Grúzia területéről eddig négy helyszín került fel a világörökségi listára, valamint tizennégy további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Grúzia javasolt világörökségi helyszíneiNévKép LeírásTípusKritériumÉvLink Alaverdi székesegyháza 150px A 6. századi Alaverdi-kolostor, amelyhez a székesegyház tartozik, Grúzia Kahéti régiójában található. Maga a székesegyház a 11. században épült a korábbi Szent György-templom helyén. A székesegyház három apszisa kereszt alakot formáz. Külseje dísztelen, egyedül a homlokzatán helyezkednek el vakablakok és boltívek, amelyek monumentális és ünnepélyes hatást keltenek. kulturális IV, VI 20075221 Ananuri 150px Ananuri 17. századi erődítmény az Aragvi folyó bal partján. Az erődítményt két bástya és várfalak alkotják, amelyeken belül több templom található. Az 1689-ben épült Mennybemenetel-templom homlokzata faragványokkal gazdagon díszített, belsejében számos freskó maradt fenn. A 17-18. századi falfestmények a tizenhárom szír atyát ábrázolják. kulturális III 20075222 David Gareji kolostorok és remetelakok 150px A David Gareji kolostoregyüttes 25 kilométerre Tbiliszitől, közel az azerbajdzsáni határhoz helyezkedik el. 19 középkori kolostor alkotja mintegy 5000 remetecellával. A kolostort a tizenhárom szír atya egyike, Garejeli Szent Dávid alapította a 6. században tanítványaival, amely a középkorban Grúzia legfontosabb zarándokhelyévé vált. A kolostorokban fennmaradt néhány egyedülálló falfestmény, a legkorábbi a 8. századból. vegyes I, II, III, IV, V, VI, VII, X 20075224 Dmanisi régészeti helyszín 150px A területen őskori és középkori leletek és különböző épületek romjai, szobrai mellett egyedülálló őskori állati és emberi maradványok is napvilágra kerültek. Egyes állati csontokat a kihalt rinocérosz, a korai pleisztocén korból származó Dicerorhinus etruscus etruscus maradványaként azonosítottak. Az itt feltárt 1,75 millió éves emberi maradványok a homo georgicus vagy homo erectus georgicus elnevezést kapták; ezek a a kaukázusi ember legkorábbi jelenlétének bizonyítékai. kulturális III, V 20075225 Gremi Arkangyalok-templom és királyi torony 150px Gremi városát, a hajdani Kahéti Királyság fővárosát I. Abbász perzsa sah dúlta fel a 17. század elején, és nem építették újjá. A város romjai között az 1565-ben épült Mihály és Gábriel arkangyalok templom és a királyi torony együttese viszonylag épen maradt. kulturális II, III 20075226 Kveterai templom 150px A grúziai egyházi építészet egyik legkorábbi példája, a kicsi és kecses templom egy 10. századi erőd része. Kereszt alakban elhelyezkedő négy apszisa közt négy fülke helyezkedik el. A kupola alatti központi négyzetet egyrészt az apszisok, másrészt a három negyed hosszúságú fülkék keresztezik, ami egyenlőtlen ágú csillagalakzatot ad ki. Az épület faragott tufából készült. kulturális III, IV 20075227 Mta-Tuséti 150px A Nagy-Kaukázus északi lejtőin elhelyezkedő, 796 négyzetkilométernyi történelmi táj egyike a Kaukázus legkevésbé háborított ökoszisztémáinak. A táj szépsége mellett figyelemre méltó az endemikus növény- és állatfajok sokasága. Az 1650–1900 méteres magasságon az erdős övezetben jellemzője a Pinus sosnowskyi és Betula litwinowii, a szubalpin és alpesi zónák rétjein a legelterjedtebb a Rhododendron caucasicum. A réteken – a kolkhiszi régiótól eltérően – a Nardus glabriculmis, Festuca varia, Alchimilla sp., Sibbaldia parviflora, illetve Carex tristis terjedt el. vegyes IV, V, VII, X 