Gradac (1991-ig Gradac Požeški) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 10, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északra, a Pozsegai-medencében, a Kutjevóról Pleterniceszentmiklósra vezető út mentén, Pozsegamindszent és Pleterniceszentmiklós között fekszik.
Története A területén előkerült számos, különböző korszakokból származó régészeti lelet bizonyítja, hogy már ősidők óta emberi települések voltak. A legjelentősebb őskori lelőhelyek „Babišnjača”, „Crkvište na Markovcu”, „Klasje”, „Polje Podsik” és „Njiva uz Delac”. A legrégebbi leletek a középső neolitikum időszakából, a Sopot-Bicske kultúra népétől származnak. A korai vaskort a hallstatti kultúra leletei képviselik, akiknek erődített települése állt itt. (Gradac neve is arra enged következtetni, hogy itt egykor kisebb erődítmény állt.) A hallstatt kultúra népének számos halomsírja is megtalálható a település határában. A késői vaskor leletei a La Tène-kultúra népeitől, főként a keltáktól származnak, akiknek egy nagyobb településük volt a falu mellett. Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva)
Neve a középkorban 1445-ben „Gradacz” alakban nemesi névben bukkan fel először. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye. A környező településekhez hasonlóan 1537 körül foglalta el a török, melynek uralma 150 évig tartott. 1698-ban „Gradacz” néven 20 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1702-ben 27, 1730-ban 40, 1760-ban 43 ház állt a településen. A kutjevói uradalomhoz tartozott. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gradacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gradacz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 215. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gradacz” néven 36 házzal, 209 katolikus és 83 ortodox vallású lakossal találjuk. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.
A településnek 1857-ben 189, 1910-ben 494 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 66%-a horvát, 20%-a cseh, 7%-a magyar, 6%-a szlovák anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 937 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 189 208 191 293 457 494 488 532 630 688 855 971 933 1.042 1.090 937
Jegyzetek
Források Pleternica város hivatalos oldala Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Pleternica turisztikai irodájának honlapja Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka Konzervatorska podloga Park prirode Papuk Pleternica kulturális emlékei
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései