Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapító tag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire választások révén. Lényeges kellékei a párt ideológiája vagy programja, amelynek rendszerint előzményei, jeles képviselői, teoretikusai és reprezentatív irányzatai vannak. Fontos a regisztrált tagság, a rendszeres találkozás, gyűlés vagy kongresszus, a tisztségviselők kinevezésének módja stb. Törvényi kereteit Magyarországon jelenleg az Alaptörvény és az egyesülésről szóló törvény rendelkezései tartalmazzák.
A párt elismertségét a választásokon elért szavazatok mennyisége adja, míg anyagi támogatásáról az egyes országok kormányai szintén eszerint rendelkeznek. A pártok jellegzetes módon szakadnak és egyesülnek, illetve egymást rombolják, többnyire a pártból elüldözött vagy onnan kiváló tagjaik révén.
Fogalma
Önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
A párt fogalma eltér a pártállam és a többpártrendszer viszonyai között.
A pártállami „egypárt”
A pártállami „egypárt” tagsággal rendelkező társadalmi szervezet, amely egyben az államhatalommal is összefonódik, személyi és ideológia szempontból egyaránt. Ebben az értelemben állampártnak is nevezik. Ilyen párt működhet látszólagos többpártrendszerben is (például a NSZEP az egykori NDK-ban vagy a LEMP a Lengyel Népköztársaságban). A tagokat erős egzisztenciális szálak fűzik az egypárthoz. Aki nem tagja az egypártnak, az „pártonkívüli”. A pártállami alkotmányok és a választójogi szabályok az egypártnak különleges szerepet juttatnak. Mindenki számára világos, hogy a párt bukása saját politikai rendszerének a bukását is jelenti. George Orwell találóan „belső pártnak” nevezi az állampárt tényleges hatalmat gyakorló magját, szemben a „külső párttal”, amely voltaképpen karrieristákból és szimpatizánsokból áll. (1984)
A párt a többpártrendszerben A párt tagsággal rendelkező, tartósan fennálló szervezet, amely a parlamenti választásokon verseng a hatalmi pozíciók megszerzéséért, illetve a kormányzati pozíció megtartásáért. Vannak rétegpártok, amelyek bizonyos társadalmi csoportok érdekeit kívánják képviselni (például Vállalkozók pártja) és vannak néppártok, amelyek több réteg képviseletét tűzik ki céljukként. A pártok jellemzően az egész ország érdekeire hivatkoznak, nemcsak a párttagságéra.
A pártok jellemzői
megosztottság – konfliktus kifejezői érdekek, ideológia alapján megosztják a társadalmat a rész az egészet képviseli nem partikuláris érdekeket közvetítenek alapvetően a közjó érdekében tevékenykednek mai pártok a polgári társadalom képviseletében tevékenykedik hierarchiával rendelkezik programjaikban alternatívákat kínálnak a társadalmi problémák megoldására az állam és a társadalom között közvetít programjuk a közjóra, általános érdekre irányul céljaik sokrétűek, megvalósításukhoz a teljes kormányzati hatalom elnyerésére törekedne
LaPalombara és Weiner szerint egy pártnak az alábbi négy feltétel kell rendelkezni: állandó szervezet, az aktuális vezetőtől független, stabil világkép látható és hierarchizált szervezet, kommunikáció a helyi és országos szerveken belül a vezetők törekednek a döntések feletti hatalomra, és annak megtartására az állandó szervezet arra törekszik, hogy minden eszközt felhasználjon a tömegtámogatás növelésére
A pártrendszerek kialakulása
Az európai fejlődés során az angoloknál jelentek meg először a modern pártok feltételei.
A whigek és a toryk a parlament javára változtatták meg az erőviszonyokat, az uralkodó ellenében. A 18. század végére a pártok pozitív elismerést vívtak ki maguknak, a politikai rendszer belső szereplőivé váltak.
A modern angol pártrendszer az ipari forradalmat követő demokratizálódási folyamathoz igazodva fejlődik, fokozatosan kiépíti parlamenten kívüli szervezeteit, kísérletet tesz a lakosság politikába való bevonására.
Az egyes politikai irányzatok klubokat szerveznek, később tömegmozgalmakkal kapcsolódtak össze. 1870-re a képviselők a párthovatartozás alapján különböztetik meg magukat.
A kontinensen hosszú ideig (még a polgári forradalmak időszakában és utána is) a pártokat a nép és a közérdek ellenségének tartották. A párteszme nem az alkotmányos kereteken (parlamenti) belül fogalmazódott meg, társadalmi mozgalomként jelent meg, s nem egyszer szemben állt a hivatalos rendszerrel. Az ipari forradalmat követően átértékelődött a pártok szerepe, hiszen egy orientációját vesztett tömeg újraorientálásáról, az elveszett életértelem visszaszerzéséről volt szó
Beyme felosztása A Beyme-féle 10 párttípus:
liberális (feudalizmus, rendiség ellen) radikális (francia forradalom, annak eszméi: szabadság, egyenlőség, tulajdon biztonsága) konzervatív (régi arisztokraták – átmeneti pártok) szocialista (szociáldemokrata) (4. rend, a proletariátus érdekeit képviselték) kereszténydemokrata (modern konzervatív) paraszt (vidéki agrártársadalom ipari tőkével, a városi polgársággal szemben) regionális, etnikai pártok (politikai önrendelkezési jogaikért folytattak harcot) kommunista (baloldali radikális, forradalmi ideológia, zárt szervezeti rend) fasiszta (szélsőjobb, nacionalista, totális egyeduralomra törekszik) környezetvédők (ökológiai pártok az 1970-es évektől)
A pártok szerepe társadalom, politika kapcsolatának megvalósítói közvéleményt formálják, választási alternatívákat dolgoznak ki nézeteket egyeztetnek. vezetőket választanak
A pártok funkciói érdekek aggregálása (begyűjtése, egyesítése, összegzése) érdekek artikulációja (kifejezésre juttatják) szakszervezetek, társadalmi érdekképviseletek keresése internáló, integráló funkció az emberek valahova tartozzanak beintegrálja az egyént a társadalomba a közös program megvalósítására politikai akaratképzési folyamatban való részvétel politikusok rekrutációja, szelekciója lehetőséget biztosít karrier építésre (kulcspozícióra, kinevezésre a közjogi tisztségekre) nem kell érteni a szakmához(!) kormányzati, illetve ellenzéki szerepkör .
Kapcsolódó szócikkek A Magyar Királyság pártjainak listája Frakció Frakcióvezető