Johann Heinrich Bisterfeld (magyaros névalakban Bisterfeld János Henrik) (Siegen, 1605 – Gyulafehérvár, 1655. február 6.) evangélikus teológus, Bethlen Gábor fejedelem titkos tanácsosa és gyulafehérvári tanár, az angol puritanizmus híve.
Élete
Johannes Bisterfeld teológus, filozófus és pedagógus fiaként született. Miután 1619-ben Heidelbergben befejezte teológiai tanulmányait, Genfben, a leideni és az oxfordi egyetemen tanult, majd az észak-brabanti Gravéban szolgált. 1629-ben a herborni egyetem professzora lett, és még ugyanebben az évben Bethlen Gábor fejedelem meghívta Johann Heinrich Alsteddel és Piscatorral együtt a gyulafehérvári főiskolára, ahol a teológiát és filozófiát adott elő. A fejedelem nemesi birtokot adományozott neki Tövisen; 1645-ben pedig házat vett Nagyszebenben. Alsted professzor lányát vette feleségül, akitől Susanna nevű lánya született, második felesége Johann Stenzel nagyszebeni tanácsos lánya volt.
Tudományos hírnevét teológiai és filozófiai írásaival szerezte, de a természettudományok területén is sokoldalúan tájékozott volt. Tanári és tudományos működése mellett I. Rákóczi György követeként is tevékenykedett. Könyvtárát a gyulafehérvári kollégiumra hagyományozta.
A nép fizikai kísérleteiért ördöngösnek tartotta; a népmonda szerint az ördögök tépték szét. A nagyenyedi kollégium ritkaságai között tartották számon Bisterfeld kapcsos ördögidéző könyvét, amely azonban az 1849. januári vérengzés során a könyvtárral együtt megsemmisült.
Művei Disputatio philosophica de concursu causae primae cum secundis. Albae Juliae, 1630 De uno Deo patre, filio, ac spiritu sancto Misterium pietatis. Lugd. Batav., 1639 (és Amsterdamban 1659) Elementa logica in usum scholae Albensis. Albae Julia, 1635 (2. k. 1641. 3. k. 1645. Uo. 4. bőv. k. Várad. 1649) Disputatio theol. de domino nostro J. Christo. Albae Juliae, 1641 Disputatio theol. de divina Scripturae S. eminentia. Uo. 1641 Indices VII. ad Prodromum religionis triumphantis Johannis Henrici Alstedii (Uo. 1641) Medulla priscae puraeque latinitatis. Uo. 1646 (Wendelin Marc. Frider. ezen munkáját az ifjuság számára kiadta s előszóval ellátta) Beata beatae Virginis ars. Uo. 1651 Philosophiae primae Herebordi seminarium. Uo. 1652 Gladii spiritus ignei vivi et ancipitis, seu Scripturae S. divina eminentia. Uo. 1653 Ars concionandi. Lugd. Bat., 1654 De divina eminentia et efficientia S. Scripturae. Uo. 1654 Bisterfeldius redivivus seu operum H. B. posthumorum Tom. I. et II. Hagae, 1661 Disquisitio de symbolo apostolico. Amstelodami. 1702 Phosphorus catholicus seu epitome artis meditandi, hely és év nélkül
Jegyzetek
Források
További információk
Pukánszky Béla: Bisterfeld János Henrik. In: Pedagógiai Lexikon. 1. köt. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, 1997. 186. p. Viskolcz Noémi: Johann Heinrich Bisterfeld (1605–1655) bibliográfia / A Bisterfeld-könyvtár; OSZK–Scriptum, Bp.–Szeged, 2003 (A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai)
Kategória:Német egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Gyulafehérváriak Kategória:1605-ben született személyek Kategória:1655-ben elhunyt személyek