Füzesabony város Heves vármegye keleti részén, az Alföld északi peremén, a Bükkalja és az Alföld találkozási övezetében fekszik. A Füzesabonyi járás székhelye. A vármegye ötödik legnépesebb települése. Vasúti és közúti közlekedési, valamint logisztikai csomópont. Gazdaságában az ipari park és a feldolgozóipari vállalkozások is meghatározó szerepet töltenek be.
Fekvése Füzesabony az Alföld északi peremén, a Hevesi-síkon, a Bükkalja déli előterében helyezkedik el. A város Egertől mintegy 20 kilométerre délkeletre fekszik, a Bükk hegység és az Alföld közötti átmeneti térségben. A közvetlenül határos települések: észak felől Maklár, kelet felől Szihalom, délkelet felől Mezőtárkány, dél felől Dormánd, délnyugat felől Erdőtelek, nyugat felől Kál, északnyugat felől pedig Kerecsend.
Megközelítése A város közlekedési csomópont: áthalad a határai közt a 3-as főút és az M3-as autópálya, előbbiből itt ágazik ki a Debrecenre vezető 33-as főút, amelynek az autópályával is van itt csomópontja. Érinti a területét az M25-ös autóút is – amely ugyancsak találkozik a 3-as főúttal –, valamint a 251-es főút, amely a 33-ast köti össze az Egerig húzódó autóúttal.
A hazai vasútvonalak közül három is érinti: a MÁV 80-as számú Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonala áthalad a településen, illetve innen indul a 108-as számú Füzesabony–Debrecen és a 87-es sorszámú Füzesabony–Putnok-vasútvonal. Közös állomásuk Füzesabony vasútállomás, mely a belterület középső részén (a történelmi belváros északi szélén) helyezkedik el, közúti elérését több más helyi utca mellett elsődlegesen a 33 110-es számú mellékút (települési nevén Kerecsendi út, illetve Szihalmi út) biztosítja.
A jó közlekedési adottságoknak köszönhetően a városból könnyen megközelíthető Eger, Miskolc, a Tisza-tó vagy a Mátra, de Debrecen és Budapest is egyszerűen és gyorsan elérhető akár közúton, akár vasúton.
Története bélyegkép|bal|A pusztaszikszói kápolna romos épülete Füzesabony határában
A terület már az őskorban is lakott volt, az ezt bizonyító leletanyagot ma a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Füzesabony-Gubakút és a Pusztaszikszó mellett fekvő Szikszói berek elnevezésű részén, illetve a szennyvíztelep közelében neolit településeket tártak fel a régészek 1995–96 közt, illetve 1997-ben és 2005–2006 közt. Később kelták és szarmaták is lakták. A települést 1261-ben, Obon alakban említik először. A törökök Eger első ostromának évében (1552) elpusztították, de gyorsan benépesült újra. 1945-ig az egri püspökség, majd érsekség birtoka volt.
1869-ben kezdődött a vasútvonal kiépítése Miskolc és Hatvan között. 1872-ben már Egerrel, 1891-ben Debrecennel is vasútvonal kötötte össze a települést, mely így a térség fontos vasúti csomópontjává fejlődött.
1950-ben a megyerendezés folyományaként Füzesabony járásszékhellyé vált.
1989-ben kapott városi rangot. Ma Heves vármegye ötödik legnépesebb települése, járásszékhely város.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Dr. Pásztor József (KDNP-MDF-FKgP) 1994–1998: Dr. Pásztor József (KDNP-Fidesz-MDF-FKgP) 1998–2002: Gulyás László (Baloldali Ifjúsági Társulás-MSZP-MP-SZDSZ) 2002–2006: Gulyás László (MSZP-MP-SZDSZ) 2006–2010: Laminé Antal Éva (Fidesz-KDNP-MIÉP-MDF-Fidelitas) 2010–2014: Gulyás László (Összefogás Füzesabonyért Egyesület) 2014–2019: Nagy Csaba (független) 2019–2024: Nagy Csaba (Fidesz-KDNP) 2024– : Nagy Csaba (Fidesz-KDNP)
Közigazgatás és közszolgáltatások Füzesabony a Füzesabonyi járás székhelye. A városban működik a Heves Vármegyei Kormányhivatal Füzesabonyi Járási Hivatala és annak kormányablaka, továbbá a Füzesabonyi Járásbíróság, a Füzesabonyi Járási Ügyészség és a Füzesabonyi Rendőrkapitányság. A település így a járás államigazgatási, igazságszolgáltatási és rendészeti intézményeinek központja.
Népesség A település népességének változása:
A Központi Statisztikai Hivatal továbbvezetett népességadatai alapján Füzesabony lakónépessége 2013 és 2025 között 9,3%-kal csökkent. A Heves vármegyei járásszékhelyek közül ez a harmadik legkisebb arányú népességcsökkenés volt; ennél kisebb mértékű fogyás csak Hatvanban (5,0%) és Hevesen (9,2%) következett be, míg Pétervásárán (10,5%), Bélapátfalván (11,0%), Egerben (11,3%) és Gyöngyösön (12,0%) nagyobb volt a népességvesztés.
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 3,5%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 15,6% (31% nem nyilatkozott).Füzesabony Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% ukránnak, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38% volt római katolikus, 3,1% református, 0,4% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt).Füzesabony Helységnévtár
Gazdaság és foglalkoztatás Füzesabony gazdaságában jelentős szerepet tölt be a feldolgozóipar. A város ipari szerkezetében a csomagolóanyag-gyártás, az autóipari alkatrészgyártás és a gépgyártás egyaránt jelen van. A településfejlesztési dokumentumok a jelentősebb ipari vállalkozások között említik a fém csomagolóeszközöket gyártó Pikopack Zrt.-t, a papíralapú csomagolóanyagokat előállító DS Smith Packaging Hungary Kft.-t, valamint az autóipari alkatrészgyártással foglalkozó Musashi Hungary Füzesabony Kft.-t.
A város északi részén ipari park működik. Itt létesített gyártóüzemet a kompakt munkagépeket és azok tartozékait előállító TOBROCO-GIANT is; a vállalat 2022-ben nyitotta meg több mint 10 000 négyzetméteres füzesabonyi gyárát.
A város gazdasági szerepét közúti és vasúti csomóponti helyzete is erősíti. Füzesabony integrált településfejlesztési dokumentuma a település gazdasági szerepét a logisztikai és az ipari tevékenységekhez egyaránt kapcsolja.
A 2022. évi népszámlálás adatai szerint Füzesabonyban 3528 foglalkoztatott és 186 munkanélküli élt. A városban 4077 munkahelyen dolgoztak, közülük 2122 fő naponta más településről járt be, míg a helyben lakó foglalkoztatottak közül 1573 fő más településen dolgozott. A naponta bejáró foglalkoztatottak száma meghaladta a más településre dolgozni járó helyi foglalkoztatottak számát, ami a város térségi foglalkoztatási szerepét jelzi.
Oktatás Füzesabonyban három óvoda működik: a Füzesabonyi Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde, a Füzesabonyi Pöttömke Óvoda és Bölcsőde, valamint a Kis Szent Teréz Óvoda. A Hétszínvirág és a Pöttömke intézmény bölcsődei ellátást is biztosít.
Az alapfokú oktatást a Füzesabonyi Teleki Blanka Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő Széchenyi István Katolikus Általános Iskola biztosítja. A Teleki Blanka Általános Iskolában általános iskolai és alapfokú művészeti oktatás is folyik.
A város középfokú oktatási intézménye a Heves Vármegyei Szakképzési Centrum Remenyik Zsigmond Technikuma. Az intézmény épületében 1966 óta folyik középfokú képzés; jelenleg technikumi és szakmai oktatást biztosít.
Egészségügy Füzesabony egészségügyi alapellátását háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi és védőnői szolgálatok biztosítják. A városban működő Egészségügyi Központ járóbeteg-szakellátást nyújt Füzesabony és térsége lakossága számára. Az intézmény 1992 óta működik, 2011-ben teljes körűen megújult, majd 2012-től kibővített szakrendelési kínálattal fogadja a betegeket. Az Egészségügyi Központban többek között belgyógyászati, bőrgyógyászati, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, neurológiai, nőgyógyászati, reumatológiai, sebészeti, szemészeti, tüdőgyógyászati és urológiai szakrendelések, valamint képalkotó diagnosztika, laboratóriumi és fizioterápiás ellátások érhetők el. Az intézmény ellátási területe több mint 35 000 lakost foglal magában.
Kultúra, civil élet és sport Füzesabony kulturális életének meghatározó intézményei a Füzesabonyi Közösségi Ház és a Füzesabonyi Városi Könyvtár, amelyek közművelődési programoknak, kiállításoknak, előadásoknak és közösségi rendezvényeknek adnak otthont. A városban számos civil szervezet működik, tevékenységük a kultúra, az oktatás, a hagyományőrzés, a szociális ellátás, a környezetvédelem és a sport területére egyaránt kiterjed. A közösségi szabadidős programok között rendszeres társasjátékklub is működik a Kockáztass, hogy Kockázhass Egyesület szervezésében, emellett a város aktív dartsközösséggel is rendelkezik. A sportélet meghatározó szereplője a Füzesabonyi Sport Club, amely labdarúgó-, kézilabda- és asztalitenisz szakosztályt működtet.
Közlekedés Füzesabony jelentős közúti és vasúti közlekedési csomópont. A város közelében halad el a Budapestet Nyíregyházával és az ország északkeleti részével összekötő M3-as autópálya. Az M25-ös autóút az M3-as autópályát köti össze Egerrel, ezáltal gyors közúti kapcsolatot teremt Füzesabony térsége és a megyeszékhely között. A várost érinti a 3-as főút, innen indul a Debrecenig vezető 33-as főút, amely a Tisza-tó térségén és a Hortobágyon halad keresztül.
Füzesabony vasútállomása a Budapest–Hatvan–Miskolc vasútvonalon fekvő vasúti csomópont. Innen ágazik ki az Egerbe, illetve Debrecenbe vezető vasútvonal. Budapest, Eger, Miskolc és Debrecen irányába rendszeres vasúti összeköttetés áll rendelkezésre. A Budapest és Eger közötti Agria InterRégió-vonatok Füzesabonyon keresztül közlekednek, és az állomást a Budapest–Miskolc fővonal távolsági járatai is érintik.
Látnivalók A városból kerékpárúton is megközelíthető a közeli Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, míg a Tisza-tó kerékpárral és közúton egyaránt könnyen elérhető.
A város főbb látnivalói a következők: Keresztelő Szent János-templom I. világháborús emlékmű Helytörténeti gyűjtemény Trianon-emlékmű Vasútállomás – az 1893-ban átadott állomásépület Pfaff Ferenc tervei alapján készült, és a magyar historizáló vasúti építészet egyik jellegzetes alkotása. Pusztaszikszó, Szent Vendel-kápolna, Holokauszt-emlékmű.
Híres emberek Itt született 1890-ben Újházy Sándor festőművész. Itt született 1911. augusztus 9-én Bíró Sándor válogatott labdarúgó Itt született 1911. szeptember 24-én Belon Gellért pécsi segédpüspök. Itt született 1913. február 8-án Dr. Gál István piarista szerzetespap, tanár. Itt született 1923-ban Sári Gál Imre költő és író. Itt született 1924-ben Kis Zoltán közgazdász, a közgazdaságtudományok doktora és egyetemi tanár. Itt született 1933-ban Kilián István irodalomtörténész, muzeológus, lexikográfus és egyetemi tanár. Itt született 1936-ban Tóth-Zele József labdarúgó, később a Real Madrid utánpótlásedzője. Itt született 1941. június 1-én, Szabó János honvédelmi miniszter. Itt született 1946. július 18-án Holczreiter Sándor olimpiai bronzérmes, háromszoros világbajnok súlyemelő. Itt született 1959-ben és élt Márton János fafaragó művész. Itt halt meg 2016. október 30-án Trojan Marian Jozef festő- és grafikusművész. Itt töltötte gyermekkorát Labancz Lilla színésznő. Itt töltötte kora gyermekkorát Koncz Zsuzsa énekesnő. Itt töltötte gyermekkorát Szabó Péter, művésznevén Szabó Peet sportújságíró és futballelemző. Itt töltötte gyermekkorát és fiatal felnőtt éveit Szajlai Csaba gazdasági újságíró és televíziós műsorvezető. Itt él és alkot Antal Éva festőművész. Itt él és alkot Varga Dániel történész és sci-fi író.
Források Belon Gellért emlékkönyv Piarista Gimnázium honlapja
Jegyzetek
Külső hivatkozások Füzesabony honlapja Városi Televízió Füzesabony Remenyik Zsigmond Gimnázium Rádió Füzes A Város hangja Magda Henrietta:Füzesabony története a régészeti leletek tükrében, 1998, Budapest
Kategória:Heves megye települései Kategória:Heves vármegye települései