Bastajski Brđani (1981-ig Brđani Bastajski) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.
Fekvése Belovártól légvonalban 46, közúton 59 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban13, közúton 17 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Bilo-hegység déli nyúlványán, a Selički-patak völgye feletti magaslaton fekszik.
Története A Mihaljovica nevű határrészén talált régészeti leletek alapján nagyon valószínű, hogy területe már a középkorban is lakott volt. A térség középkori településeit 1542-ben pusztította el a török és csak a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gornia Korenicza” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bergyani” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 52. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bergyani” néven 26 házzal és 129 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
1857-ben 179, 1910-ben 310 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 95%-a szerb és 3%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 179 215 217 405 693 310 303 296 238 247 259 192 126 86 2 0
Nevezetességei Mihaljovica középkori régészeti lelőhely.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Daruvár turisztikai irodájának honlapja A község rendezési terve
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései