Fogalma Aki más képmásával vagy hangfelvételével visszaél, az megsérti a sértett személyhez fűződő jogait. A visszaélés alatt nemcsak a vétkes, felróható magatartást kell érteni, hanem a vétlen, minden illetéktelen magatartást, mely vétlenségi állapot független az elkövető tudatállapotától. A polgári jogban tehát azt jelenti a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog, hogy mindenkinek joga van eldönteni azt, hogy kívánja-e, hogy róla vagy hangjáról felvétel készüljön, illetve a már elkészült felvétel a nyilvánosságra kerüljön-e. Csak az embert illeti meg, a jogi személynél e jog elképzelhetetlen.

Az új Ptk-ban Az új Ptk 2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog] úgy rendelkezik, hogy Képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.Ptk. 2:48. § (1) bek. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.Ptk. 2:48. § (2) bek. Rögzítés Közömbös, hogy fénykép, videófelvétel, festmény, szobor vagy rajz útján történik a rögzítése a képmásnak illetve a hangnak, a védelem minden esetben kiterjed az adott felvételre. A hangot és képet egyszerre rögzítő felvételnél azonban az is feltétel, hogy a hang és a kép egységét utólag ne bontsák meg.

Hozzájárulás Adott emberről bármilyen, bármikor készített hang- illetve képfelvételhez az érintett hozzájárulása szükséges. A már elkészített képmás és hangfelvétel nyilvánosságra hozásához szintén az érintett személy hozzájárulása szükséges, melyet a nyilvánosságra hozónak be kell szereznie. A beleegyezéshez elegendő az érintett ráutaló magatartása is. A felvételhez való hozzájárulástól meg kell különböztetnünk a felvétel felhasználását – nyilvánosságra hozását. Nyilvánvaló, hogy a felvétel elkészítése bizonyos körben átfogja a felhasználáshoz való hozzájárulást is: például baráti körben készített fénykép a baráti körben felhasználható, ám ha egy baráti körben készült képet például kereskedelmi célokra kívánnak használni, az már túllépi az eredetileg jogszerű hozzájárulás határait, így a felhasználás jogszerűtlenné válik.

A hozzájárulás alóli mentesülés Mentesül a tömegfelvételek készítője. A tömegrendezvények résztvevőinek rögzítése során nem az egyes emberek képmásának felvétele a cél, hanem mint az emberek sokaságának, tömegnek a bemutatása, így hozzájárulást nem kell kérni. A tömegből való kiemelés azonban már hozzájárulást kíván meg, mivel az általános tömegből ismételten egyedi emberek bemutatása történik. Szintén kivételnek számít a nyilvános közszereplés. A nyilvános közszereplésen lévő hozzájárulására nincs szükség a képmásának, hangjának megjelenítéséhez, felhasználásához.

A felvételkészítés jogosságának összefoglalása bélyegkép|Lengyel személykörözési plakát, 1933

Megkülönböztethetünk tehát: egyes ember képmásának felvétele közszereplő esetén a közszereplése idején nem kell hozzájárulás (például egy politikus nyilatkozik, színészek sajtóbemutatót tartanak) nem közszereplő esetén hozzájárulása kell (X. Y. magánember fényképének bemutatása) tömegfelvétel tömeg mint nyilvános közszereplés (például pártrendezvény egy köztéren) ha nincs kiemelés, nem kell hozzájárulás (tömegfotó) egyes ember kiemelése esetén sem kell hozzájárulás, ha a felvétel a közszereplésével összefügg (például nem kell hozzájárulás, ha megtapsolja a politikust, de kell, ha például nem közszerepléssel kapcsolatos cselekményt végez, például a pártrendezvényen felállított könyvárusító pultnál vásárol) tömeg mint nem nyilvános közszereplés (például tömeg keletkezik azért, mert forgalmi dugó alakul ki) tömeg felvételéhez nem kell hozzájárulás tömegben részt vevő egyes ember felvételéhez kell hozzájárulás

Bírósági eljárásokban A bírósági eljárások fontos garanciális szabálya a nyilvánosság, ám ez a tárgyalótermi hallgatók nyilvánosságát jelenti, nem a kép és hangrögzítést. A kép és hangrögzítésnél az eljáró bíró beleegyezésére van szükség illetve a jelenlévő érintettek hozzájárulására. A szabály célja a tárgyaláson résztvevők védelme, a közvélemény hamis értékítéletének kizárása (diktatúrákban jellemző az országos közvetítésű, televíziós nyilvánosság, például különböző koncepciós perek), a tárgyalás eredményességének biztosítása.

A büntetőeljárás speciális esetei Az eltűnt, vagy súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vont személy képmását vagy hangfelvételét a hatóság engedélyével fel lehet használni, nyilvánosságra lehet hozni, ha közérdek vagy különös méltánylást érdemlő magánérdek ezt indokolja. E rendelkezések fő célja, hogy a bűncselekmény elkövetőjét kézre kerítsék, az eltűnt személyt felleljék.

Jegyzetek

Források Polgári törvénykönyv – 2:48. § [A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog]

Kategória:Polgári jog