Doboka () falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 24, közúton 30 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 8 km-re északnyugatra, a Pozsegai-medence szélén, a Krndija-hegység déli lejtőin, a Cseglényről Nekcsére menő úttól keletre fekszik.
Története A határában talált régészeti leletek tanúsága szerint területe már a történelem előtti időben lakott volt. A falu neve még 1250-ben pataknévként bukkan fel először abban az oklevélben, melyben IV. Béla király a Sudan nembeli Ábrahám fiának, Joanca comesnek kérésére megerősíti őt és örököseit a Pozsega megyei „Welica”, „Cheglyn”, „Bucola” és „Bedech” nevű földek birtokában. Az okiratban a patak neve „venit ad alios duos rivulos, qui dicuntur Dobouca et Chuynna” szövegösszefüggésben található. Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. kötet 2. füzet. Engel Pál: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Pozsega megye. (kézirat) A Doboka név úgy tűnik, hogy előbb volt pataknév és onnan tevődött át a településre. A települést 1413-ban említik először „Felseudoboka” és „Alsodoboka” néven. 1499-ben „Felsewdoboka” és „Alsodoboka” alakban találjuk. A gradistyei uradalomhoz tartozott. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye. A középkorban többnyire a Szécsi család birtoka volt. A települést 1532 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. Ebben az időszakban Boszniából pravoszláv szerb családok települtek ide. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól.
1698-ban 9 portával szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. 1690-ben 5, 1702-ben 15, 1773-ban 13 ház állt a településen. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Duboka” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Duboka” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 156. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Duboka” néven 28 házzal, 171 ortodox vallású lakossal találjuk. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 25. o.
1857-ben 206, 1910-ben 362 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 91%-a szerb, 7%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 90%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 64 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 206 226 195 272 305 362 318 395 249 254 260 230 177 130 72 64
Nevezetességei Pravoszláv haranglába.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye. Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. kötet 2. füzet Engel Pál: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Pozsega megye. (kézirat)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja A község rendezési terve Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései