Borsod-Abaúj-Zemplén megye (2023–2026 között Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, nem hivatalosan sokszor egyszerűen csak BAZ) közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Magyarország régióban. -es területével hazánk második legnagyobb megyéje, amely Magyarország teljes területének mintegy 7,78%-át adja. Emellett közel 623 ezer fős lakosságával a második legnépesebb megyénk, ezzel hazánk népességének mintegy 6,48%-ával rendelkezik, népsűrűsége az országos átlag alatt van valamennyivel.
Északról Szlovákia, nyugatról Nógrád megye, délnyugatról Heves megye, délről Jász-Nagykun-Szolnok megye, délkeletről Hajdú-Bihar megye, keletről pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye határolja. Székhelye Miskolc, a régió központja és legnagyobb települése, az ország negyedik legnépesebb települése Budapest, Debrecen és Szeged után, Magyarország egyik legjelentősebb ipari központja. De nevezetesebb települései közé tartozik a ipari központnak számító Kazincbarcika és Ózd, a történelmi és kulturális jelentőséggel bíró Sátoraljaújhely, a tokaji aszúról és a borturizmusról ismert Tokaj, illetve középkori műemlékeiről híres, "a Bodrog-parti Athénnak" is nevezett Sárospatak. Az egyetlen magyar megye, amely két UNESCO Világörökségi helyszínnel is rendelkezik (az Aggteleki cseppkőbarlang, valamint a Tokaji Borvidék Történelmi Kultúrtáj).
Földrajzilag az ország egyik legváltozatosabb területe. Az Északi-középhegység és az Alföld találkozási pontján fekszik, így a megye északi részei hegyvidékkel tarkított – az ország legmagasabb csúcsaival és legmélyebb barlangjaival –, déli részei pedig laposak, síkak. Az átlaghőmérséklet alacsonyabb, mint az országos átlagé, az átlagos éves csapadék mennyiség viszont magasabb (700–800 mm/év). A megye tartja az ország legalacsonyabb hőmérsékleti rekordját: −35 °C-ot mértek 1940. február 16-án Miskolctapolcán. A keleti blokk idején az iparosításra helyezett hangsúly és a megye barnaszén-gazdagsága miatt Borsod-Abaúj-Zemplén az ország egyik vezető ipari régiójává vált, ezért gyakran „Magyarország Ruhr-vidékeként” emlegették. A nehézipar legfontosabb központjai Miskolc, Ózd, Tiszaújváros és Kazincbarcika voltak. Gazdag folyóhálózattal rendelkezik, itt folyik a Tisza, amely természetes határt képez Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék között, a Sajó, a Bodrog és a Hernád. Legmagasabb pontja a Bükkben magasló 945 m-es Felső-Borovnyák.
Turisztikai szempontból szintén nagyon gazdag a terület, sok középkori várral, Árpád-kori templommal és fényűző palotával rendelkezik. Miskolc nevezetes a miskolctapolcai Barlangfürdőről, a diósgyőri várról (amelyet jelenleg a Nagy Lajos-korabeli formájára rekonstruálnak), a lillafüredi Palotaszállóról és állatkertjéről, mely az egyik legnagyobb hazánkban. Sátoraljaújhely, a Zemplén fővárosa, adott otthont 1806-tól Kazinczy Ferencnek, aki egészen haláláig maradt a településen. A történelmi forrásokban gyakran Pataknak nevezett Sárospatak fontos kulturális központ, bájos történelmi település és népszerű turisztikai célpont is egyben. Többek között itt volt a Rákóczi fejedelmek rezidenciája. Bizonytalan források szerint pedig itt születhetett Árpád-házi Szent Erzsébet, bár ennek színhelyét mások Pozsonyba teszik. Szikszó városa ad helyet a Xixo gyárának, hazánk egyik legnagyobb tea- és kávégyártó üzemének. A tokaji borvidék területe történelmi borvidék, amely Magyarország hét nagyobb borvidékének egyike. A várost és környékét 2002-ben a Világörökség részévé nyilvánították Tokaji Borvidék Történelmi Kultúrtáj néven. Hírneve azonban régen megelőzte, ugyanis innen származik a tokaji aszú, a világ legrégebbi botritizált bora. Ez volt az a bor, amelyet XIV. Lajos francia király „a borok királya, a királyok bora” becenevén emlegetett.
Nevének eredete A jelenlegi megye három történelmi vármegye összevonásának eredménye.
Borsod Borsod vármegye (németül: Komitat Borschod; latinul: Comitatus Borsodiensis, szlovákul: Boršodská župa) nevéből ered. A "Borsod" név eredete több elmélet szerint is a "Bors" személynévből származik, amelyet az "-d" képzővel láttak el, így alakult ki a "Borsod" helynév. A "Bors" név eredetére vonatkozóan azonban több elmélet létezik:
Magyar eredet: Egyes források szerint a magyar "bors" szóból ered, amely csípős, erős jelentéssel bír, és személynévként is használták. Török eredet: Más elméletek szerint a név török-tatár eredetű, és a "borszik" (borz) szóból származik. Szláv eredet: Van olyan vélemény is, amely szerint a név a szláv Borisz (Boriš) személynévből ered. Jelentése: párduc.
Abaúj Abaúj-Torna vármegye (németül: Komitat Abaujwar-Tornau, latinul: Comitatus Abaujvariensis et Tornensis, szlovákul: Abovsko-turnianska župa) nevéből ered. Az "Abaúj" név eredete az Aba nemzetségre vezethető vissza, amely a honfoglalás után a mai Abaúj és Heves vármegyék területén telepedett le. A vármegye neve az "Aba" névből és az "új" szóból tevődik össze, utalva az Aba nemzetség új birtokaira.
Zemplén Zemplén vármegye (németül: Komitat Semplin, latinul: Comitatus Zemplinum, szlovákul: Zemplínska župa) nevéből ered. A "Zemplén" név eredete a szláv "zem" vagy "zemlja" szóra vezethető vissza, amelynek jelentése "föld" vagy "talaj". Ez a megnevezés valószínűleg a területen található földből épített várra utal, amely a honfoglalás előtti szláv uralom idején létezett. Névadója a mai Szlovákia területén található Zemplén település, amely a Bodrog jobb partján fekszik.
Címer középre|139x139px Részei: Jobb felső mező: Vágott pajzsmező. A felső, vörös színű részben egy ezüstpólya húzódik. Az alsó, kék színű mezőben kiterjesztett szárnyú, jobbra forduló ezüstsólyom lebeg, amely háromágú arany leveleskoronát visel. Bal felső mező: Aranymezőben aranyló szőlőfürt lebeg, melyet két arany szőlőlevél fog közre. A leveleken egy-egy angyal áll: a jobboldali vörös ruhát, a baloldali kék ruhát visel. Mindkét angyal ezüsthajú és -szárnyú, és az ötágú, nyitott arany leveleskoronát tartják. Jobb alsó mező: Fekete mezőben egy jobbra lépő, ágaskodó, kétfarkú aranyoroszlán látható. Felemelt mellső mancsában egy háromágú, nyitott aranyleveles koronát tart, a baljában pedig egy kéttányérú mérleget. Bal alsó mező: Kék mezőben lebeg egy ezüstbástya, amelyen két lőrés látható. A bástya kapujában félig leeresztett zuhanórács, fölötte hétormú ostrompárkányzat található. A bástyát egy torony egészíti ki, amely két lőrésével és hármasormú ostrompárkányzatával emelkedik ki. Pajzs felső része: A pajzs felső élén egy pántos ezüst tornasisak helyezkedik el, amely aranyszalagon függő medállal díszített nyakvérttel rendelkezik. Az ötágú (három levél és két gömb) nyitott arany leveleskoronán egy fekete sas áll. A sas egyfejű, jobbra néz, kiterjesztett szárnyú, vörössel fegyverzett, és háromágú, nyitott arany leveleskoronát visel. Foszlányok: Jobbról kék és ezüst, balról vörös és arany színű foszlányok díszítik.
Földrajz Domborzat bélyegkép|287x287px|Borsod-Abaúj-Zemplén megye domborzati térképe Borsod-Abaúj-Zemplén megye domborzati adottságai rendkívül változatosak, amely a megye földrajzi helyzetéből adódik. Az ország északkeleti részén fekvő megye területén az Alföld és az Északi-középhegység találkozása figyelhető meg. Míg a megye déli része, amely az Alföldhöz tartozik, síkságot alkot, addig az északi területek dombosak és hegyvidéki jellegűek.
A domborzati sokszínűség következtében a táj széles spektrumot ölel fel a síkvidéki mezőgazdasági területektől a hegyvidéki erdőségekkel tarkított tájakig. A legmagasabb csúcsok az északi területeken helyezkednek el. A Bükk-hegység, amely a megye legnagyobb hegysége, a legmagasabb pontját, a Felső-Borovnyák csúcsot (945 méter) tartalmazza. Érdekes módon a Bükk_hegység legmagasabb csúcsa nem itt, hanem a szomszédos Heves megyében, a Kékes csúcsán található.
