Gesler György (névváltozata: Geszler György; Budapest, 1943. április 10. –) magyar táncművész, koreográfus.

Életpályája Édesapja Geszler György és édesanyja, Nagy Mária fodrászok voltak. Két testvére: Péter és Zsuzsanna. 1960-ban végzett az Állami Balettintézetben Bartos Irén növendékeként. 1960–1972 között az Operaház magántáncosa volt. 1967–1970 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola koreográfus-rendező szakos hallgatója volt. Egy gyermeke 1980-ban született Gesler Lili, pszichológus.

Az 1970-es évektől több előadás koreográfusaként dolgozott Magyarországon és külföldön egyaránt. 1970 és 1972 között a magyar női olimpiai tornászválogatott balett-mestere és koreográfusa volt. Ő készítette fel a csapatot az 1972-es müncheni nyári olimpiára. 1971-ben Extangó néven megalapítja az első magyar beattáncegyüttest Bán Teodórával, Pogány Alinkával és Vámos Györggyel (Youri Vamos), akikkel felléptek az Illés, a Tolcsvay és más beat együttesek koncertjein. 1971-től a Magyar Televízió állandó munkatársa, koreográfusa. 1973-ban elkészítette az első magyar beat musical, a legendás Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról koreográfiáját. 1978-ban Szerelem címmel megrendezte az első magyar önálló jazz-balett estet. Ugyanebben az évben a korban szinte kísérletinek számító, jazzre épülő Szárnyak című táncfilmje eljutott a a Monte Carlo-i TV fesztiválra.

1982-ben Ligeti György négy művére készült táncestje az első magyar kortárs táncszínházi produkció volt. 1988-ban a szerzők és a rendező kérésére, a próbafolyamat alatt átvette és megkoreografálta a második világháború utáni magyar színháztörténelem egyik legsikeresebb darabját, A padlás-t. 1996-ban A kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatták Oscar Wilde – Richard Strauss – Anton Bruckner művei alapján készült Véres Rém-tánc-színmű-vet. A főszereplő Volf Katalin volt.1997-ben a Ljubljanai Szlovén Nemzeti Operaházban elkészítette George Gershwin táncéletrajz darabját, az F-dúr zongoraverseny és az Egy amerikai Párizsban zenéjére kiegészítve John Cage 5 művével.2005-től a Zene, Zene, Tánc folyóiratban jelennek meg írásai, kritikái.

Főbb szerepei

A hattyúk tava (Spanyol tánc, Nápolyi tánc, Bohóc) Csipkerózsika (Kék madár) Giselle (Paraszt Pas de deux) Párizs lángjai (Baszk tánc) Gajane (Izmail) A csodálatos mandarin (A fiatal diák) Spartacus (Crixus)

Koreográfiái

Önálló Művek Egymillió fontos hangjegy – Gesler György táncshow 1977 MTV Szárnyak 1978 táncfilm MTV Szerelem 1987 Pataki Művelődési Központ Egy elsárgult fénykép 1979 táncjáték film Ligeti György 4 műve 1982 Táncfórum Nachtnahl 1984 Klagenfurt Stadttheater Studió Katonadolog 1986 Honvéd Együttes Die Zwei Rhapsodie 1988 Klagenfurt Stadttheater Salome 1996 Kaposvári Csiky Gergely Színház George Gershwin táncéletrajz 1997 Ljubljana Szlovén Nemzeti Operaház

Operák A Hold (Klagenfurt Stadttheater) Csodálatos Mobilvilág (Új Színház)

Operettek A bajadér (Szentpétervár) Bál a Savoyban (Színház- és Filmművészeti Főiskola) A cigánybáró (Kaposvári Csiky Gergely Színház, Mörbisch am See, Diósgyőr) Csárdáskirálynő (7 ország több mint 12 színházában) Luxemburg grófja (Kaposvári Csiky Gergely Színház, Budapesti Operettszínház) Mária főhadnagy (Győri Nemzeti Színház) Marica grófnő (Szegedi Nemzeti Színház, Kaposvári Csiky Gergely Színház) A víg özvegy (Kaposvári Csiky Gergely Színház) Szerdán tavasz lesz (Budapesti Operettszínház) Viktória (Győri Nemzeti Színház) Friderika (MTV) Mágnás Miska (MTV) A montmartrei-i ibolya (MTV) A szabin nők elrablása (MTV) Lili bárónő (MTV)

Musicalek A 13 és 3/4 éves Adrian Mole titkos naplója (Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg) A kölyök (Budapest, József Attila Színház) Candide (Kaposvári Csiky Gergely Színház) Chicago (Kaposvári Csiky Gergely rendezte, Színház-és Filmművészeti Főiskola) Gipsy (József Attila Színház, Kecskeméti Katona József Színház) Harmincéves vagyok (Vígszínház) Hárman a padon (Budapest, Kamaraszínház) Hegedűs a háztetőn (Székesfehérvári Vörösmarty Színház) Kabaré (Kaposvári Csiky Gergely Színház) Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (Vígszínház, Weimar, Eger, Erfurt, Dessau) Kiss Me Kate (Kaposvári Csiky Gergely Színház) Koldusopera (Vígszínház, Kaposvár, Csiky Gergely Színház) La Mancha lovagja (Zalaegerszeg, Hevesi Sándor Színház) Legénylakás (Subotica) Macskafogó (Magyar Színház) Mayflower (Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház) Mélyvíz (Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház) My Fair Lady (Kaposvári Csiky Gergely Színház, Klagenfurt, Budapesti Nemzeti Színház) A Notre Dame-i toronyőr (Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, Brucksaal A Padlás (Vígszínház, Eger, Gárdonyi Géza Színház) Pantaleone és a hölgyvendégek (Vígszínház) Tom Jones (Kaposvári Csiky Gergely Színház) Vedd könnyen szívi (Újszínház) Zorba (Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház) Zöld Kakadu (Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház)

Zenés játékok Andersen (Magyar Színház) Bubus (József Attila Színház) A diótörő (Kaposvár Csiky Gergely Színház) Egy bolond százat csinál (Operettszínház) Egy csók és más semmi (Vígszínház) Fekete Péter (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Kabos-show (Vidám Színpad) A kaktusz virága (Székesfehérvári Vörösmarty Színház) Kaviár (József Attila Színház) A kertész kutyája (Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, Békéscsabai Jókai Színház) Keshani Ali (Szinház- és Filmművészeti Főiskola) A kikapós patikárius (József Attila Színház) Liliomfi (Agria Játékok) Miss Amerika (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház) Ne szóljatok bele (Szolnoki Szigligeti Színház) Oké Néro (Aquincum) Pinokkió (Kaposvár Csiky Gergely Színház) Régi nyár (Miskolci Nemzeti Színház) Rinaldo Rinaldini (Szolnoki Szigligeti Színház) Szent István körút 14. (Vígszínház) A szélhámos király (Békéscsabai Jókai Színház) Új Zrínyiász (Gyulai Várszínház) Übü király (Színház- és Filmművészeti Főiskola) Villon és a többiek (József Attila Színház)

Jegyzetek

Források

Kategória:1943-ban született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar táncművészek Kategória:Magyar koreográfusok