Kupina falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Nagykopanicához tartozik.
Fekvése, éghajlata, élővilága Bród központjától légvonalban 25, közúton 31 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szávamenti síkságon, az A3-as autópályától délre, az A5-ös autópályától keletre, a Donji Andrijevcit Prnjavorral összekötő út mentén fekszik
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott volt. Kupinától körülbelül 500 méterre északkeletre 1991-ben a Zágráb – Lipovac autópálya építése során annak déli nyomvonala mentén egy mintegy 600 m hosszú és 100–200 m széles hosszúkás dombháton a vaskori La Tène-kultúrához tartozó településÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1708. maradványait tárták fel. A vaskori település maradványait részben a mezőgazdasági művelés, részben a későbbi a római építkezés pusztította el. Csupán hulladékgödrök, vas és bronztárgyak kerámia töredékek maradtak belőle. Romjai fölé a rómaiak villagazdaságot építettek.
A mai település nevét az egykor itt bőven termő földiszederről (kupina) kapta. A falu a török uralom idején a sikirevci plébániához tartozott, melyet akkor még Rastićnak neveztek. A híveket a modriči ferences kolostor szerzetesei szolgálták. A szlavóniai települések 1698-as összeírásában nem említik, de valószínűsíthető, hogy Prnjavor részeként kezelték. Az 1730-as egyházi vizitáció jelentése szerint 15 ház és egy Szent Simon fakápolna állt a településen. 1746-ban 29 házában 181 katolikus lakos élt. A korábbi kápolna mellett egy Szent Bertalan kápolna is épült. Az 1760-as jelentés szerint 25 ház volt, ahol 44 család és 233 katolikus lakos élt. 1765-ben a Szent Bertalan kápolnát egy árvíz úgy megrongálta, hogy az egyházi vizitátor egy másik helyen történő felépítését javasolta.
Az első katonai felmérés térképén „Kupina” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kupina” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...360. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kupina” néven 44 házzal, 229 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 200, 1910-ben 351 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a horvát, 8%-a magyar, 2%-a cseh anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 269 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 200 231 248 316 321 351 343 335 335 357 367 336 296 315 306 269
Nevezetességei Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Kultúra KUD Kupina kulturális és művészeti egyesület. Az egyesület minden évben megrendezi a Bertalan napi „Kolo na Bartolovo” folklórszemlét.
Oktatás A településen az oprisavci Stjepan Radić elemi iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport NK Posavac Kupina labdarúgóklub.
Jegyzetek
Források A község honlapja Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe A község kulturális emlékei
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Bród turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései