alt=Bauhaus nyaraló lupasziget|bélyegkép|261x261px|Bauhaus stílusú nyaraló a Lupa-szigeten Budakalász (http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 augusztus 15)) városA köztársasági elnök 76/2009. KE számú határozata alapján, 2009. július 1-jétől Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Fekvése Budapesttel közvetlenül határos település a Duna jobb partján. A folyam túloldalán elhelyezkedő Dunakeszivel megosztva a „Dunakanyar kapuja"-ként is emlegetik. Területét keleten a Szentendrei-Duna, északon Szentendre és Pomáz, nyugaton Csobánka, délnyugaton Pilisborosjenő és Üröm, délen pedig Budapest határolják.
Közvetlenül házai mellett, a Vác–Pesti-Duna-völgyhöz tartozó Pomázi-síkon, a hajdani kavicsbányászat maradványaként nagy kiterjedésű bányatavak találhatók. A horgászok körében kedvelt Omszk-tó vagy Omszki-tó, amelyet pihenésre, kikapcsolódásra szolgáló park vesz körbe. Nyugati szélén pedig, a népszerű fürdőhely Lupa-tavakon túl a Duna-part mentén kisebb üdülőtelep húzódik, amely a hullámtéri részen, kezdetben engedély nélküli építkezésekből alakult ki. A településhez tartozik a Lupa-sziget, nevét a 19. század elején élt pomázi lakos Luppa Péterről nyerte. A városközponttól északra terül el és a településsel ma már teljesen egybeépült Szentistvántelep, amely az 1920-as években budapesti tisztviselők lakótelepeként épült. Kelet felől a Pilis-hegység déli nyúlványai, a Berdó,a szerb "Brdo"-ból ered, ami dombot jelent az Ezüst-hegy, valamint a Nagy-Kevély keleti lejtői is a város határához tartoznak. A város központját a Barát-patak szeli át.
Kalász Árpád-kori határrészeinek elnevezései nagyrészt feledésbe merültek, az új elnevezések a 17. század közepén betelepedett szerbektől erednek, és magukon viselik a török nyelvi hatásokat.
Közlekedés
A várost átszeli a H5-ös HÉV (szentendrei HÉV) vonala, a Szentendrétől a 10-es útig vezető 1108-as út és a pilisi hegyek között Esztergomba vezető 1111-es út nyomvonala; Csillaghegy felől az 1115-ös út vezet a központba, illetve húzódik a település területén néhány rövid öt számjegyű országos közút is: ezek szinte kivétel nélkül a 11-es főút itteni csomópontjainak átkötő útjai; kivételnek tekinthető a Lupa-sziget felé vezető 11 118-as számú mellékút. A 943-as éjszakai buszt kivéve menetrend szerinti autóbuszjárat nincs a városban. A Lupa-szigetre komp jár át.
Története thumb|Római őrtorony rekonstrukciója thumb|Szerb templom thumb|Katolikus templom thumb|Német nemzetiségi múzeum Budakalász igen gazdag régészeti emlékekben: a jégkorvégi gravettien kultúrától kezdődően - mintegy tizenötezer évvel ezelőttől - szinte minden lényeges nép élt szűkebb környékén. Így megtalálták a rénszarvas-vadászok kőeszközeit, a bronzkori műveltség emlékeit, de az avarok, longobárdok rendkívüli hagyatékát is. Világszenzációnak számított 1953-ban a kavicsbánya területén előkerült 7000 éves kis vízmerítő edény – budakalászi kocsi –, amely a legelső kocsi makett, de párját ritkítja az az öntött, domborított bronz kancsó is, amit ugyancsak itt találtak.
Fennmaradt egy római őrtorony maradványa.
A település 1135-től ismert neve: Kalez, a középkorban Kaluz, majd Kalaz. Ez a honfoglalást követően itt letelepült kabar népcsoport nevéből eredt, jelentése: „káliz”.
Templomát 1355-ben említik először, ekkor Ferenc nevű papja adózik, földesurai mindig a királyok körül töltenek be különböző rangokat. Kaluzi Sándor 1276-ban latin nyelven tett tanúvallomást Margit királyleány szenttéavatási perében, György pedig Hunyadi János mellett vitézkedett. Tudunk arról is, hogy megfordult itt Mekcsey György, aki a helyi hajóépítő mesterekkel egy dereglyét építtetett.
Az Árpád-kori lakosság a török hadjáratok következtében elmenekült jobban védett területekre, így Kalász elnéptelenedett. Az első török adóösszeírás defter, amely a kalásziakról fennmaradt, 1580-ból való, ebben az áll, hogy „Kálóz falu ráják (keresztény földművesek ) nélkül maradt”.
A 15 éves háború majd a zsitvatoroki béke után a török megszállású területek között egyedi, kettős közigazgatási rendszer alakult ki az ország török megszállású területén.Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságban, Bp., 1981. Ebben a szituációban a Szentendrei-sziget déli csücskében lévő Bolgár nevű falu földesura, Budai Bornemissza Bolgár Pál az ország keresztény kézen maradt részének nádorától megvásárolta a Kálózpuszta, Pomázpuszta, Szencsepuszta, valamint a mai Csobánka határát képező területeket, majd betelepítette a Bácskában már korábban vásárolt falvainak (Prekonity, Radonity, Tótháza, Nagy Gyurgyin, Malteovity, Nádály, Hulica, Oblica, Belo Blato, Szilvás, Botrá, Pokolkő, Obornica, Vámtelök, Dorosko, Pessér, Csemeny, Nagycsicsó, Vastorok és Terusity)A falvak felsorolása Bornemissza végrendeletéből valók. szerb lakosságával, a török jogszokás szerint 6 év adómentességet biztosítva a vállalkozó kedvű telepeseknek. (A terület megvételéről és betelepítéséről számos dokumentum maradt a Magyar Országos Levéltárban, Bornemissza leszármazottainak, a Wattay családnak iratanyagában.) A Bornemissza család a 17. század elején jelentős szerepet játszott Pilis vármegye társadalmi és hivatali életében, mivel mind a két fél, a keresztény és a török elismerte és különböző ügyekben alkalmazta.Jakus Lajos: Szécsény prókátora Buday Bornemissza Bolgár Pál. A Nógrád megyei múzeumok évkönyve. 1985.
Leányági örökségként a felsővattai Wattay család kezébe került a település. A falu nagyobb betelepítését Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja és fia Wattay János a vármegye kuruc alispánja irányította. A legelső összeíráskor, 1705-ben még 4 magyar családot sorolnak fel. Nagyobb létszámú szerb lakos csak 1715 után telepedett meg itt. A települést a Wattay család ispáni központjaiból eleinte Dunakesziről, majd a Wattay III. Pál által építtetett családi kastélyból Pomázról végezték. A Wattay családba benősült széki gróf Teleki, Szemere, Fáy, Kubinyi, Okolicsányi családok is részt vettek a Pomáztól Kiskőrösig elhelyezkedő birtok vezetésében. Az evangélikus vallású Wattay család minden keresztény egyházat támogatott, így a település katolikus, református és ortodox lakosait is. A svábok 1728-at követően jelentek meg a faluban, később, az 1800-as évek végén néhány felvidéki szlovák család települt be.A szerb szájhagyomány szerint a telepesekkel két egyházi személy is lakott a faluban, a dél-szerbiai kolostorokból jött Szofrónije és Viszarion perjelek, akik valószínűleg a Kálvária-domb ősi eredetű pincéiben húzták meg magukat az első évben. A svábok 1728-at követően jelentek meg a faluban, később, az 1800-as évek végén néhány felvidéki szlovák család települt be.
1946. február 22-én a német ajkú lakosság nagy részét, 1200 főt telepítették ki Németországba.
A falu határában található kőbánya már a rómaiak idejében is használatban volt, innen vitték a Hősök tere közepén álló „Ismeretlen katona” emlékmű sírkövét.
A falu északi részén, a Szentendrére és a Pomázra vezető út közrefogta mezőgazdasági területen jött létre egy 1922-ben kezdődött ingatlanfejlesztés eredményeképpen 1925 augusztus 20-án Szentistvántelep. Az addig lakatlan területet először az Akarat Szövetkezet parcellázta, amit a 30-as években a Közgazdasági és Hitelbank folytatott. A telepre főleg középosztálybeli, városi családok, elsősorban tisztviselők költöztek, polgári jellege azóta is megmaradt. A máig megfigyelhető, aránylag szabályos utcaszerkezet és az egységes telekméret az eredeti parcellázás és ingatlanfejlesztési koncepció hatását mutatja. A kezdetekkor egyes sarki házhelyeket fenntartottak közösségi célra, ezekre a helyekre épült később az iskola (ma Szentistvántelepi Általános Iskola) és a templom. A Szent István-templom alapkövét 1948. augusztus 20-án rakták le, és 1965-ben készült el.
2009. július 1. óta város.
Nevének eredete Egy átiratban fennmaradt 1135-ös oklevélben szőlőföldet adományoz a Hontpázmány nemzetségből származó Lampert comes a bozóki prépostságnak a Duna melletti Megyeren, amely a kalez nemzetségbeliek szállása felé van....Item in meger iuxta Danubium infra generationem Kalez sunt vineae emptae et locus villa emptus a quodam nomine Dauid,...
Innen származtatható egyes elképzelések szerint – a hasonló Kalász és Kaláz nevű településekkel együtt – az, hogy a magyarokhoz csatlakozott egyik törzs népnevéből ered.A megnevezés szimplán annyit jelent, hogy 'chalisi' vagyis az Aral tó környékéről a magyarokhoz csatlakozott türk népcsoport tagja Végig a középkor során, majd a török háborúk után is Kalázként szerepel, csak 1900-ban csatolják hozzá a Buda előtagot. Ekkori helyesírása szerint Buda Kaláz.
Így nagy valószínűséggel nem helytállóak azok a névmagyarázatok, amelyek a 'kalász' (búzakalász) szóból, vagy a 'budim kalazi' (Buda vára) szóösszetételből eredeztetik a település nevét. A kaláz szónak ugyanakkor más etimológiája is elképzelhető, hiszen lehet az eredete a türk kala (város, település) szó is.
Közélete Polgármesterei 1990–1992: dr. Vámos Attila (független) 1992–1994: Harcsa Lajos (nem ismert) 1994–1998: Harcsa Lajos (független) 1998–2000: Harcsa Lajos (független) 2001–2002: dr. Kulin Sándor (független)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Harcsa Lajos (független) 2006–2007: Parlagi Endre (Nemzeti Fórum–Fidesz) 2007–2010: Parlagi Endre (Nemzeti Fórum) 2010–2014: Rogán László (Fidesz) 2014–2019: Rogán László (Fidesz–KDNP) 2019–2024: dr. Göbl Richárd (2011 Egyesület) 2024– : Forián-Szabó Gergely (2011 Környezet- és Értékvédő Egyesület)
1992. november 29-én időközi polgármester-választást tartottak a településen Vámos októberi lemondása miatt. A választás az alacsony részvételi arány miatt eredménytelen lett, emiatt december 13-án második fordulót rendeztek.
2001. február 4-én ismét időközi polgármester-választást tartottak Budakalászon az előző településvezető lemondása miatt.
2007. december 2-án újból időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak Budakalászon, ezúttal az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson az addigi polgármester is elindult, de a Fidesz, amelynek egy évvel korábban még a támogatását élvezhette, ezúttal már másik jelöltet indított ellene. Eredményét azonban ez nem befolyásolta különösebben: négy jelölt közül, 46,85 %-os eredményével sima győzelmet aratott, elődje, Harcsa Lajos sem tudta megszorítani, a fideszes jelölt pedig mindkettejüktől jócskán lemaradva csak harmadik lett.
A település címere I. mező: arany alapon három zöld színű hegy, a legkisebben három ezüst színű kereszt; II. mező: kék alapon három aranyszínű búzakalász; III. mező: kék alapon ezüst színben a bronzkori „budakalászi kocsi”; IV. mező: arany alapon vörös ekevas és csoroszlya.
Népesség
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 2,5% németnek, 0,2% románnak, 1% szerbnek, 0,3% szlováknak mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,6%, református 10,5%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 1%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 20,2% (28,8% nem nyilatkozott).Budakalász Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,3% németnek, 0,7% szerbnek, 0,4% cigánynak, 0,2-0,2% szlováknak, ukránnak és lengyelnek, 0,1-0,1% románnak, horvátnak, görögnek, örménynek, bolgárnak és ruszinnak, 6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,6% volt római katolikus, 9,4% református, 1,7% evangélikus, 1,2% görög katolikus, 0,7% ortodox, 0,1% izraelita, 1,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (37,9% nem válaszolt).Budakalász Helységnévtár
Látnivalók thumb|right|250px|A Szent Kereszt Felmagasztalása templom