bélyegkép| Trieri Rajna-vidék Múzeum (2006) bélyegkép| Bemutatóterem Nach der Römerzeit (A római kor után) A Trieri Rajna-vidék Múzeum Németország egyik legjelentősebb régészeti múzeuma. Gyűjteménye őskori, római kori, középkori és barokk műkincsekből áll. A történeti kiállítás legfőképp azonban Németország legrégebbi városa, Trier (Augusta Treverorum) római kori régészeti leleteit mutatja be.

Történet és feladatok bélyegkép| Schulrelief A múzeumot a Bonni Rajna-vidék Múzeummal együtt 1877-ben alapították. Kezdetben a „Provinzialmuseum der preußischen Rheinprovinz” (Porosz Rajna-vidék Tartományi Múzeuma) nevet viselte, és a Rajna-vidéki Tartományi Szövetség irányítása alá tartozott. A múzeum a második világháború után Rajna-vidék-Pfalz szövetségi állam igazgatósága alá került. 2008. március 1. óta a Rajna-vidék-Pfalzi Kulturális Örökség Vezérigazgatóságához tartozik.

A múzeum egyik feladata már az alapításától kezdve elsősorban a régészeti műemlékvédelem, így a legtöbb kiállítási tárgy saját ásatásokból származik. A múzeum munkaterülete a több, mint ismert régészeti lelőhelyével és mintegy 5700 km²-es területével Trier mellett a környező településekre is kiterjed: Birkenfeld, Bernkastel-Wittlich, Bitburg-Prüm, Trier-Saarburg és Vulkaneifel járások is ide tartoznak. Két tudományos folyóirat és egy saját monográfia-sorozat (Schriftenreihe des Rheinischen Landesmuseums Trier) is publikál az ásatási eredményeikről, a gyűjtemény darabjairól, illetve a történelmi kutatásaikról. A Fördererkreis des Landesmuseums (a múzeum támogatói köre) 2006 óta adja át a Dr. Heinz-Cüppers-Preis díjat, melyet egy korábbi igazgatóról neveztek el.

1877-1892, 1898-1902: Felix Hettner, igazgatóságát megszakította a  Reichs-Limeskommission-ban (Birodalmi Limes-bizottság) való tevékenykedése 1892-1898: Hans Lehner, Felix Hettner megbízottjaként 1902-1905: Hans Graeven 1906-1935: Emil Krüger 1935-1945: Wilhelm von Massow 1946-1963: Hans Eiden 1965-1977: Reinhard Schindler 1977-1994: Heinz Cüppers 1994-2004: Hans-Peter Kuhnen 2004-2008: Karin Goethert 2008-2011: Eckart Köhne 2012 óta: Marcus Reuter

Kiállítás A 4000 m²-es kiállítási térben látogathatóak az állandó kiállítások az őskorról, a római korról, a középkorról és az újkorról. A római kori Trier későantik császári rezidenciaként az egyik legjelentősebb városnak számított a Római Birodalomban, s az ez időkből fennmaradt leletek teszik a gyűjteményt egyedülállóvá. 2009-ben és 2011-ben átrendezték a múzeumot, így ma a látogatóinak egy körutat kínál Trier és környékének történelmén keresztül, kezdve az első emberekkel 200 000 évvel ezelőtt. Bronzkori kőeszközök, leletek és nagy hatású kelta nemesi sírok között vezetik a látogatókat a régmúlt időkbe. A római korból, mikor Trier történelme során a legnagyobb jelentőséggel bírt, is láthatóak leletek: ilyen például az első római híd cölöpje, melynek dendrokronologikus vizsgálatai alapján Trier alapítási dátumát a Kr. e. 18-17. századra datálják. Eszerint Trier Németország legrégebbi városa. A stratégiailag és gazdaságilag kedvező fekvésének köszönhetően gyors fejlődésnek indult a város. Erről a dicsőséges időszakról tanúskodik többek között a legnagyobb Alpoktól északra található mozaikgyűjtemény, a pompás kisebb leletek a római mindennapokból, és a lenyűgöző, méteres magasságú síremlékek is, köztük a világhírű Neumageni borhajó.

A rómaiak utáni időkről mesélnek a hulladékgödrökből előkerült régészeti leletek, melyek meglepő bepillantást nyújtanak a középkori Trierre, illetve művészeti alkotások, mint amilyen a Trieri Dóm utolsó fennmaradt üvegablaka, melyek a trieri kolostorok és a dóm jelentőségéről tanúskodnak. A múzeumi körút végén az utolsó trieri választófejedelem pompás udvarát láthatjuk.

A múzeum érmegyűjteménye, mely egyben Németország egyik legnagyobb numizmatikai gyűjteménye, külön kiállítási térben látogatható. A gyűjtemény ékessége az érmekincs, amit 1993. szeptember 9-én találtak, egy a Römerbrückéhez közeli mélygarázs építkezésén. A lelet 2558 római aranyérméből áll, és az eddigi legnagyobb római aranykincs a világon. bélyegkép| Trierer aranyérme kincs Az audio-guide benne van a belépő árában, német, angol, francia és holland nyelven hallgatható, illetve van egy különleges gyermek tárlatvezetés opció is.

Az állandó kiállítások mellett mintegy 2000 m²-nyi térben időszaki kiállítások kerülnek megrendezésre. Az elmúlt évek legsikeresebb kiállításai közé tartozik a 2007-es „Nagy Konstantin kiállítás“, illetve a 2009-es „Szépség a régi Egyiptomban“ kiállítás.

Kiválasztott kiállítási tárgyak bélyegkép| Az eredeti Neumageni borhajó

A Neumageni borhajó A Neumageni Borhajó tanulmányként szolgált egy római borkereskedő síremlékéhez Kr.u. 220 körül. 1878-ban találták meg, Neumagen-Dhronban, egy késő római erődítmény alapzatába beépítve. A faragás a Mosel virágzó borkereskedelmének szimbólumává vált. balra|bélyegkép| A Polydus-mozaik

Mozaikok bélyegkép| Vergilius a Monnus-mozaikon, a hiányzó részen malterral kipótolva A Trieri Rajna-vidék Múzeum nagyon jó minőségű mozaikokkal rendelkezik, melyek nagy részét csaknem sértetlen formában tárták fel.

Ezek közé tartozik a Polydus-mozaik, melyen a fogathajtó Polydus látható, amint kocsijában áll, melyet négy ló húz, és lengeti győzelmi trófeáját. Még az első ló, Compressore neve is fel van tüntetve a mozaikon. A harmadik századi mozaik egy városi házból származik, amit a 4. században a Kaiserthermen (Császári fürdő) építése miatt lebontottak.

A múzeum területén került elő az alapzat feltárása során a Monnus-mozaik (vagy Monnus Múzsa-mozaikja) 1884-ben. A Kr. u. 3. századból származó mozaikot a rajta olvasható Monnus fecit (Monnus csinálta vagy alkotta) felirat alapján nevezték el. A mozaik különböző múzsákat és művészeket, többek között Vergiliust, továbbá képeket az évszakokról, hónapokról, állatövi jegyekről ábrázol. A kiemelkedő részek nem maradtak fenn, többek között egy nagy tűzvésznek köszönhetően – a feltáráskor még elszenesedett tetőgerenda darabok borították a mozaikot, alattuk minden darabka teljesen égett volt. Míg a díszítőelemeket újra restaurálták, a figurális ábrázolásokat csak malterral pótolták ki. bélyegkép| Bronzkori kincslelet Ez a kincslelet egy fontos bronzkori leletnek számít. Kb. 3600 évvel ezelőtt egy arany karperecet és tűt, arany spirálokat, egy rövid kardot és bronz baltafejeket rejtettek el kövek közé. A leletet isteni erőknek ajánlott áldozatnak tartják, ugyanakkor lehetett akár valaki felszerelése másvilágra is. Mivel a bronzkori fémleletek a régióban igen ritkák, ezért ez a lelet az időszak egy fontos bizonyítéka.Hartwig Löhr in: Rheinisches Landesmuseum Trier (Hrsg.): Fundstücke: von der Urgeschichte bis zur Neuzeit. Theiss, Stuttgart 2009, S. 24–25 (Schriftenreihe des Rheinischen Landesmuseums 36).

Könyvtár A múzeum egy terjedelmes könyvtárral is rendelkezik, régészeti, művészettörténeti, numizmatikai és történelmi földrajz témájú, több, mint 100 000 kötetből álló könyvgyűjteménnyel.Katalog der Bibliothek des Rheinischen Landesmuseums Trier .

Rendezvények A múzeum különböző foglalkozásokat kínál gyermekeknek és iskoláknak, születésnapokra és szünidei programoknak is, múzeumi élménypedagógiával és workshopokkal. Ezen kívül továbbképzéseket is kínálnak tanároknak és óvodapedagógusoknak. A felnőtteknek szóló programjaik közt vannak még múzeumi esték, tárlatvezetések, kulináris találkozók, előadások, workshopok és koncertek is.

Jegyzetek

Források Felix Hettner: Illustrierter Führer durch das Provinzialmuseum in Trier. Lintz, Trier 1903. Reinhard Schindler: Führer durch das Landesmuseum Trier. Trier 1977, 2. erweiterte Auflage 1980 Fundstücke: von der Urgeschichte bis zur Neuzeit. Theiss, Stuttgart 2009, (Schriftenreihe des Rheinischen Landesmuseums Trier 36).

A gyűjtemény leltárának feldolgozása

Wolfgang Binsfeld, Karin Goethert-Polaschek, Lothar Schwinden: Katalog der römischen Steindenkmäler des Rheinischen Landesmuseums Trier. Corpus signorum Imperii Romani Bd. 4.3. Trier und Trierer Land. Zabern, Mainz 1988, (Trierer Grabungen und Forschungen 12). Antje Krug: Römische Gemmen im Rheinischen Landesmuseum Trier. Trier 1995, (Schriftenreihe des Rheinischen Landesmuseums Trier 10). Bernd Bienert: Die römischen Bronzegefäße im Rheinischen Landesmuseum Trier. Trier 2007, (Trierer Zeitschrift – Beiheft 31). Karl-Josef Gilles: Der römische Goldmünzschatz aus der Feldstraße in Trier. Trier 2013, . (Trierer Zeitschrift – Beiheft 34). Karl-Josef Gilles: Das Münzkabinett im Rheinischen Landesmuseum Trier. Ein Überblick zur trierischen Münzgeschichte. Trier 1996 (Schriftenreihe des Rheinischen Landesmuseums Trier 13). Karin Goethert: Römische Lampen und Leuchter. Auswahlkatalog des Rheinischen Landesmuseums Trier. Trier 1997 (Schriftenreihe des Rheinischen Landesmuseums Trier 14) Peter Hoffmann: Römische Mosaike im Rheinischen Landesmuseum Trier. Führer zur Dauerausstellung, Trier 1999, (Schriftenreihe des Rheinischen Landesmuseums Trier 16) Eine Ägypterin in Trier. Die ägyptische Mumie und der Sarg im Rheinischen Landesmuseum Trier. Ägyptologische und medizinische Untersuchungen von Martina Minas-Nerpel und Günther Sigmund. Mit einem Beitrag zur Überlieferungsgeschichte von Jürgen Merten. Trier 2003, (Schriftenreihe des Rheinischen Landesmuseums Trier 26).

Folyóiratok

Trierer Zeitschrift. Archäologie und Kunst des Trierer Landes und seiner Nachbargebiete. 1, 1926 ff. Funde und Ausgrabungen im Bezirk Trier. 1, 1969 ff.

Fordítás

További információk A múzeum hivatalos oldala Gesellschaft für nützliche Forschungen OPAC der Bibliothek des Rheinischen Landesmuseums Trier Jahresbericht der Gesellschaft für Nützliche Forschungen zu Trier, Digitalisat der UB Heidelberg Trierer Jahresberichte: Vereinsgabe d. Gesellschaft für Nützliche Forschungen zu Trier, Digitalisat der UB Heidelberg

Kategória:Régészeti bemutatóhelyek Kategória:Trier római kori műemlékei