Knežci (1991-ig Knešci) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 17, közúton 26 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re északkeletre, a Pozsegai-medencében, Zarilac, Ciglenik, Mali Bilač és Tulnik között, a Kutjevačka-patak partján fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott volt. Déli határában a Longya-folyó völgye feletti magaslaton fekvő „Tulničica” lelőhelyen a neolitikumi starčevo-kultúra településének maradványait találták.Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) A „Starnik” nevű lelőhelyen ókori leletek is előkerültek. Egy délkelet-északnyugati irányú római út maradványaira (sóder, kőzúzalék és nagyobb kövek) is bukkantak a „Tulničica-Krčevine” lelőhelyen. A település középkori létezéséről nincs biztos adatunk. 1444-ben egy megyei szolgabíró nevében tűnik fel egy „Knesewcz” nevű birtok.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye. Mátyás király az 1471. évi harmadik dekrétumában említ egy Pozsega megyei „Knesyewcz” nevű castellumot, melynek hűtlenség címén lerombolását rendeli el és amely akár meg is felelhet a mai Knežcinek.Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
A környező településekhez hasonlóan 1537 körül foglalta el a török, melynek uralma 150 évig tartott. A török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták. A török kiűzése során muzulmán lakosság Boszniába távozott. Helyükre 1697 körül Boszniából katolikus horvátok érkeztek. 1698-ban „Knesczi” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1702-ben 14, 1730-ban 19, 1760-ban 18 ház állt a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Knexcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Knesczy” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 326. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Knesczi” néven 11 házzal, 97 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829.
A településnek 1857-ben 98, 1910-ben 146 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 87%-a horvát, 8%-a cseh, 5%-a magyar anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 61 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. A faluban tűzoltószerház van.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 98 98 86 110 135 146 147 182 171 169 166 131 113 93 78 61
Jegyzetek
Források Pleternica város hivatalos oldala Pleternica turisztikai irodájának honlapja Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka Pleternica kulturális emlékei Katarina Botić: Neolitička naselja na prostoru Sjeverne Hrvatske Zagreb, 2017. (doktori disszertáció) Hrvatski arheološki godišnjak 6/2010. Vjesnik Požeške kotline Slavonska Požega 2-3. Slavonska Požega, 1979. Kornelija Minichreiter-Zorko Marković: Arheološki lokaliteti na trasi brze ceste Našice – Pleternica– Lužani i području izgradnje akumulacija Dubovik i Breznica kod Podgorača Hrvatski arheološki godišnjak 6/2010.
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései