Szentléleki és soóri Zsóry Lajos (Boldva,A Petőfi Irodalmi Múzeum névterében Boldva szerepel születési helyként. Borsod vármegye, 1877. szeptember 11. – Budapest, 1941. május 30.) középbirtokos, főszolgabíró, országgyűlési képviselő, m. kir. gazd. főtanácsos, vármegyei közigazgatási bizottsági tag, református egyházmegyei tanácsbíró.
Életpályája Pályája szorosan kapcsolódik Mezőkövesd fejlődéséhez. Szerepe volt abban, hogy a matyó hímzés 1924-ben országos védettséget kapott. Főszolgabírói megbízatását 1931-ig, országgyűlési képviselővé választásáig töltötte be. Az ő birtokán 1938-ban végzett kőolajfúrások nyomán tárták fel a gyógyvizet, amely ma is alapját képezi az 1940-ben megnyitott gyógyfürdőnek.
Családja
Felesége Haranghy Teréz volt (1883 – Budapest, 1972. október 26.), leányuk Irén.
Emlékezete Nevét őrzi a mezőkövesdi Zsóry Gyógy- és Strandfürdő A fürdő főbejáratánál kapott helyet 1997-ben Zsóry Lajos bronz mellszobra. Alkotója Szentirmai Zoltán szobrászművész. 2019. május 1-jén adták át a fürdőben kialakított emléktermet, amely Zsóry Lajos emlékét őrzi. A terem anyagát Szlovák Sándor és felesége állította össze.https://kovesdimedia.com/assets/2019-10.pdf
Jegyzetek
Források Szlovák Sándor: Zsóry Lajos élete és munkássága Sárospatak erőterében kozterkep.hu
Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1941-ben elhunyt személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1931–1935)