Szvinna () falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 14, közúton 17 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re keletre, a Pozsegai-medencében, Resnik és Buk között fekszik.
Története A település neve először 1313-ban a pozsegai káptalan egyik oklevelében nemesi névben bukkan fel „nobilis de Zuynna” alakban. A középkoriban kisnemesek kezén lévő kisebb uradalom és plébánia központja volt. Szent György plébániáját és plébániatemplomát 1334-ben, 1335-ben és 1464-ben is említik. 1469-ben az Orbovai rokonság birtokai között találjuk „Felsewzwynna” falut.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.]Eszerint ekkor már Alsószvinna is létezett. A falu alsó és felső részre osztása minden bizonnyal birtokmegosztással függ össze. Alsó -, vagy Nagyszvinna elkülönül Felső-, vagy Kisszvinnától, mely a mai Kalinići környékén feküdt.Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
A környező településekhez hasonlóan 1537 körül foglalta el a török, melynek uralma 150 évig tartott. 1545-ben már náhije székhelyeként szerepel a török defterben. A török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták. A török kiűzése során muzulmán lakosság Boszniába távozott. Helyükre 1697 körül Boszniából katolikus horvátok érkeztek. 1698-ban „Szvilno” néven 11 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1702-ben és 1758-ban 11 ház állt a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Szvilnja” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szvilna (Dolnya és Gornya)” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 557. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szvilna (Dolna és Gorna)” néven összesen 24 házzal, 178 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829. A 19. században a Monarchia más területeiről, főként Morvaországból cseh és német nyelvű lakosság telepedett ide.
A településnek 1857-ben 107, 1910-ben 189 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 56%-a horvát, 31%-a cseh, 13%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 139 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 107 130 118 146 182 189 182 176 202 215 212 220 217 181 177 139
Jegyzetek
Források Pleternica város hivatalos oldala Pleternica turisztikai irodájának honlapja Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései