Erlauf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Melki járásában. 2025 januárjában 1119 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Erlauf a Melki járásban 170px|bélyegkép|balra|A polgármesteri hivatal 170px|bélyegkép|balra|A Békemúzeum Erlauf a tartomány Mostviertel régiójában fekszik Duna mellékfolyója, az Erlauf mentén. Területének 19,8%-a erdő, 61,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 8 települést egyesít: Erlauf (965 lakos 2025-ben), Harlanden (41), Knocking (35), Maierhofen (14), Niederndorf (0), Ofling (0), Steinwand (13) és Wolfring (51).
A környező önkormányzatok: északra Golling an der Erlauf, keletre Pöchlarn, délnyugatra Bergland, északnyugatra Krummnußbaum.
Története Erlaufot 823-ban említik először, amikor Jámbor Lajos a passaui püspöknek adományozta a birtokot. Az Erlauf nemesi család 1357-ben jelenik meg és a 15. század közepéig lehet nyomon követni őket; váruk - ha volt - nyomtalanul eltűnt. Ezt követően a matzleinsdorfi uradalomhoz tartozott. Erlauf mai templomát 1745-ben szentelték fel és 1783-ban kapott plébániatemplomi státuszt. 1838-ban 143 férfit, 159 nőt, 32 iskoláskorú gyereket, valamint 41 lovat, 18 ökröt, 73 tehenet, 89 juhot és 120 disznót számláltak össze a faluban. A községi önkormányzat 1850-ben alakult meg.
A második világháború végén, 1945. május 8-án Erlaufban találkoztak az Ausztriában előrenyomuló amerikai és szovjet csapatok. Az esemény emlékezetére egy emlékművet és a Békemúzeumot alapították meg.
Erlauf önkormányzatát 1959-ben emelték mezővárosi rangra.
Lakosság Az erlaufi önkormányzat területén 2025 januárjában 1119 fő élt. Lakosságszáma 1910 óta 1100 körül stagnál. 2023-ban az ittlakók 90,5%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,5% a régi (2004 előtti), 6,7% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,6% a volt Jugoszlávia (Horvátország és Szlovénia kivételével) vagy Törökország; 0,7% egyéb ország polgára volt. 2001-ben a lakosok 88,5%-a római katolikusnak, 0,8% evangélikusnak, 1,6% ortodoxnak, 5% mohamedánnak, 3,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 4 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német anyanyelvűeken (95,3%) kívül a törökök (3%) alkották.
A népesség változása:
Látnivalók a Nepomuki Szt. János-plébániatemplom 16. századi, késő gótikus ház a főtéren Békeemlékmű és Békemúzeum
Jegyzetek
Források A település honlapja Erlauf Statistik Austria Erlauf Gedächtnis des Landes
Fordítás
Kategória:Alsó-Ausztria települései