Az okos város vagy smart city fogalmára nincs általánosan elfogadott meghatározás. Ezt pedig a kifejezés magyar fordítása is tükrözi. Ehhez a témakörhöz kapcsolható legelterjedtebb három fogalom a digitális város (digital city), az intelligens város (intelligent city) és az okos város (smart city). Ezek mindegyike döntően a fenntartható városfejlesztéshez, illetve az IKT iparágak által kínált döntéstámogató szolgáltatásokhoz köthető. Ezek elsősorban a digitális technológiai megoldások széles körű – különböző ágazatokat integráló – alkalmazását nevezik így a városok fejlesztésében és a városi rendszerek (közművek, közlekedés, szolgáltatások, döntéshozatal, szabályozás stb.) működtetésében. A smart city kezdeményezések lényegi eleme a Public-Private-People Partnership (PPPP) azaz, hogy az állam, a magántőke és a civilek közös munkájaként valósuljanak meg a fejlesztések, ezzel biztosítva a transzparenciát és azt, hogy minden érdekcsoport érdeke szem előtt legyen tartva. A jövő városai valószínűleg kinézetre nem fognak jelentősen eltérni a ma ismert megjelenési formáiktól. Ami viszont jelentősen eltér majd, az a bennük működő rendszerek és szolgáltatások működése, és ezeken keresztül a városokat használók kapcsolata a településeikhez. A világ városai jelenleg ennek a folyamatnak az elején vannak, a fejlett és a fejlődő országokban egyaránt.
Definíciós problémák A smart city (magyarul: okos város) a British Standards Institution definíciója szerint a fizikai, digitális és humán rendszerek hatékony integrációját jelenti az épített környezetben, annak érdekében, hogy lakói számára fenntartható, virágzó és mindenkit egyaránt befogadó jövőt biztosítson. Fontos megjegyezni, hogy ezen a definíción kívül számos egyéb megközelítés is létezik, ugyanakkor ez az egyik legátfogóbb és legáltalánosabb ahhoz, hogy az ember egy vázlatos és tiszta képet kapjon a témáról. Ezen túlmenően számos, definíciója létezik a fogalomnak, ezek közül néhány példa:
Az okos város egy olyan város, amely képes előremutató módon építeni alrendszereit (gazdaság, környezet, közlekedés stb...) az önálló, tudatos és független városlakók tevékenységeinek és adottságainak okos kombinációjára.Giffinger, Rudolf, et al.. "Smart Cities Ranking of European Medium-sized Cities." Centre of Regional Science, Vienna UT, Oct. 2007. Page 10. Web. Last Accessed 8 Feb. 2014. Az okos, fenntartható városok az IKT eszközök segítségével egyre intelligensebbé és hatékonyabbá válnak az erőforrás-felhasználás terén, ennek eredményeként költséget és energiát takarítanak meg, javul a szolgáltatások és úgy általában az élet minősége, továbbá csökken az ökológiai lábnyomunk is.Cohen, Boyd. "The Top 10 Smart Cities On The Planet." Fast Company, 11 Jan. 2011. Web. Last accessed 12 Feb. 2014.
Íme további két példa a hazai definíciókból:
Magyarországon például az 56/2017. (III. 20.) Kormányrendelet szerint az okos város olyan település vagy település csoport, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti Az MTA Regionális Kutatások Központja szerint a Smart City vagy okos város olyan települést takar, mely a rendelkezésre álló technológiai lehetőségeket (elsősorban az infokommunikációs technológiát) olyan innovatív módon használja fel, amely elősegíti egy jobb, diverzifikáltabb és fenntarthatóbb városi környezet kialakítását. Egy várost akkor nevezhetünk „okosnak”, ha az emberi tőkébe, a hagyományos infrastrukturális elemekbe (pl. közlekedés), valamint a modern IKT infrastruktúrába történő befektetései ösztönzik és hajtják a fenntartható gazdasági fejlődést, valamint tovább növelik az életszínvonalat, miközben a természeti erőforrásokkal is ésszerűen gazdálkodik. Az okos város tehát az okos technológiát úgy használja, hogy a város infrastrukturális rendszerei és szolgáltatásai sokkal jobban kapcsolódjanak egymáshoz, intelligensebbek és hatékonyabbak legyenek.
A smart city meghatározásának sokszínűsége és az egységes definíció hiányának oka, hogy nem egy könnyen lehatárolható, konkrét városépítési vagy városfejlesztési módszert értünk alatta. Egyrészről eszközök és rendszerek sokaságát értjük ezalatt, ezáltal inkább egyfajta gyűjtőfogalomként funkcionál, amely a könnyebb megérthetőséget szolgálja. Másrészről pedig nagyon tág a fogalmat használók köre (mérnökök, marketing szakemberek, társadalomtudósok), minden szakterület igyekszik a számára nagyobb jelentőséggel bíró elemeket kidomborítani. Mindezeken túl közrejátszik az is, hogy a smart city programokat két nagy táborba lehet osztani: az alulról felfelé (botttom-up) építkező, illetve a felülről lefelé (top-down) építkező kezdeményezésekre. Amíg az előbbi egy decentralizáltabb, a civil lakosságot minél inkább bevonni kívánó szemlélet, addig az utóbbi egy inkább központosított megközelítést követ, amely elsősorban nem a társadalmi kihívásokra, hanem a gazdasági és környezeti hatékonyságra helyezi a hangsúlyt.
A fogalom eredete Történelmi szempontból nézve a smart city fogalma nem több a tervezett városok sajátságos XXI. századi interpretációjánál. Ilyen értelemben véve a koncepció eredete az olyan XIX.-XX. századi várostervezési ideákra vezethető vissza, mint Ebenezer Howard Garden City (magyarul: kertváros) koncepciója, a francia Eugène Hénard elképzelése a jövő városairól, illetve a szintúgy francia Le Corbusier építész munkássága.
Habár a smart city koncepciója az utóbbi években került csak a középpontba az urbanisztikával foglalkozó szakemberek körében, a fogalom keletkezése már jóval korábbra vezethető vissza. Amíg egyesek a ’60-’70-es évekre teszik első megjelenését, addig mások későbbi időszakhoz, nagyjából a ’90-es évek végéhez kötik az elterjedését.
Mindazonáltal a 2000-es évek második felében történő betörését a köztudatba a hatalmas tech-cégeknek (Siemens 2004, Cisco 2005, IBM 2009) köszönhette, mivel azok átvették a városi infrastruktúrában és közszolgáltatások üzemeltetésében alkalmazott összetett informatikai rendszerek általános elnevezéseként használva azt.
Alrendszerek Általánosságban a smart city fejlesztéseknek 6 típusát szokás megkülönböztetni. Ezt a tipológiát használja többek között a Lechner tudásközpont, az EU Smart City Ranking és a Smart Cities Council Index is, amely alapján a városok állapotát és a fejlesztések hatásait mérik, értékelik. Az alrendszerek típusai eszerint:
Smart economy (magyarul: okos gazdaság) Okos gazdaság alatt a vállalkozásokat és az innovációs ökoszisztémákat támogató szolgáltatásokat, a vállalkozó kedvet és a produktivitást segítő képzéseket és inkubációs környezetet, a cégek helyi és globális piaci integrációját segítő eszközöket, IKT platformokat, nyílt adatokat, városi laborokat és más megoldásokat értjük. Erre kiváló példa, a debreceni Smart City MeetUp, amely egy olyan fórum, ahol a debreceni smart city törekvések társadalmi és szakmai támogatásához juthatnak. Továbbá érdemes megemlíteni az Óbudai Egyetem SmartLAb programját is, amelynek küldetése, hogy az egyetem K+F kompetenciáira alapozva, innovációs tevékenységével támogassa a hazai gazdasági szereplőket. Ennek megfelelően a tudásközpont elsődlegesen a valós piaci igények által indukált alkalmazott kutatás-fejlesztési tevékenységet végez.
Smart environment – ideértve az energetikai kérdéseket is (magyarul: okos környezet) Okos környezet alrendszer alatt a fenntartható környezeti erőforrás-gazdálkodást (megújuló energia, víz- és hulladékgazdálkodás), a levegőminőség javítását célzó intézkedéseket, a városok klímaváltozáshoz való adaptációs készségének növelését, az épített környezet energia-hatékony kialakítását értjük. Ide illő példa a T-Systems „Drone as Service” projektje, amelynek célja egy olyan döntéstámogatói rendszer kiépítése, ami drónok segítségével segít felmérni a művelt terület jellemzőit/állapotát, ezzel lehetővé téve a hatékonyabb gazdálkodást. Emellett érdemes megemlíteni például a Debreceni Egyetem projektjét, amelyben kifejlesztettek egy teljesen elektromos meghajtással működő kukásautót, amely sorozatgyártásra is alkalmas.
