Törökország éghajlata a mérsékelt övbe tartozik. A klimatikus viszonyokat meghatározó egyéb tényezők a tengerek közelsége és a domborzat, amelyek alapján több egymástól lényegesen különböző éghajlati területről beszélhetünk.
Általános jellemzés Az ország az Ibériai-félszigettel azonos szélességen fekszik; az ország domborzati viszonyai is hasonlók és éghajlatukban is sok a rokon vonás. Anatóliában viszont a tengerek mérséklő hatása – a peremhegységek miatt – nem érvényesül.
Az ország éghajlati területeiː A fekete-tengeri partvidék Köppen-osztályozásán túlnyomórészt mérsékelt óceáni (Cfb), ez Törökország legcsapadékosabb része. Minden évszakban gyakori az eső. Az évi átlagos csapadékmennyiség 600– között változik, a keleti részeken helyenként eléri vagy meghaladja a –-t is, nyugat felé haladva alá csökken. A telek enyhék, de nyugatabbra már a téli hónapokban gyakrabban jelennek meg a fagyok. A napsütés évi összegei – óra között alakulnak.
A földközi-tengeri partvidék (az Égei-tenger partvidékével együtt) mediterrán éghajlatú. Itt is viszonylag sok a csapadékmennyiség, de évi eloszlása korántsem egyenletes. Nyáron alig hull eső. Évi mennyisége a parton 500–700, a hegyekben –. A napsütés bőséges, évi összegei meghaladják a órát, egyes helyeken elérik a – órát is.
A Márvány-tenger partvidéke és a Boszporusz környéke átmeneti az óceáni-kontinentális és a mediterrán éghajlat között. Itt viszonylag gyakran változnak az időjárási viszonyok. Télen nem ritka a kemény fagy és a hóesés sem. Nyáron nem olyan esős, mint a Fekete-tenger partja, de olyan forró és száraz sem, mint délen.
Az Anatóliai-fennsík a Pontuszi-hegyvidék és a Torosz-hegység esőárnyékában fekszik, és e magas hegyvonulatok meggátolják a tenger mérséklő hatásának érvényesülését. Éghajlata száraz, szélsőséges mérsékelt övi, szubtrópusi sztyepp. A nyár száraz és forró a leszálló légmozgások miatt. A szárazságot a peremhegységek csak fokozzák, a légtömegek ugyanis a medencék belsejébe főnszélként érkeznek. A tél hideg, nagy a napi és évi hőingás.
Az ország legnagyobb részét kitevő Anatóliai-fennsík éghajlatát több alzónára különítik elː Közép-Anatólia éghajlataː A tél a régió keleti részén hidegebb, a nyarak kicsit forróbbak. A leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete -0,7 ° C, a legmelegebb hónap a július, középhőmérsékleteː 22 °C. Az átlagos éves csapadékmennyiség körüli; de sok helyen nem éri el a -t sem. Az átlagos éves középhőmérséklet 10,8 °C. Az átlagos éves relatív páratartalom 63,7%. A növénytermesztés csak öntözéssel lehetséges. A régió természetes növényzete a füves sztyeppe.
Kelet-Anatólia éghajlataː A nyár rövid és hűvös, a tél hideg és hosszú. Télen a csapadék hó formájában hullik. A nyár alacsony az alacsony területeken. Január átlagos középhőmérséklete -4,2 ° C; A júliusi átlag 24,2 ° C. Az átlagos évi csapadékmennyiség körüli és legtöbb csapadék télen és tavasszal hull le.
Délkelet-Anatólia éghajlataː A nyár nagyon meleg, a tél hideg. Az átlagos éves középhőmérséklet 16,4 °C. A január középhőm. átlaga 3,7 °C; A júliusi középhőmérsékleti átlag 29,8 °C. Az -es éves átlagos csapadékmennyiség nagy része télen és tavasszal esik. Az átlagos éves relatív páratartalom alacsony: 53,6%. Az alacsony relatív páratartalom és a forró nyár növeli az aszály súlyosságát.
Az ország keleti végében, az Örmény-felföldön, továbbá a magas hegyvidékeken magashegységi éghajlat alakult ki, amelyet a zord tél és hűvös nyár jellemez. A hótakaró hosszú időn át megmarad, a tél hidegebb, mint az Anatóliai-fennsíkon. A legtöbb csapadék tavasszal és a nyár elején hullik, a tenyészidőszak azonban száraz.
Összehasonlítás
Éghajlattáblázatok Legnagyobb városok Isztambul, Ankara, Izmir
Fekete-tenger partja Fekete-tenger partja
Földközi-tenger partja Földközi-tenger partja
Belső területek Belső területek
Jegyzetek
Források
Fordítás
Kategória:Országok éghajlata Kategória:Törökország földrajza