Zarilac falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 15, közúton 25 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északkeletre, a Pozsegai-medencében, Grabarje és Knežci között, a Zarilačka-patak két partján fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a legősibb idők óta lakott volt. Itt találták meg az egész Pozsegai völgység legrégibb kőkorszaki leleteit, melyek az i. e. 10000 körüli időből, a korai paleolitikum időszakából származnak. A számos őskori állatcsont, mamut, szarvas, bölény, vadló, vaddisznó és más állatok maradványai mellett kőszerszámok is előkerültek bizonyítva a kőkorszaki vadászok telepének jelenlétét. A Nekcse-Pleternica gyorsforgalmi út építésének megelőző feltárásai során 2009-ben a középső kőkorszak idejénből jellegzetes vonaldíszes kerámiáival a Sopot-Bicske kultúra népének „Mihaljovačko poljei” leletei kerültek elő. A radiokarbonos kormeghatározás alapján legrégibb leleteik az i. e. 6. évezred végéről származnak. A késői bronzkort az urnamezős kultúra korai időszakának „Grabaračke livade” lelőhelyenÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6640. 1976-ban előkerült településének és temetőjének leletei képviselik. A leletek alapján ezen a lelőhelyen a kőkorszaktól a középkorig folyamatosan emberi település volt.Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva)
Zarilac falu már a középkorban is létezett. 1314-ben, 1367-ben, 1434-ben és 1452-ben „Zerilch, Zerplch,” 1408-ban „Zerelch”, 1433-ban „Zerwicz”, 1464-ben „Zarlicz” alakban szerepel a korabeli írásos forrásokban. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye. Az Orbovai család birtoka volt. A környező településekhez hasonlóan 1537 körül foglalta el a török, melynek uralma 150 évig tartott. A török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták. A török kiűzése során muzulmán lakosság Boszniába távozott. Helyükre 1697 körül Boszniából katolikus horvátok érkeztek.Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. 1698-ban „Szarilacz” néven 4 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1702-ben 14, 1730ban 19, 1760-ban 18 ház állt a településen. A 18. században a horvát Hegyvidékről és az ország más részeiről érkezett horvátok telepedtek le itt, majd a 19. század folyamán németek, csehek, szlovákok és magyarok érkeztek, akik a lakosságnak mintegy negyedét tették ki.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Zarilacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zarilacz” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 754. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zarilacz” néven 28 házzal, 228 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 31. o. Buda, 1829.
A településnek 1857-ben 156, 1910-ben 321 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a horvát, 10%-a német, 8%-a cseh, 2-2%-a szlovák és magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 176 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. A faluban iskola, kápolna, tűzoltószerház van.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 156 139 154 183 223 321 315 366 437 420 416 388 276 241 212 176
Nevezetességei Római katolikus kápolnája.
Oktatás A településen a pleternicai elemi iskola területi iskolája működik.
Jegyzetek
Források Pleternica város hivatalos oldala Pleternica turisztikai irodájának honlapja Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Pleternica kulturális emlékei Kornelija Minichreiter-Zorko Marković: Arheološki lokaliteti na trasi brze ceste Našice – Pleternica– Lužani i području izgradnje akumulacija Dubovik i Breznica kod Podgorača Hrvatski arheološki godišnjak 6/2010.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) Konzervatorska podloga Park prirode Papuk Katarina Botić: Neolitička naselja na prostoru Sjeverne Hrvatske Zagreb, 2017. (doktori disszertáció) Hrvatski arheološki godišnjak 6/2010. Vjesnik Požeške kotline Slavonska Požega 2-3. Slavonska Požega, 1979.
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései