thumb|440px|A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű)

A 7. század az időszámításunk szerinti 601–700 közötti éveket foglalja magába.

Események

Európa, Mediterráneum A század elején a szerbek és a horvátok mai területükön telepednek le, és korai államokat alakítanak A bolgárok a Balkánon, a késő avarok (a kettős honfoglalás elmélete szerint korai magyarok) a Kárpát-medencében telepednek le 602: Belső háború tör ki a Kelet-római Birodalomban, amely a pusztulás szélére jut. Nemsokára összeomlik a dunai határ, a Balkán-félszigetet a szlávok özönlik el. Kicsit később keleten a perzsák kezére jut Szíria, Palesztina, végül Egyiptom is (→ II. Huszrau). 610–641: Hérakleiosz császár újjászervezi a kelet-római birodalmat, és visszahódítja a perzsák által elfoglalt tartományokat (628), de a hódító arabokkal szemben már nem képes megtartani őket. 626: Avar seregek perzsa támogatással sikertelenül ostromolják Konstantinápolyt. 636: Az arabok elfoglalják Szíriát és Palesztinát a bizánciaktól és 638-ban beveszik Jeruzsálemet 619–642: Kuvrat kán uralma idején kialakul az onogur bolgárok birodalma 623–624: Szamo vezetésével cseh-morva-szorb törzsszövetség alakul az avarok ellen Az avar birodalom meggyengül, a szláv törzsek nagy része függetleníti magát, a későbbi Csehország és Ausztria területén átmenetileg nagy kiterjedésű szláv állam jön létre (631-658) Szamo vezetésével. 629–639: I. Dagobert frank király, a Meroving-dinasztia utolsó jelentős uralkodója. Halála után a frank birodalom két királyságra válik szét. 650 A bolgár államot megdöntik a kazárok 674–678: Konstantinápoly sikeres védelme az arabok támadásával szemben 680: A kazárok által elűzött Don-vidéki bolgárok egy része Aszparuh kán vezetésével létrehozza a dunai bolgárok államát 681: Aszparuh bolgár kán a szlávokkal szövetségben csapást mér Bizáncra. Az első bolgár cárság 687: II. Pippin, austrasiai majordomus a tertryi győzelemmel egyesíti a két frank királyságot, és haláláig (714) teljhatalommal kormányozza a Meroving-királyok nevében. Pippin a Karoling-dinasztia megalapítója.

Ázsia, Afrika

Iszlám Mohamed próféta fellépése, az iszlám és az Arab Birodalom születése az Arab-félszigeten. Mohamed halála (632) után utódai, a kalifák legyőzik az Újperzsa Birodalmat, a Bizánci Birodalomtól elhódítják Szíriát, Palesztinát, elfoglalják Egyiptomot, majd az egész Észak-Afrikát. 636: a jarmúki csatában az arabok győznek a Bizánci Birodalom seregei felett, majd a kadiszíjai csatában a Szászánida Perzsa Birodalom ellen is 639–642: Meghódítják Egyiptomot és a kalifák birodalmához csatolják 642: a nihávandi csatában az arabok döntő győzelmet aratnak a perzsák fölött, s ezzel nemsokára véget ért a Szászánida-dinasztia uralma (651); Iránt az arab kalifátushoz csatolják (642-656). 644–656: Oszmán, a harmadik kalifa alatt folytatódik az arab terjeszkedés: Ciprus, Rodosz, Örményország elfoglalása. A meghódított területeken arab katonai telepek létesülnek és megkezdődik az arab törzsek tömeges bevándorlása. Irán megőrzi perzsa jellegét, de átveszi a hódítók vallását és kultúráját. 656–661: Ali kalifa és az első fitna, 661: Muávija szíriai helytartó megalapítja az Omajjád-kalifák dinasztiáját (750-ig), és Medinából Damaszkuszba teszi át a birodalom székhelyét. Az iszlám hazája, az Arab-félsziget rövidesen elveszti politikai jelentőségét. 685–705: Abd al-Malik omajjád kalifa. Folytatódik az arab birodalom terjeszkedése. 692: felépül a jeruzsálemi Sziklamecset, az iszlám első nagy épülete 697-ben elfoglalják Bizánctól Karthágót és a 8. század elején Észak-Afrikában elérik az Atlanti-óceán partvidékét Arab kereskedők jutnak el a Csád-tóhoz

Ázsia több része Kína: Parasztfelkelések megdöntik a Szuj-dinasztiát 618–tól a Tang-dinasztia uralkodik 627: A bizánci hadsereg ninivei csatában megsemmisíti a Szászánidák államát 654: Japánban az ún. Taika-reformmal megkezdődik a centralizált bürokratikus állam kiépítése, kínai mintára 674–678: Konstantinápoly ostrománál először alkalmazzák a görögtüzet 682-től: A második Türk Birodalom virágzása Belső-Ázsiában

Kultúra Az angol nyelvű költészet első írásos emlékei 622: Mohamed „futása” (hidzsra). A próféta Mekkából Medinába menekül ellenlábasai elől. Ez az iszlám időszámítás kezdőpontja.

Vallás Három ősi keresztény patriarchátust sodor el az iszlám áradata: Antiókhia, Jeruzsálem, Alexandria 664: Az angolszász püspökök a whitbyi zsinaton a római egyház mellett foglalnak állást. Az ír szerzetesség, amely nagy szerepet játszott Anglia megtérítésében, ezután háttérbe szorul. 680: III. konstantinápolyi zsinat

Híresebb emberek Uralkodó, hadvezér I. Muávija, arab uralkodó, az Omajjád dinasztia alapítója

Vallási személy Mohamed próféta (570/571 – 632)

Találmányok, felfedezések Évtizedek és évek

Megjegyzés: A hetedik század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva. 590-es évek 590 591 592 593 594 595 596 597 598 599 600-as évek 600 601 602 603 604 605 606 607 608 609 610-es évek 610 611 612 613 614 615 616 617 618 619 620-as évek 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629 630-as évek 630 631 632 633 634 635 636 637 638 639 640-es évek 640 641 642 643 644 645 646 647 648 649 650-es évek 650 651 652 653 654 655 656 657 658 659 660-as évek 660 661 662 663 664 665 666 667 668 669 670-es évek 670 671 672 673 674 675 676 677 678 679 680-as évek 680 681 682 683 684 685 686 687 688 689 690-es évek 690 691 692 693 694 695 696 697 698 699 700-as évek 700 701 702 703 704 705 706 707 708 709

Jegyzetek

07