Nova Krivaja falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.
Fekvése Belovártól légvonalban 54, közúton 65 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 18, közúton 23 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység északi részén, a Krivaja-patak völgyében fekszik.
Története A térség középkori településeit 1542-ben pusztította el a török és csak a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Nova Krivaja” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Krivaja (Nova)” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 354. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Krivaja (Nowa és Sztara)” néven 68 házzal 391 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 65. o. Buda, 1829. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. 1857-ben 250, 1910-ben 429 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb kézen volt. 1991 novemberében az Orkan-91 hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A falunak 2011-ben 70 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 250 48 376 369 383 429 414 510 213 281 296 232 190 151 110 70
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Daruvár turisztikai irodájának honlapja A község rendezési terve Wolfline.eoldal.hu: Horvatországi hadszínterek - Nyugat-Szlavónia
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései