Spannraft Ágoston, született Spanraft Ármin (Cegléd, 1855. augusztus 4. – Rákosszentmihály, 1910. április 14.) díszletfestő.

Élete Fiatalon került Pestre. Kezdetben rajztanulmányokat folytatott. Lehmann Mór műhelyében tanulta a mesterséget és a mestere halálát követően örökébe lépett, a Nemzeti Színház főfestője lett. A Nemzeti akkori intendánsa, báró Podmaniczky Frigyes A bolygó hollandihoz önállóan készített színpadképe alapján felismerte a mindössze 18 éves fiatal festő tehetségét és hosszabb nyugat-európai körútra küldte, amelyet a bécsi Akadémián folytatott tanulmányok zártak le. Tanult Bécsben a Képzőművészeti Főiskolán, illetve Carlo Brioschi műhelyében. Hazatérése után az Operaház megnyitásáig eltelt három esztendőben ismét a Nemzeti Színházban dolgozott, majd az operatagozat különválásakor ő is az együttessel tartott. Elsajátította a historizmus szemléletét és gyakorlatát, amihez hű maradt egész művészi pályafutásán keresztül. Ebben a szellemben tervezte díszleteit egészen 1910-ben bekövetkezett haláláig. A Millenniumot követően számos magánszínház számára tervezett színpadképet, az Operában és a Nemzeti Színházban végzett munkája mellett. Az általa tervezett színpadképek száma meghaladta az ezret. Ó volt az első, klasszikus értelemben vett színházi nagyvállalkozó, aki a múlt század nyolcvanas éveitől központi ellátó műhelyt tartott fenn.

1910. április 14-én hunyt el. Halálát szívszélhűdés okozta. Sírja a rákosszentmihályi köztemetőben található.

Családja Szülei Spannraft János és Moszmayer Zsuzsanna voltak. Felesége Wallishauer Erzsébet volt.

Négy gyermeke született:

ifj. Spannraft Ágoston János Gyula (1883–1945) festőművész, díszlettervező. Spannraft Elza (1884–1972), Jancovius Imréné. Spannraft Paula Erzsébet Franciska (1888–1946), Lauer Gyuláné. Spannraft Árpád Géza Artúr (1896–†) magántisztviselő

Dédunokája, dr. Spannraft Marcellina egyetemi docens.

Díszlettervek Josef Bayer: A babatündér Josef Bayer: Nap és Föld Georges Bizet: A gyöngyhalászok Léo Delibes: Lakmé Léo Delibes–Ludwig Minkus: A forrás Elbert Imre: Tamóra Farkas Ödön: A vezeklők Jacques Fromental Halévy: A zsidónő Karl Goldmark: Sába királynője Karl Goldmark: Merlin Erkel Ferenc: Bánk bán. Tisza-parti jelenet Madách Imre: Az ember tragédiája (az ősbemutató díszleteinek festése Paulay Ede tervei alapján, 1883) Romualdo Marenco: Excelsior Jules Massenet: Lahore királya Giacomo Meyerbeer: A próféta Mihalovich Ödön: Toldi Mihalovich Ödon: Toldi szerelme Victor Nessler: A säckingeni trombitás Otto Nicolai: A windsori víg nők Giacomo Puccini: Manon Lescaut Sárosi Ferenc: Az Abencerage Szabados Károly: Vióra, a tengerszem tündére Szabó Xavér Ferenc: Dárius kincse Sztojanovits Jenő: Új Romeo Sztojanovits Jenő: Csárdás Giuseppe Verdi: Aida. II. felvonás színpadképe Giuseppe Verdi: Rigoletto Giuseppe Verdi: Otello Richard Wagner: Tannhäuser... Vénusz-barlang Wagner: Tannhäuser Richard Wagner: Lohengrin Richard Wagner: A Rajna kincse Richard Wagner: A walkür Richard Wagner: Istenek alkonya Wagner: A bolygó hollandi. II. és III. felvonás Charles-Marie Widor: A Korrigán Zichy Géza: A vár története Zichy Géza: Segítség Zichy Géza: A tündérek tava

Jegyzetek

Források

Magyar Színházművészeti Lexikon Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969 Kaizinger Rita: Spannraft Ágoston, az Operaház első díszlettervezője (Zenetudományi dolgozatok) Spannraft Ágoston halála (1910. április 16.) Budapesti Hírlap, 13. oldal (Arcanum Digitális Tudománytár) A ceglédi díszletfestő művész (cegledipanorama.hu) További információk Spannraft Marcellina: A két Spannraft Ágoston Keresztury Dezső−Staud Géza−Fülöp Zoltán: A magyar opera- és balettszcenika. Budapest, 1975. Magvető Könyvkiadó.

Kategória:Magyar díszlettervezők Kategória:1855-ben született személyek Kategória:1910-ben elhunyt személyek Kategória:Ceglédiek