Bad Erlach osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában. 2020 januárjában 3149 lakosa volt.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Bad Erlach a Bécsújhelyvidéki járásban 170px|bélyegkép|balra|A Szt. Ulrik-templom 170px|bélyegkép|balra|A Szt. Antal-plébániatemplom Bad Erlach a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik a Bucklige Welt dombságán, a Pitten folyó mentén. Itt találkozik a Pitten és a Schwarza, hogy Lajtaként folytassák útjukat. Területének 50,7%-a erdő. Az önkormányzat 3 településrészt és falut egyesít: Bad Erlach (2699 lakos 2020-ban), Brunn bei Pitten (424 lakos) és Linsberg (26 lakos).
A környező önkormányzatok: északkeletre Lanzenkirchen, keletre Walpersbach, délre Bromberg, délnyugatra Scheiblingkirchen-Thernberg, nyugatra Pitten, északnyugatra Schwarzau am Steinfeld.
Története Erlachot először 987-ben említik, amikor "Elira" lakói kapolnát építettel Szent Ulrik tiszteletére. 1045-ben a Wels-Lambach grófok birtoka volt.
1850-ben szövő- és fonóüzemet alapítottak a faluban. Kempen von Fichtenstein báró kezdeményezésére a II. József által bezáratott Szt. Ulrik-templomot felújították és ismét megnyitották. 1871-ben az addig független Brunn-Linsberg községet egyesítették Erlachhal. A vasút tíz évvel később, az Aspangbahn megépítésével, 1881-ben jutott el a községbe.
1995-ben a tartományi kormányzat mezővárosi rangra emelte Erlachot. 2004-ben termálvizet találtak a területén; ennek felhasználásával 2008-ban fürdő létesült. 2007-ben a település felvette a Bad Erlach nevet.
Lakosság A Bad Erlach-i önkormányzat területén 2020 januárjában 3149 fő élt. A lakosságszám 1981 óta dinamikusan gyarapodó tendenciát mutat, azóta másfélszeresére nőtt. 2018-ban az ittlakók 94%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 2,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 82,6%-a római katolikusnak, 1,4% evangélikusnak, 4,1% mohamedánnak, 9,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 11 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (93%) mellett a törökök (1,5%) és a horvátok (1,1%) alkották.
A népesség változása:
Látnivalók az 1933-ban épült Szt. Antal-plébániatemplom A templomban található az 1320 körül készült erlachi Madonna másolata (az eredeti 1939-ben az Ulrik-templomból a bécsi érseki múzeumba került) a Szt. Ulrik-templom vagy "erdei templom". a linsbergi kastély a helytörténeti múzeum egy egykori malom épületében az Excentriquehöhle védett cseppkőbarlang
Források A település honlapja 32306 – Bad Erlach Statistik Austria
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Alsó-Ausztria települései