20075228 Nikorcmindai székesegyház 150px A nikorcmindai Szent Miklós-székesegyház, Grúzia egyik legfontosabb középkori műemléke, 1010–1014 között épült III. Bagrat grúz király uralkodása alatt. A székesegyház alaprajza egy hatszögbe illeszkedik, amelynek az oldalaihoz – a nyugati oldal kivételével – apszisok csatlakoznak, így kívülről nézve kereszt alakú. A kápolnákat utólag, de szintén a 11. században építették. A székesegyház gazdag díszítése Krisztus színeváltozását, az utolsó időket és más evangéliumi történeteket ábrázolnak, illetve szenteket, valamint valódi és fantasztikus vadállatokat. A templom belsejében a freskók 16–17. századiak. kulturális II, IV 20075229 Szamtaviszi székesegyház 150px Az 1030-ban épült székesegyház különlegességét csonka, majdhogynem négyzet alakú alaprajza adja. A keleti homlokzatot díszes kereszt és ablak ékesíti; ez a megoldás a maga korában újdonságnak számított, és csak utóbb vált népszerűvé. Az épület belsejében 17. századi freskók találhatóak. kulturális IV 20075230 Satili 150px Satili történelmi település a Nagy-Kaukázus északi lejtőjén, közel a csecsen határhoz. A helység középkori és kora újkori erődítmények együttese, amelyek egyaránt szolgáltak védelmi létesítményként és lakóépületként. A teraszosan elhelyezkedő, lapos tetejű épületek közül mintegy hatvan torony emelkedik ki. kulturális V 20075232 Tbiliszi óvárosa 150px Az ország másfél évezredes fővárosának építészetét számos külső hatás érte, amelyeket kreatív módon olvasztott be a hagyományos grúziai kultúrába. Tbiliszi földrajzi fekvése meghatározó a város építészetét tekintve: a folyó, jobb partján a hegygerinc és fellegvár, bal partján a sziklás fennsík jól kivehetőek a város általános látképén. Az egyedi műemlékeken (Meteki templom, Szioni székesegyház, Narikala erőd, Ancsiszkáti bazilika) túlmenően Tbiliszi óvárosát a szűk, macskaköves utcácskák, kovácsoltvas erkélyek és hangulatos belső udvarok jellemzik. kulturális II, III, IV, V, VI 20075233 Uplisztszik barlangváros 150px A Mtkvari folyó partján, egy sziklatömbön elhelyezkedő barlangváros története a Kr. e. 1-2. évezredben kezdődött. Uplisztszik már a hellenisztikus korban és az ókor végén is fontos vallási, igazgatási és kulturális központnak számított, de fénykorát a 9–11. században élte, a tatárdúlás előtt. A sziklába épült lakónegyedek és közösségi terek mintegy 8 hektáron terülnek el, a középpontban egy palotaegyüttes, mellette két templom áll. kulturális II, III, IV, V 2007 5234 Vani 150px Vani templomváros volt az ókori Kolkhiszban, a Kr. előtti 7–1. század között. Az elmúlt száz év régészeti feltárásai során számos arany- és ezüstékszerre, és gondosan kimunkált használati tárgyakra bukkantak, amelyek a tbiliszi Grúzi Nemzeti Múzeumban vannak kiállítva. kulturális II, III, VI 20075235 Vardzia–Khertvisi 150px A Vardzia és Khertvisi közötti terület a Mtkvari folyó felső szakaszán, mintegy 18 kilométer hosszan helyezkedik el. A tájba illeszkednek a sziklába vájt építmények: szerzetesi cellák, közösségi és kiszolgáló létesítmények, amelyeknek keletkezési ideje a 8. századtól a 16. századig terjed. A stratégiai pontokon erődítmények találhatók. A kevés fennmaradt falfestmény a középkori grúz festészet fénykorából (10–16. század) származik. vegyes II, III, IV, V, VI, VII 20075236

Források Grúzia az UNESCO világörökség oldalán Grúzia javaslati listája az UNESCO honlapján

Kategória:Javasolt világörökségi helyszínek ország szerint