Az Erdélyi-középhegység vagy Erdélyi-szigethegység (románul Munții Apuseni, vagyis „Nyugati-hegység”) a Kárpát-medence keleti részén terül el, a Nyugati-Kárpátoknak nevezett hegységegyüttes északi csoportjaként. Az Erdélyi-középhegység a Keleti- és a Déli-Kárpátokkal együtt az Erdélyi-medencét veszi körbe.
Határai északon a Szamoshát és a Szilágyság dombvidéke, nyugaton az Alföld, délen a Ruszka-havas és Kudzsiri-havasok, keleten pedig az Erdélyi-medence. Az Erdélyi-középhegység területe 20 000 km², átmérője 140–160 km. Három hegycsúcsa éri el az 1800 m magasságot: Nagy-Bihar (1847 m), Öreghavas (1825 m), és a Vigyázó-csúcs (1836 m).
A hegységet geológiailag két részre lehet osztani: a déli rész kristályos palából, míg az északi rész mészkőből áll. A hegység déli felében terül el a Pádis-fennsík.
Részei Az Erdélyi-középhegység részei: Szilágysági-dombvidék (Dealurile Silvaniei) (ide tartozik a Szilágysági-Bükk hegység és a Kővár-hegység) A Sebes-Körös völgyétől északra két alacsony hegység: Réz-hegység (Munții Plopișului, Muntele Ses) Meszes-hegység ( Munții Meseș) A hegycsoport központi hegytömbje: Bihar-hegység (Munții Bihor) Vigyázó-hegység vagy Kalota-havas (Masivul Vlădeasa) Gyalui-havasok (Munții Gilăului) Öreghavas (Muntele Mare)
A hegycsoport nyugati hegységei: Király-erdő (Munții Pădurea Craiului) Béli-hegység (Munții Codru-Moma) Zarándi-hegység (Munții Zărand)
A hegycsoport déli hegységei: Erdélyi-érchegység (Munții Metaliferi) Torockói-hegység (Munții Trascău)
Folyók
Az Erdélyi-középhegységből több fontos folyó ered: Kraszna Berettyó Sebes-Körös Fekete-Körös Fehér-Körös Kis-Szamos Aranyos
Források Csűrös István: A Nyugati-szigethegység élővilágáról (Tudományos és Enciklopédiai Könyvkiadó, Bukarest, 1981)
További információk Erdélyi-szigethegység.lap.hu – Linkgyűjtemény Bihar.lap.hu – Linkgyűjtemény Az Erdélyi-szigethegység virtuális kapuja
Kategória:Nyugati-Kárpátok Kategória:Erdély hegyei, hegységei