Friedrich Teutsch (Segesvár, 1852. szeptember 16. – 1933. február 11.) teológiai és bölcseleti doktor, egyháztörténész, erdélyi szász evangélikus püspök.
Élete Apja, Georg Daniel Teutsch püspök, egész életpályájára nagy hatással volt. Középiskoláit szülővárosában végezte 1869-ben. Miután Nagyszebenben a jogot hallgatta, 1870-ben a heidelbergi egyetemre ment, ahol teológiát és történelmet tanult. 1872. húsvéttől Lipcsében az egyetemen három félévet töltött; a negyedik tanulmányi évre Berlinbe ment, ahol Wilhelm Wattenbach és Heinrich Treitschke voltak tanárai. Mielőtt hazájába visszautazott, Heidelbergben nyert bölcseletdoktori oklevelet. Nagyszebenben 1876. szeptember 1-jétől a tanítóképző intézetnek tanára és 1889. május 17-étől igazgatója lett és az intézetnek országos szemináriummá való átalakításán közreműködött.
1896-ban nagycsűri pap lett. Atyja halála (1893) után a Verein für siebenbürgische Landeskunde elnökévé, 1903. december 10-én a nagyszebeni evangélikus egyházközség pedig papjának választotta és 1904. január 14-én beiktatta; 1899-ben atyja szobrának Nagyszebenben történt leleplezése alkalmával a jenai egyetem a teológia tiszteleti doktorának választotta; augusztus 29-én püspökhelyettes, majd püspök lett. 1917. szeptemberében Nagyszebenben személyesen találkozhatott II. Vilmos német császárral, akit a magyarokra panaszkodva tájékoztatott az erdélyi szászok helyzetéről.Ablonczy Balázs 2022: Száz év múlva lejár? Budapest, 74-75.
1900 szeptemberében a Gustav Adolf egyesület közgyűlése Königsbergben 9 évre központi elnökének választotta. Tagja volt a szász nemzeti egyetemnek, a kerületi és országos konzisztóriumnak.
Művei A Pallas nagy lexikonában Szeben vármegye és Nagyszeben története Die «Unionen» der ständischen «Nationen» in Siebenbürgen his 1542. Inauguraldissertation zur Erlangung der philos. Doctorwürde an der Univarsität Heidelberg. Hermannstadt, 1874 Die Art der Ansiedelung der Siebenbürger Sachsen. Stuttgart, 1895 (Forschungen zur deutschen Landes- und Volkskunde IX. Bd.) Die siebenbürgisch-sächsischen Schulordnungen 1543–1883. Mit Einleitung, Anmerkungen und Register. Berlin, 1888., 1892. Két kötet. (Monumenta Germaniae Paedagogica VI., XIII.) Bilder aus der vaterländischen Geschichte. Herausgegeben. Hermannstadt, 1895., 1899. Két kötet. (Többek közreműködésével). Kurze Mitteilungen über die Volksschule der Siebenb. Sachsen. Hermannstadt, 1896 Kalender des Siebenb. Voksfreundes. N. F. Jahrgänge 1896. u. f. Hermannstadt. (A Schullerussal) Stille Jahre 1805–1830; Die Sachsen im J. 1848–49V Um und Vorschau. Drei Voträge. Hermannstadt, 1896 Rede zur Eröffnung der 50. Generalversammlung des Vereins för siebenbürgische Landeskunde. Hermannstadt, 1898 (Különny. az Archivból) Denkrede auf Albert Arz von Straussenburg, gehalten zur Eröffnung der 52. General-Versammlung des Vereins für siebenbürgische Landeskunde am 26. Aug. 1901. Hermannstadt. Hermannstadt, 1901 Von dem Arbeitsfeld der evangelischen Kirche A. B. in Siebenbürgen. Vortrag gehalten bei der 55. hauptversammlung des evang. Vereins der Gustav Adolf-Stiftung in Cassel. Hermannstadt, 1902 Samuel von Brukenthal. Rede bei der erinnerungsfeier in der Evang. Pfarrkirche A. B. in hermannstadt am 9. Apr. 1903. Hermannstadt Vorstellung des Landeskonsistoriums betr. den Volksschul-Gesetzentwurf. Hermannstadt, 1907 Georg Daniel Teutsch. Geschichte seines Lebens. Nagyszeben, 1894. és 1909
Magyarul Az erdélyi szászok letelepedésének módjáról; in: Az erdélyi szászok letelepedéséről; ford. Vágó Marianna; Orpheusz, Bp., 2010
Jegyzetek
Források
Kategória:Erdélyi szász püspökök Kategória:A Román Akadémia tagjai Kategória:1852-ben született személyek Kategória:1933-ban elhunyt személyek