A második legmagasabb pont a Szalánci-hegységhez tartozó Nagy-Milic, amely 896 méteres magasságával az ország egyik kiemelkedő csúcsa, a megye északi részén található. A Szalánci-hegység a Bükk-hegység és az Aggteleki-karszt között húzódik, és szintén jelentős természeti értékeket rejt.
A megye domborzati struktúrája különleges tájképeket eredményez, melyek középpontjában a változatos hegységek és völgyek állnak. Az Északi-középhegység szélén elhelyezkedő tájak nemcsak a turisták számára vonzóak, hanem a természetkedvelők és a hegymászó sportot űzők számára is számos felfedezésre kínálnak lehetőséget.
Geológia A megye geológiai felépítése rendkívül változatos, tükrözve Magyarország északkeleti részének földtani sokszínűségét. A megye területén három fő geológiai egység található.
A megye északi részén elhelyezkedő Bükk-hegység és Zempléni-hegység a paleozoikum idejéből származó kőzetekből épülnek fel. A Bükk-hegységben találhatóak Magyarország legnagyobb karsztformái, mint például az Aggteleki-karszt, amely a világörökség része. A Zempléni-hegységben a vulkáni eredetű andezit és riolit kőzetek dominálnak, amelyek a hegység jellegzetes formáit alakítják ki.
A megye déli részén az Alföld északi peremén találhatóak a pleisztocén és holocén üledékek, amelyek síkvidéki tájat alkotnak. Ezek a területek a Tisza és a Bodrog folyók mentén alakultak ki, és jelentős mezőgazdasági termelésre alkalmasak.
A Bükk-hegység északi részén található Aggteleki-karszt különleges geológiai képződményekkel rendelkezik, mint például a Baradla-barlang, amely a világörökség része. A karsztformák a víz eróziós hatására alakultak ki, és számos cseppkőbarlangot rejtettek el.
A megye geológiai sokszínűsége nemcsak a tájképet formálja, hanem jelentős ásványi kincsekben is gazdag. A területen találhatóak lignit- és barnaszénlelőhelyek, amelyek a múltban fontos szerepet játszottak az iparban. A geológiai adottságok hozzájárultak a megye ipari fejlődéséhez, különösen a szénbányászat és a kohászat területén.
A megye geológiai értékei nemcsak tudományos szempontból jelentősek, hanem turisztikai vonzerőt is jelentenek. A karsztformák, barlangok és hegyvidéki tájak vonzzák a természetkedvelőket és a geoturizmus iránt érdeklődőket. A Bükk és a Zempléni-hegység túraútvonalai, valamint a barlangok látogatása lehetőséget biztosítanak a geológiai értékek megismerésére.
Éghajlat A megye éghajlati viszonyai rendkívül változatosak, amit a terület domborzata és földrajzi elhelyezkedése alakít. Az éghajlat alapvetően a mérsékelt övi kontinentális típushoz tartozik, azonban a hegyvidéki tájak hűvösebb és csapadékosabb jellege mellett a síkvidéki területeken viszonylag melegebb és szárazabb mikroklímák is kialakultak.
A hőmérsékleti viszonyok az Alföld síkvidéki részein melegebbek, míg a hegyvidéki területeken a hőmérséklet alacsonyabb, ami különösen a téli hónapokban érzékelhető. A megye északi része, ahol a Bükk-hegység és a Zempléni-hegység található, gyakran hűvösebb éghajlattal rendelkezik. A déli területeken viszont, amelyek az Alföld közelében helyezkednek el, a hőmérséklet magasabb. A különbségek különösen télen és nyáron figyelhetők meg. Télen a hőmérséklet gyakran több fokkal alacsonyabb, míg nyáron is mérsékelten melegek az időjárási viszonyok.
A megye területén az éves középhőmérséklet 9–11 °C között mozog, míg a legmelegebb hónapokban, júliusban, átlagosan 25–27 °C között alakul a nappali hőmérséklet. Télen pedig a januári hónapban az átlaghőmérséklet −2 °C körül mozog, de a hegyvidéki területeken ennél is alacsonyabb értékek fordulhatnak elő.
A csapadéknak a megye területén jelentős szerepe van a helyi ökológiai viszonyok alakításában. Az éves csapadékmennyiség Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén 700 és 800 mm között változik, ami meghaladja az országos átlagot. A csapadék az év során nem egyenletesen oszlik el: a legtöbb csapadék a tavaszi és nyári hónapokban, különösen május és július között hullik, míg télen a csapadék mennyisége jelentősen csökken. Az esőzések leginkább záporok és zivatarok formájában jelentkeznek, de a hegyvidéki tájakon havas eső, hó is előfordulhat télen.