Smart government (magyarul: okos kormányzás) Okos kormányzás alatt a nyílt, átlátható és részvételen alapuló döntési folyamatokat, ezek IKT alapú támogatását, a személyre szabott városi és közszolgáltatásokat, az adatkezeléssel kapcsolatos intézkedéseket és a fejlesztő szemléletű, innovatív kormányzást értjük. Az okos kormányzásra példa Magyarországon a jarokelo.hu, amelyen keresztül a köztéri problémákról szóló bejelentéseket fogadják, továbbítják őket az illetékes hivataloknak, és a kapott válaszokat közzéteszik. Emellett jó példa még Dunakeszi Fortemap 8.1 térinformatikai és ügyfélszolgálati rendszere, amely többek között lehetőséget nyújt a rendszerben található körpanorámás képeken való mérésekre, ennek köszönhetően ügyintézők a napi munkájuk során az irodából releváns információkhoz jutnak azonnal, helyszíni kiszállás nélkül, illetve a személyes ügyfélfogadás alkalmával azonnal legenerálhatók a kérelem nyomtatványok, amelyek később azután elektronikusan elérhetők a rendszerből.
Smart living conditions (magyarul: okos életkörülmények) Okos életkörülmények alrendszer alatt az élhető várost, a személyes biztonságot és az egészségügyi kondíciókat javító intézkedéseket, a turisztikát, az aktív kulturális, szabadidős és közösségi élményeket fejlesztő programokat, a lakhatás körülményeit javító folyamatokat, valamint az ezeket támogató IKT megoldásokat értjük. Erre az alrendszerre ad példát, az MTA által fejlesztett Guide at Hand, ami egy olyan alkalmazás család, amelynek célja a turisták, illetve lokálpatrióták számára segítséget nyújtani városok, turista útvonalak és fesztiválok felfedezésében. Emellett megemlíthető még a debreceni QR kódos turisztikai tájékoztató rendszer, amely akár több nyelven is képes naprakész információt adni a helyi nevezetességekről, intézményekről vagy szobrokról.
Smart mobility (magyarul: okos közlekedés) Okos közlekedés alrendszer alatt a fenntartható és szolgáltatás központú közlekedésfejlesztést, a nem motorizált és közösségi közlekedési formák támogatását, a multimodális elérés biztosítását (az egyes közlekedési ágak közötti rendszer szintű és konkrét téri kapcsolatok kiépítését) valamint a szolgáltatások minden pontján megvalósított IKT integrációt értjük. Ide tartozik például a Budapesten igénybevehető Greengo car-sharing szolgáltatás, amelynek keretein belül elektromos autókat lehet kölcsönözni, továbbá a Mammut mellett található intelligens lámpaoszlop is, amely nem csak, hogy elektromos autó töltésére is alkalmas, de ingyenes Wifit is szolgáltat egy kb 180 m sugarú körben. Emellett egyre népszerűbben az okos zebrák, vagy intelligens gyalogosvédelmi rendszerek is, amelyek segítik a gyalogosok úton való átkelését, miközben statisztikai adatokat gyűjtenek a forgalom erősségéről.
Smart people (magyarul: okos emberek) Okos emberek alrendszer alatt a tudásgazdaság és a versenyképes munkaerő erősítését, az élethosszig tartó tanulást segítő programokat, oktatásfejlesztést, a kreatív és befogadó társadalom elérése érdekében tett intézkedéseket, például a részvételi tervezést, a co-production és co-design folyamatokat értjük. Ehhez az alrendszerhez soroljuk az olyan kezdeményezéseket is, mint például a Smart Studios Programozó és Média Iskola, ahol a gyerekeknek tartanak programozással kapcsolatos kurzusokat. Továbbá példa még a Kórházsuli Kórházpedagógiai Program, ahol a hónapokig kórházban fekvő gyerekeknek készítenek tananyagot gimnazisták.
Szabályozás és kapcsolódó szervezetek
Szabályozás