Vitéz Halassy Olivér (előtte Haltmayer) (Újpest, 1909. július 31. – Budapest, 1946. szeptember 10.) vízilabdázó olimpiai- és Európa-bajnok, úszó Európa-bajnok.

Tanulmányait az újpesti 1. számú fiú polgári iskolában végezte (a mai Tanoda téri iskola épületében). Nyolcéves volt, amikor megpróbált felugrani egy mozgó villamosra, és lecsúszott a lépcsőről. Bal lábát amputálni kellett. 1946-ban a mai napig tisztázatlan körülmények között, valószínűleg szovjet fegyveres katonák megölték.Bakos Géza: Halassy Olivér, a tragikus sorsú pólóklasszis, Nemzeti Sport, 2012.05.17. Frissítve: 2015.03.29.

Sportpályafutása Az UTE úszója és vízilabda játékosa volt. Tagja volt 1931-ben a párizsi, 1934-ben a magdeburgi és 1938-ban a londoni Európa-bajnokságot nyert vízilabda csapatnak. 1928-ban az amszterdami olimpián második, 1932-ben a Los Angeles-i, 1936-ban a berlini olimpián az aranyérmet megszerző vízilabdacsapat tagja.

1926 és 1938 között 400, 800, 1500 méteres gyorsúszásban, 4 × 200 méteres gyorsváltóban ért el kiváló eredményeket. 1927-ben 5. volt 1500 méter gyorson az Európa-bajnokságon. 1931-ben Párizsban az 1500 méteres gyorsúszás Európa-bajnoka volt. Tizenegy alkalommal nyert folyamúszásban országos bajnokságot, csapatban 9 alkalommal. Az UTE sportolójaként nyolcszoros úszó és 91-szeres vízilabda-válogatott volt. Összesen 36 bajnoki címet nyert, és 12-szer javított országos csúcsot.

A világháború alatt A világháborúban a német megszállás idején, 1944-ben saját háza pincéjében bújtatott számos zsidó származású sportolót és más barátokat. Édesapjától örökölt vitézi gyűrűjét Halassy egy üldözött orvosnak adta, hogy segítségére legyen annak külföldre menekülésében. A megszállók elől menekülő embernek azt tanácsolta, viselje a gyűrűt feltűnően, így esetlegesen elkerülhet egy-két váratlan igazoltatást. Barátjának így sikerült is elhagynia az országot.

Halála 1946. szeptember 10-én egyes feltételezések szerint egy szovjet katonai járőr el akarta kobozni az apósa autóját, amivel egy sofőrrel együtt közlekedett. Halassy nem volt hajlandó átadni a járművet, erre egyszerűen lelőtték a sofőrrel együtt. A kocsit később a gumijai nélkül találták meg. A nagy felháborodást kiváltó rablógyilkosság kapcsán a korabeli sajtó nem említette, hogy az elkövetők szovjet katonák voltak. Halálának körülményeiről valójában semmit sem tudunk, a korabeli sajtó gengszterekről írt. A rablógyilkosság elkövetői bárkik lehettek. A háború utáni zavaros időkben mind a szovjet hadsereg dezertőreiből, mind magyar bűnözőkből számos ún. vetkőztető banda jött létre, akik többnyire a szovjet hadsereg ruháit hordták. Mindenesetre az esetnek egyetlen szemtanúja sem maradt élve. Az elkövetőkről szóló hírek feltételezések.

Érdekesség Fizikai kondíciójára jellemző volt, hogy az 1931-es párizsi Európa-bajnokságon az 1500 méteres gyorsúszás-döntő és a vízilabda-döntő között mindössze két óra állt rendelkezésére a pihenésre, mégis kiemelkedőt alkotott, hiszen úszásban egyéni Európa-bajnok lett, majd a vízilabda-csapattal is elnyerte a címet ugyanazon a napon.

Eredményei Vízilabda Magyar bajnokság bajnok (1930, 1931, 1932, 1933, 1934, 1935, 1936, 1937, 1938, 1939) Magyar kupa győztes (1929, 1936) Úszás Magyar bajnokság 400 m gyors bajnok 1929, 1930 második 1931 800 m gyors bajnok 1928, 1929, 1931 1500 m gyors bajnok 1926, 1927, 1928, 1929, 1930, 1931, 1932 folyamúszás bajnok 1928, 1929, 1931, 1933, 1934, 1935, 1936, 1937, 1938 folyamúszás csapat bajnok 1928, 1931, 1933, 1934, 1935, 1936, 1937, 1938 második 1929 4 × 200 m gyors bajnok 1933 második 1931

Rekordjai 400 méter gyors 5:16,0 (1929. augusztus 3., Budapest) országos csúcs 5:14,8 (1930. december 8., Budapest) országos csúcs (33 m)

500 méter gyors 6:56 (1928. július 6., Budapest) 6:54,6 (1929. augusztus 25., Budapest) 6:44,2 (1932. november 5., Bécs)

800 m gyors 11:22,6 (1929. június 9., Budapest) országos csúcs 11:15,6 (1929. augusztus 11., Szolnok) országos csúcs 11:06,6 (1932. május 15., Budapest) országos csúcs

1500 m gyors 22:54,6 (1926. augusztus 18., Budapest) országos csúcs 22:25 (1926. augusztus 19., Budapest) országos csúcs 22:24 (1927. augusztus 30., Bologna) országos csúcs 22:05 (1927. szeptember 1., Bologna) országos csúcs 21:59,6 (1928. szeptember 6., Budapest) országos csúcs 21:25 (1929. július 21, Bologna) országos csúcs 20:49 (1931. augusztus 30, Párizs) országos csúcs

Díjai, elismerései Két alkalommal kapott „SIGNUM LAUDIS” kitüntetést (1928) A Nemzeti Sport nagydíja (1931) Toldi érdemérem (1936) Magyar Örökség díj (2006) Úszó Hírességek Csarnokának tagja (1978)

Emlékezete Halassy Olivér Sportcsarnok (1989) Halassy Olivér Sport Egyesület emléktáblája a Tanoda téren (2009) bronz mellszobra Újpesten a Pozsonyi utcában; Tóth Dávid alkotása (2011) Halassy Olivér Német Tagozatos Általános Iskola (2012) Halassy Olivér Sportközpont – Városi Uszoda (2013) Halassy Olivér-díj (2016) A csodafedezet – Vitéz Halassy Olivér című dokumentumfilm (2018)

Képgaléria

Jegyzetek

Források

További információk

Halassy Olivér az Úszó Hírességek Csarnoka honlapján Újpesti Városvédő Egyesület

Kategória:Magyar vízilabdázók Kategória:Magyar úszók Kategória:Magyar olimpiai bajnokok Kategória:Olimpiai bajnokok (1932) Kategória:Olimpiai bajnokok (1936) Kategória:Olimpiai bajnokok (vízilabda) Kategória:Európa-bajnok vízilabdázók Kategória:Az Újpesti TE vízilabdázói Kategória:Meggyilkolt sportolók, edzők Kategória:Újpestiek Kategória:A vitézi rend tagjai Kategória:1909-ben született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek Kategória:Európa-bajnok úszók Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:Mozgássérültek