Boldog báró altorjai Apor Vilmos (Segesvár, 1892. február 29. – Győr, 1945. április 2.) boldoggá avatott magyar vértanú püspök, a Győri egyházmegye főpásztora.

Élete A neves erdélyi arisztokrata altorjai báró Apor család sarja. Édesapja altorjai báró Apor Gábor (1851–1898), az Ő Felsége Személye körüli magyar királyi minisztérium államtitkára, édesanyja erdődi gróf Pálffy Fidéle (1863–1934). Az apai nagyszülei báró Apor Sándor (1820–1867), császári és királyi kamarás, a magyar királyi ítélőtábla bírája, földbirtokos, és Stresow Sarolta (1829–1902) voltak. Az anyai nagyszülei gróf Erdődy Géza (1834–1898), császári és királyi kamarás, a Vaskorona rend lovagja, nagybirtokos, valamint monyorókeréki és monoszlói gróf Erdődy Gizella (1835–1914) csillagkereszteshölgy voltak. Szülei harmadik gyermekeként született. Születése után néhány évvel a család Bécsbe költözött. Apját hatéves korában elvesztette.

A kalksburgi, majd a kalocsai jezsuitáknál tanult. Már gyermekkorában kialakult benne a papi hivatás iránti érdeklődés, ami a gimnáziumi évek alatt tovább erősödött. A Győri egyházmegye szemináriumába jelentkezett, ahonnan Széchényi Miklós püspök az innsbrucki egyetem teológia szakára küldte, ott szerzett diplomát. 1915. augusztus 24-én, szentelte pappá Sigmund Waitz brixeni segédpüspök Nagyváradon. Működését a Nagyváradi egyházmegyében kezdte meg, ahová Széchényi Miklós püspök vitte magával. Gyulán kezdte meg szolgálatát segédlelkészként és tanárként. 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, amikor a román katonák túszszedő akciója után, az elfogott gyulai polgárok ügyében – többedmagával – Bukarestbe utazott, s az angol arisztokrata származású román királynénál kieszközölte a túszok szabadon bocsátását.

1918-ban nevezték ki gyulai plébánosnak. Kinevezését elképzeléseinek megvalósítására használta föl. XIII. Leó pápa, valamint Prohászka Ottokár nyomdokain haladva kiemelten foglalkozott az egyház szociális felelősségével. Gyermek-ínségkonyhát működtetett, számos közösséget hozott létre, látogatta a fogvatartottakat, segítette a szegényeket és a betegeket, templomot újított föl, katolikus lapot alapított. 1919-ben, amikor a Tanácsköztársaság eltörölte a hittanoktatást az állami iskolákban, a szülők mozgósításával Gyulán elérte annak visszavonását. 1934-ben a ferences nővérek segítségével családlátogatásokba kezdett. 1937-ben a Szuverén Máltai Lovagrend tagja lett, mint tiszteleti konventuális káplán.

Püspöki pályafutása 1941. január 21-én győri püspökké nevezték ki. Február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelte püspökké Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Glattfelder Gyula csanádi és Czapik Gyula veszprémi püspök segédletével. Március 1-jén érkezett Győrbe, hivatalos beiktatására másnap került sor. Serédi 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott.

A háború ideje alatt, 1943-ban Serédi a formálódó modern katolikus politikai irányzat szervezését is rá bízta. 1943. augusztus 26-án a győri püspöki palotában gyűltek össze a kor katolikus közszereplői, hogy megvitassák a keresztény politizálás lehetőségeit, szembehelyezkedve a korszak kurzuspolitikájával. Az új erők és a régi szereplők kompromisszumaként létrehozta a Katolikus Szociális Népmozgalmat, melynek védnöke ő, elnöke pedig Kovrig Béla szociológus, a kolozsvári egyetem rektora lett. Később ebből a közösségből alakult meg a Demokrata Néppárt.

A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben (1945). Tiltakozása, kérelmei, a zsidók érdekében küldött táviratai ugyanakkor hatástalanok maradtak. A hozzá fordulók egy részét bújtatta, vagy továbbküldte az oltalomleveleket ezrével kiállító Angelo Rotta nunciushoz, vagy nővéréhez, a Magyar Vöröskeresztet vezető Apor Gizellához. Segítette a város polgári lakosságát is, a kolostorok vezetőivel együttműködve sok menekült elhelyezését biztosította, különösen Győr 1944. áprilisi bombázása után. Ebben az időszakban szoros kapcsolata alakult ki a Dunántúlon szolgáló püspökök közül Shvoy Lajos székesfehérvári és Mindszenty József veszprémi püspökkel.

Vértanúhalála 1945. március 28-án (nagyszerdán) megkezdődött Győr ostroma. A várost a visszavonuló németek is lőtték, találatot kapott a székesegyház is. A püspök minden menekülőt befogadott, a Püspökvár pincéiben több száz ember talált menedéket. Utolsó szentmiséjét is itt mutatta be nagycsütörtökön.

Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette. Pálffy Sándor – a püspök unokaöccse, aki akkor 17 éves volt – a nagybátyja elé ugrott és három golyót kapott. A püspököt is három golyó érte, egy a homlokát súrolta, a második a jobb karján reverendája és inge kézelőjét lyukasztotta át, a harmadik – a halálos golyó – a hasüregbe hatolt be. Apor Vilmost az ostromlott városon át kórházba szállították, és petróleumlámpa fényénél megműtötték, de április 2-án, húsvéthétfőn hajnali egy órakor belehalt sérüléseibe.

A katonák elmenekültek, senkinek sem lett bántódása.http://www.magyarkurir.hu/hirek/boldog-apor-vilmos-emlekezete-0Magyar Kurir: Boldog Apor Vilmos emlékezete, 2012. 05. 23. 11:07 Moldova György Kádár Jánosról szóló könyvében viszont azt állítja, hogy a Magyar Kommunista Párt az országos felháborodás hatására Kádár Jánost azonnal a helyszínre küldte, s közbenjárására a szovjet hatóságok az elkövetőket bíróság elé állították, s kivégezték.

bélyegkép|300px|Apor Vilmos sírja Győrben, Boldogfai Farkas Sándor és Mattioni Eszter alkotása bélyegkép|jobbra|265px|Apor Vilmos szobra Gyulán,Bocskai Vince alkotása Holttestét ideiglenesen a győri karmelita templom kriptájában temették el. Újratemetésére 1986. május 23-án kerülhetett csak sor, ekkor a székesegyház Szentháromság-kápolnájában (Héderváry-kápolnájában) helyezték végső nyughelyére.

Emléke bélyegkép|jobbra|265px|Apor Vilmos szobra Budán, a róla elnevezett téren A vértanú püspök boldoggá avatási eljárásának megindítását gyóntatója azonnal írásban kezdeményezte. Az eljárás 1946-ban meg is indult, de 1949-ben fel kellett függeszteni, és csak 1989-ben folytatódhatott. Az előkészítés 1996-ban fejeződött be; a szükséges dokumentumokat tartalmazó pozíciót győri látogatása alkalmával adták át II. János Pál pápának, aki imádkozott is Apor Vilmos sírjánál. 1997. november 9-én a pápa boldoggá avatta a római Szent Péter téren.

Győrben posztumusz díszpolgárrá avatták 1991. október 23-án. Budapest XII. kerületében teret neveztek el róla, ahol bronzszobrot is állítottak tiszteletére 1997-ben (Marton László alkotása). Gyulán 1998-ban avatták fel szobrát, Bocskai Vince szobrászművész alkotását. Ugyancsak Gyulán teret neveztek el róla. A városban két emléktáblája található, a Harruckern téren.

A Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola 2000. január 1-jétől felvette Apor Vilmos vértanú püspök nevét, mivel amióta egyházi tulajdonba került, nevelési elvei nagyon közel állnak a főpap szellemiségéhez (a főiskola egy tűzeset miatt 2004-ben Vácra költözött). Szintén a nevét viseli a Kimle novákpusztai részén épített római katolikus templom.

A győri Püspökvárban 2012-ben helyezték el a Toronykilátó bejárata előtt Lebó Ferenc szobrászművész által készített életnagyságú szobrát. Lebó Ferenc 2001-ben a vatikáni Magyarok Nagyasszonya-kápolnába készített Apor Vilmos domborművet.

2022-ben Dér András, "Mindenkinek mindene" címmel írt színdarabot az életéből, amelyet rendezésében be is mutatott a Győri Nemzeti Színház. A püspököt a teátrum igazgatója, Bakos-Kiss Gábor alakította. Bezenyén szobrot állítottak a templom előtt emlékére.

Művei Báró altorjai Apor Vilmos győri megyéspüspök 1941. évi március hó 2-án délelőtt 1/2 10 órakor tartandó székfoglaló ünnepségének sorrendje; Győregyházmegyei Alap Ny., Győr, 1941 A püspökszentelés szertartása. Püspökké szenteltetésem emlékére. Gyula, 1941. évi február hó 24.; Stephaneum Ny., Bp., 1941 Apor Vilmos naplói 1. 1915–1917; sajtó alá rend. Soós Viktor Attila; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2005 Apor Vilmos püspöki iratai; sajtó alá rend. Soós Viktor Attila, életrajz Nemes Gábor, Soós Viktor Attila, Vajk Ádám; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2009 (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások) Apor Vilmos püspök beszédei; sajtó alá rend. Lukácsi Zoltán; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2012 (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások) Evangéliumot hirdetni jöttem. Válogatás Boldog Apor Vilmos vértanú püspök tanításaiból; vál., összeáll. Ábrahám Csaba, szerk. Németh Ferenc; Apor Vilmos Római Katolikus Iskola Alapítvány, Győr, 2015 Apor Vilmos gyulai beszédei; sajtó alá rend. Lukácsi Zoltán; Győri Egyházmegyei Levéltár, Győr, 2015 (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások)

Származása +Apor Vilmos családfájaGudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája A–J, Natura Kiadó, Budapest, 1990, 55-56., 347-348. o. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája P–S, Heraldika Kiadó, Budapest, 1998, 26. o. br. altorjai Apor Vilmos(Segesvár, 1892. febr. 29.–Győr, 1945. ápr. 2.)püspök Apja:br. altorjai Apor Gábor(Bécs, 1851. ápr. 12.–Baden bei Wien, 1898. aug. 19.)államtitkár Apai nagyapja:br. altorjai Apor Sándor(Kolozsvár, 1820. júl. 18.–Robitsch, 1867. aug. 5.)főtörvényszéki tanácsos Apai nagyapai dédapja:br. altorjai Apor Lázár(Bibarcfalva, 1784. dec. 18.–Baden bei Wien, 1868. jan. 16.)cs. és kir. kamarás Apai nagyapai dédanyja:szeleci Szeleczky Karolina(Szatmár, 1793. ápr. 5.–Altorja, 1856. okt. 13.) Apai nagyanyja:Von Stresow Sarolta(Riga, 1829. jún. 24.–Baden bei Wien, 1902. nov. 8.) Apai nagyanyai dédapja:Von Stresow Johann Heinrich(Riga, 1798. feb. 5.–Riga, 1837. jan. 30.) kereskedő Apai nagyanyai dédanyja:Von Knorring Anna Charlotte(1802. aug. 9.–Graz, 1860. nov. 18.) Anyja:gr. erdődi Pálffy Fidéle(Pozsony, 1863. okt. 8.–Budapest, 1934. okt. 20.) Anyai nagyapja:gr. erdődi Pálffy Géza(Pozsony, 1834. márc. 23.–Bécs, 1898. okt. 17.)cs. és kir. kamarás Anyai nagyapai dédapja:gr. erdődi Pálffy János(Vöröskő, 1797. jún. 7.–Pozsony, 1870. dec. 13.)cs. és kir. kamarás Anyai nagyapai dédanyja:gr. monyorókeréki és monoszlói Erdődy Amália(Zágráb, 1800. ápr. 29.–Pozsony, 1867. ápr. 24.)csillagkeresztes hölgy Anyai nagyanyja:gr. monyorókeréki és monoszlói Erdődy Gizella(Razvar, 1835. jan. 16.–Moson, 1914. jan. 7.)csillagkeresztes hölgy Anyai nagyanyai dédapja:gr. monyorókeréki és monoszlói Erdődy Károly(1793. febr. 10.–1873. febr. 20.)Varasd vármegye főispánja Anyai nagyanyai dédanyja:gr. Chamare-Harbuval Henrietta(1795. jan. 29.–1841. febr. 18.)csillagkeresztes hölgy

Jegyzetek

Források

Sulinet.hu

További információk Bishop Bl. Vilmos Apor, Catholic-Hierarchy Új Ember Magazin Apor Vilmos Katolikus Főiskola oldala Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont oldala

Közi Horváth József: Apor püspök élete és halála; Danubia-Druck., München, 1977 Közi Horváth József: Apor püspök élete és halála; sajtó alá rend. Szamosi József; 2. bőv. kiad.; Apor Emlékbizottság, München, 1984 Balássy László: Apor Vilmos, a vértanú püspök; Ecclesia, Bp., 1989 Hulesch Ernő: Győri nagypéntek, 1945. A koronatanú így látta; Gordiusz, Győr, 1990 Szolnoky Erzsébet: Fellebbezés helyett. Apor Vilmos püspök élete és vértanúsága; Szt. Gellért, Szeged, 1990 Martyr of service and charity. A life of Baron Vilmos Apor (1892–1945) Bishop of Gyor; összeáll. David O'Driscoll; CTS Publications, London, 1993 Ternyák Csaba: Apor Vilmos püspök; Agapé, Szeged, 1993 (Vetés) Apor püspök vértanúhalála, ahogy a szemtanú átélte. Cseh Sándor egykori titkár emlékezései; fotó Kincses Attila; Alterra, Bp., 1997 (De profundis könyvek)