A Cházár András utca Budapest XIV. kerületének egyik mellékutcája. Az Ajtósi Dürer sor és az Istvánmezei út között húzódik. Nevét 1953-ban Cházár András (1745–1816) ügyvédről, megyei főjegyzőről kapta, aki a váci siketnéma intézet létrehozásának kezdeményezője volt.

Története 1879-ben kapta a Bálint utca nevet, ekkor a VII. kerülethez tartozott. 1923-tól Szent Domonkos utca volt a neve. 1935. június 15-én az újonnan létrehozott XIV. kerület része lett. 1953-ban kapta mai nevét Cházár Andrásról. Az Ajtósi Dürer sor és az Istvánmezei út között húzódó utca Istvánmező városrészhez tartozik.

Híres lakói Bauer Emil (1883–1956) építész (18.) Gádor István (1891–1984) Kossuth-díjas keramikus (18.) Gádor Magda (1924) Munkácsy Mihály-díjas szobrász (18.) Harmat Artúr (1885–1962) egyházi zeneszerző, a Zeneakadémia tanára, karnagy (19.) Illés Sándor (1914–2009) újságíró, költő, író, műfordító (18.) Nagy Sándor (1923–2017) Munkácsy Mihály-díjas szobrász (18.)

Épületei 1. – Récsei Center 1930-ban épült Hültl Dezső és Mihailich Győző tervei szerint. Az egykori buszgarázs – ma bevásárlóközpont – a Puskás Aréna és a Thököly út közötti területen fekszik.

3. – Gyermekház Iskola Cházár András utcai Telephelye Az épületben található a Gyermekház iskola Cházár András utcai telephelye.

5. – Villa 1905-ben épült villa Matouschek Ferenc és Rákos Manó tervei alapján. Az épületben volt Rákos Manó és Valkó László szobrászműhelye.

9. – Villa 1909-ben épült villa Matouschek Ferenc tervei alapján.

10. – Radnóti Miklós Általános Iskola és Gimnázium

Az épületet Lajta Béla tervezte art déco stílusban. Végleges arculatát Hegedűs Ármin készítette el. 1912-ben kezdték el építeni, de 1914-ben a világháború miatt félbemaradt a munka. 1919-ben a félig kész épületben kezdődött el a tanítás. Hivatalosan 1931-ben került átadásra az akkor Pesti Izraelita Hitközség Fiú- és Leánygimnáziumnak hívott iskola. 1948-ban államosították. 1959-ben vette fel Radnóti Miklós nevét. 1961-től gyakorló gimnázium.

13. – Egykori Postaaltisztek és Szolgák Otthona 1908-ban épült az egykori Postaaltisztek Otthona Löffler S. Sándor tervei szerint.

15. – Villa 1910-ben épült villa ifj. Ray Rezső tervei alapján Kabódy Károlynak, a MÁV főmérnöke részére.

18. – Lakóépület 1906-tól az építkezés megkezdésig itt működött az Uhry Karosszériagyár műhelye, amely autóbuszairól volt ismert. A lakóépület 1914-ben épült Bauer Emil és Guttmann Gyula tervei alapján a Vasúti tisztviselők Bálint utcai villaszövetkezetének részére. A házban élt Bauer Emil (1883–1956) építész, Gádor István (1891–1984) kerámiaművész, lánya Gádor Magda (1924) és a férje Nagy Sándor (1923–2017) szobrászművészek.

Jegyzetek

Források

Zuglói Lexikon. Dinasztia Kiadó. 1998.

Kategória:Budapest XIV. kerületének utcái és terei