Miljanovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Szircshez tartozik.
Fekvése Daruvártól légvonalban 7, közúton 9 km-re délre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re nyugatra, a Stupčanica és Karašovac-patakok völgyében fekszik.
Története A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek szerb anyanyelvű lakosságot. A 18. század közepén a daruvári és szircsi uradalmat daruvári Jankovich Antal Pozsega vármegye alispánja vásárolta meg. A 19. században birtokosai dunai svábokkal telepítették be. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Millenovacz” néven találjuk.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mijenovacz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 428. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Milyenovacz” néven 25 házzal és 187 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 27. o. Buda, 1829. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt.
1857-ben 145, 1910-ben 388 lakosa volt. A 19. század második felétől az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 49%-a szerb, 46%-a német, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, a háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 63%-a szerb, 22%-a horvát, 5%-a cseh nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdetben szerb ellenőrzés alatt állt. A horvát erők 1991. szeptember 29-én foglalták vissza. 2011-ben 160 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 145 144 228 292 396 388 479 608 506 523 543 517 439 402 206 160
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Daruvár turisztikai irodájának honlapja Wolfline.eoldal.hu: Horvatországi hadszínterek - Nyugat-Szlavónia
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései