később keresztnévvé is vált a lagyja egy hajófajta – ez látható a Lada emblémáján is (Ладья). A lada szó az oroszban a magyar bund (gitár nyakán lévő fém érintő huzal) szó megfelelője.
Története Fontosabb állomások bélyegkép|jobbra|225px|VAZ–2103 és VAZ–2101
1966-ban állapodott meg a Fiat egy Szovjetunióban épülő autógyárról a szovjet autóipari miniszterrel. A Togliattiban felépült üzem 1970-ben indult be.
Az első VAZ–2101 és a kombi VAZ–2102 típusoknak az 1967-es év autója; a Fiat 124 volt az alapja, amelyből az olasz mérnökök fejlesztették ki a 124R jelzésű, a VAZ–2101 Zsiguli alapjaként szolgáló típusváltozatot.
1972-ben jött ki új modell a VAZ–2103; azaz az ezerötszázas. Ekkor már 320 ezer autó készült el; a későbbi évekre pedig 660 ezer darab lett a tervezett mennyiség.
1973-ban az üzem területe elérte a 2 millió négyzetmétert és 70 ezer munkást foglalkoztatott.
1975-ben készült el az első terepjáró, a VAZ–2121-es Lada Niva, de sorozatgyártásba csak 1977-ben kerül. Ez az első olyan Lada, amely nem az eredeti Fiat 124 karosszériára épül. Az 1975-ben elkészült 1600-as motor új fejlesztésű, háromajtós önhordó karosszériát mozgat állandó összkerékhajtás segítségével.
1976-ban készült a második ikerlámpás az 1,6 literes motorral szerelt VAZ–2106. A későbbiekben többek között 1,5 literes motorral is felszerelték, így megszületett (VAZ–21061 kóddal) az egyik legtovább és legnagyobb példányszámban gyártott Lada-modell.
1980-ban jött ki az első „kocka-Lada” a VAZ–2105.
1983-ban jött ki a szerelőszalagról a második kocka, a VAZ–2107
1984-ben jelent meg (először Szputnyik néven) az elsőkerék-hajtású VAZ–2108 Lada Samara. Ez az autó pár kisebb alkatrészt leszámítva semmit sem örökölt a Fiat 124-től, konstrukciója a kortárs japán és nyugat-európai elsőkerékhajtású autókét követte.
1994-ben jelent meg a felújított Niva, a VAZ–2123-as.
1995-Ben jelent meg a Lada 110-es típuscsalád első tagja, a VAZ–2110. Műszakilag a Samara utódjának tekinthető, de formája új és a motorok is megújultak.
2000-ben elkészült a Lada történetének első 16 szelepes motorja, illetve megjelent a Lada 110-es típuscsalád két újabb tagja, a VAZ–2111-es kombi illetve a VAZ–2112-es ferde hátú.
2004-ben indult a Kalina gyártása (kombi: VAZ–1117, szedán: VAZ–1118, ferdehátú: VAZ–1119).
2007-ben indult a Priora (VAZ–2170) gyártása.
2008-ban indult a Priora 5 ajtós változatának (VAZ–2172) gyártása.
2009-ben indult a Priora kombi változatának (VAZ–2171) gyártása.
2010-ben indult a Priora Coupe változatának (VAZ–21728) gyártása.
2011-ben indult a Granta Coupe változatának (VAZ–2189) gyártása.
2012-ben indult a Granta Sedan változatának (VAZ–2190) gyártása. Az elavult VAZ–2104, VAZ–2105 és VAZ–2107 modellek gyártása végleg leáll.
2015-ben a Togliatti autógyárban legördül a futószalagról a vadonatúj Vesta modell.
Magyarországon a rendszerváltás után Az 1990-es évek közepéig a Lada továbbra is piacvezető autómárka volt Magyarországon. Az eladások jelentős hányadát tették ki a meglehetősen elavult, korszerűtlen 2105/2107 típusok, és a Samara. Ezt követően drámaian visszaestek az eladások. Ennek számos gazdasági, politikai, és egyéb oka van. 1999-ben nagy reményekkel kezdődött a 2110-es sorozat forgalmazása, ám a magas ár, és a minőségi problémák miatt csupán néhány száz darab talált gazdára. Ennek következtében továbbra is a Niva maradt a legnépszerűbb típus térségünkben, amelynek fejlesztett változata 1993-ban jelent meg, 1.7-es, befecskendezős motorral, kissé átszabott karosszériával. A jó terepjáró képességű, megbízható, egyszerűen javítható autókból a rendvédelmi szervek is komolyabb mennyiséget vásároltak. 2006 novemberében került a magyarországi kínálatba az 1118 (Kalina). Ez utóbbi 1.6 literes, 8 szelepes motorral érhető el 2007-ben. 2008 decemberében pedig megvásárolhatóvá vált a Kalina többi típusa is, mint a Kombi (1117) és az 5 ajtós változat (1119) is. Mindegyik modell kapható az Euro 4-es 1.4-es 16 szelepes erőforrással. A Kalinák mellett megkezdődött a Priora sedán (2170) és az 5 ajtós változat (2172) eladása is, amelyekben 1.6 literes benzinmotor található.
2010. április 1-jén a HungaroLada kivonult a magyar piacról A LadaHungária weblapja A Totalcar cikke
2015-ben a Lada bejelentette, hogy még abban az évben ismét visszatér a magyar piacra, három típussal: a Grantával, a Kalinával, és a klasszikus Nivával, új nevén 4x4-gyel.
2017-ben megkezdték a Vesta típus forgalmazását is Magyarországon, amely a márka jelenlegi csúcsmodelljének tekinthető.
2019-ben az új környezetvédelmi normák miatt Magyarországon (és még sok más Európai országban) minden Kalina és Granta modellt kivontak a kínálatból, így a 2020-as modellévre már csak a csúcsmodell Vesta és a klasszikus 4x4 maradt a kínálatban.
Jövője A Lada gyár 2008 és 2010 között a teljes modellpalettáját modernizálni szeretné. A 2006-ban és 2007-ben bemutatott modellekkel (Priora, Priora hatchback, Priora SportCoupe, C, Project-C, Oka 1211, Kalina 1119 GTI, Kalina 1117 4x4) egy új korszakot szeretnének elkezdeni. Természetesen ehhez segítségre is számít a folyamatos pénzhiányokkal küzdő AVTOVAZ, ezért a Fiat, a Chevrolet és a Renault gyárral is folynak tárgyalások, illetve különböző cégekkel, mint például a Magna-Steyerrel. 2007 decemberében végre megkötötték egymással a megállapodást a francia Renault és az orosz Avtovaz cégcsoportok. A franciák megvásárolták az Avtovaz cégcsoport 25%-át. Ezzel várhatóan új korszak fog kezdődni a modern orosz autógyártásban.
Kivonulása Európából A Lada márkájú gépkocsik forgalmazását 2020-ban határozatlan időre felfüggesztették egész Európában, így Magyarországon is. A forgalmazás felfüggesztésének az az oka, hogy a márka pillanatnyilag nem gyárt az európai környezetvédelmi normáknak megfelelő motort.Hivatalos: leáll az új Ladák forgalmazása Magyarországon - Autónavigátor.hu
Modellek bélyegkép|jobbra|250px|VAZ–2101 bélyegkép|jobbra|250px|VAZ–2105
Hátsókerékhajtású (klasszik) Ladák
Az 1970-ben megjelenő VAZ–2101 (Zsiguli), bár a Fiat 124-en alapult, mégsem egyezett meg vele teljesen. Az autó felépítése hasonló volt ugyan, de pár helyen fejlesztettek, néhol pedig egyszerűbb megoldásokat alkalmaztak. A motor például fejlettebb volt, mint az olasz változaté. A 73*71,5 mm-es furat-löket arány 76*66 mm-re változott, tehát a motor pörgősebb, rövidebb löketű lett. A Fiat nyomórudas vezérlését a Zsigulinál felülfekvő vezérműtengely váltotta. A vízszintes áramú Solex karburátor helyett egy 32 mm-es Weber porlasztó licence alapján készült szovjet DAAZ-t (Dimitrovgrádi Autóagregát Gyár)) szereltek fel. A motor egyébként szintén Fiat-tervezésű volt, nagyobb változatait eredetileg a Fiat Campagnola terepjárókba szánták, de végül az olasz gyár soha nem használta. A 230 W-os egyenáramú dinamó helyére erősebb váltóáramú generátort szereltek, ami a feszültségszabályozó cseréjét is maga után vonta. Az önindító is erősebb lett, hogy nagy hidegben is biztonságosan induljon az autó. A fékrendszer egy- helyett kétkörös lett, így meghibásodás esetén is maradt egy használható fékkör. Hátul a tárcsafékeket dobfékek váltották, ezek elég erősnek bizonyultak és kevésbé voltak érzékenyek a sárra, koszra. A bowdenes működtetésű tengelykapcsoló hidraulikus lett, a padlólemez is módosult és az egész autó magasabb lett, hogy rosszabb utakon is lehessen vele közlekedni. Látványos külső módosításként csak a lökhárítók cseréjét és a 125-ösről átvett süllyesztett kilincseket említhetjük (furcsamód az eredeti 124-es kilincsei a Fiat 125-ön alapuló Polski Fiat 125p első szériáin jelentek meg). A tervezők nagyszerűen használták az építőszekrény-elvet a típuscsalád kifejlesztésénél: kétféle löketű főtengely (66 mm, 80 mm) és kétféle furatú hengerblokk (76 mm, 79 mm) felhasználásával négyféle, 1200, 1300, 1500 és 1600 köbcentiméteres motorblokkokat tudtak építeni. Az ezekhez tartozó karosszériák is csereszabatos elemekből álltak, így a motorokat szabadon be tudták építeni bármelyik kasztniba (ennek főképp a kombiknál volt jelentősége, mert azokból csak kétféle karosszéria létezett). A főbb megoldások a hátsókerekes Zsigulik/Ladák gyártása során végig megmaradtak, lényeges újítás csak a VAZ–2103-ason bevezetett vákuumos fékszervó, előgyújtás-szabályzó és önbeálló hátsó fék, a VAZ–2104, VAZ–2105 és VAZ–2107 típuscsalád új karosszériája (csak az ablakvonal alatt) és halogén fényszórói, valamint új, mikrokapcsolós takarékrendszerrel szerelt "Ózon" karburátora és a VAZ–2105 korszerűsített, fogasszíjas vezérlésű motorblokkja volt. Ez utóbbi egyébként több helyen is módosult a régiekhez képest: a dugattyútetőbe bemarásokat, "zsebeket" készítettek, hogy akkor se érjenek bele a szelepek, ha elszakad a vezérműszíj és azok nyitva maradnak. Az olajszivattyú és az olajszűrő helye megváltozott, de a kenés nem lett kielégítő, a szelepfedél pedig öntött alumíniumból készült, ami a régi préselt lemezzel ellentétben hajlamos volt a repedésre. Ezek miatt ez a motorváltozat nem lett túlzottan sikeres, így a Nyugaton Lada Nova néven forgalmazott 2105-ösökbe a fogasszíjas 1300-as blokk helyett inkább a régi, vezérműláncos 1200-ast szerelték. A VAZ–2104-et 2010 óta szerelik az IzsAvtónál.izsavto
Lada Niva bélyegkép|jobbra|250px|Lada Niva
1977-ben jelent meg a Niva típuscsalád. Ez a terepjáró újdonságnak számított nem csak a Szovjetunióban, a világon is, mivel azelőtt nem gyártottak sorozatban önhordó karosszériával terepjárót. A karosszéria szakított a Fiat 124-es örökségével, a motor és a hajtáslánc egyes elemei viszont a korábbi típusokkal mutattak rokonságot. Állandó összkerékhajtással, zárható központi differenciálművel, illetve átalakított fékrendszerrel készült. A konstrukció nagyon sikeres és népszerű lett, többszöri átdolgozás után jelenleg is gyártják Lada 4x4 néven. Nemzetközi versenyeken is szép eredményeket értek el vele.
Motorját a VAZ–2106-tól örökölte. Az 1600 (79 mm x 80 mm) cm³-es változaton kívül készült 1500 (76 mm x 80 mm) és 1300 (79 mm x 66 mm) cm³-es is. Később 1993-ban modernizálták a típust, ekkor a beltéren és a karosszérián is változtattak egy kicsit (az utóbbinak főleg a hátulján), azonban a legnagyobb változás a motortérben volt: a motor térfogata 1700 (82 mm x 80 mm) cm³-re nőtt és elektronikus befecskendezőt kapott – kezdetben központit, később hengerenkéntit. (Ekkor egyébként a 2104, 2105, 2106, 21061 és 2107-es modell is megkapta a hengerenkénti befecskendező rendszert.) 1994-ben mutatták be először a VAZ–2123-as Nivát. Ez a Niva család modernizációja volt. Ezt a projektet a General Motors pénzelte (-li).
Ebben az autóban jelent meg a 2000 cm³-es (86 mm x 84 mm) Lada motor, de szerelték az 1700 és az 1800 cm³-es benzinesen kívül 1800 cm³-es Opel ECOTEC motorral is, dízelből pedig az 1800 cm³-es Lada turbót kapta meg.