A nyelvtanban a kérdő mondat olyan mondat, amely kommunikációs szándéka szerint információt kér, ellentétben az ezen kritérium szerint megállapított más mondattípusokkal: a kijelentő mondattal, amely információt ad, és a felszólító mondattal, amely valamire felszólít vagy valamit tilt.Bussmann 1998, 588–589. o.Dubois 2002, 255. o.Grevisse și Goosse 2007, 225. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 256–257. o.
A kérdő mondat típusai
Valódi és nem valódi kérdő mondat A kérdő mondatot olyan, bizonyos nyelvtől is függő vonások jellemzik, mint a hanglejtése, kérdőszó használata, a szórendje stb. Mégis csak bizonyos ilyen mondatok valóban kérdőek, azaz a fenti meghatározásnak megfelelőek, tehát amelyekre a beszélő választ vár. Mások, amelyekre nem vár választ, valójában nem kérdőek. Ez a jellegük olykor csak a kontextusból tűnik ki. Ilyenek a szónoki vagy a költői kérdések,Crystal 2008, 400. o. például: Hát ti mind megőrültetek?;Szende și Kassai 2007, 378. o. Isn’t that awful? ’Hát nem szörnyű?’; Est-il possible qu’il ait fait une telle faute ? ’Lehetséges-e, hogy ilyen hibát követett el?’;Grevisse și Goosse 2007, 482–483. o. Cine ar fi crezut așa ceva? ’Ki hitt volna ilyesmit?’;Avram 1997, 305–307. o. Ali ne vidite koliko je kratko vrijeme? ’Hát nem látjátok, milyen rövid az idő?’Barić 1997, 447–448. o.
Eldöntendő és kiegészítendő kérdő mondat Ez a két mondattípus abban különbözik, hogy az egész kérdés tartalma igaz voltának megerősítését vagy tagadását kéri az állítmánya révén, vagy csak egy bizonyos mondatrész által kifejezett információt kér.
Az eldöntendő kérdő mondat Eldöntendő kérdések elsősorban azok, amelyekre a válasz csak igen, de igen vagy nem lehet, illetve valamelyik ezekhez hasonló jelentésű szó: természetesen, dehogy stb. Ezek a mondatok többféle eszközzel jöhetnek létre, ami az adott nyelvtől is függ.
Az egyik ilyen eszköz a jellegzetes hanglejtés. Egyes nyelvekben ez egyedül is megkülönbözteti a kérdő mondatot a kijelentőtől akármelyik nyelvi regiszterben: A boltba ment? vs. A boltba ment;Cs. Nagy 2007, 330. o. Vei veni? ’Eljössz?’ vs. ’Eljössz’; Śetili ste se? ’Eszetekbe jutott?’ vs. Śetili ste se ’Eszetekbe jutott’.Čirgić 2010, 252. o.
A francia nyelvben is megvan ez az eszköz, a szokásos regiszterben és a fesztelenben: Vous savez conduire ? ’Tudtok / Tudnak vezetni?’ vs. Vous savez conduire ’Tudtok / tudnak vezetni’.Delatour 2004, 180. o.
Egyes nyelvekben szokásos valamilyen olyan elemmel jelezni a kérdést, amelynek csak grammatikai szerepe van. A magyar nyelvben ilyen az -e kérdőszó, amely fakultatív: Elolvastad-e a könyvet?Cs. Nagy 2007, 330. o. Az angolban, amikor az állítmány alakilag egyszerű igeidejű, a kérdést szabályszerűen a do ige vezeti be: Did they arrive at six? ’Hat órakor érkeztek meg?’Eastwood 1994, 27. o. A BHMSz-benBosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv. olykor kötelező a li kérdő partikula az állítmány vagy ennek segédigéje után, pl. Mogu li da uđem? ’Bemehetek-e?’,Klajn 2005, 169. o. vagy a da li partikula az állítmány előtt: Da li ste videle ovo? ’Láttátok-e / Látták-e ezt?’Klajn 2005, 118. o. A franciában az est-ce que szócsoport kivonja a kérdést a fesztelen regiszterből, és egyszerűen szokásossá teszi: Est-ce que vous savez conduire ? ’Tudtok-e / Tudnak-e vezetni?’
Vannak egyéb ilyen elemek is, de kevésbé gyakoriak, és jelentésbeli többletet képeznek: Vajon szeret-e még engem? – kételkedés, nyugtalanság; Oare vor veni? ’Vajon eljönnek-e?’ – kételkedés; Zar se nijesmo tako dogovorili? ’Hát nem így beszéltük meg?’ – csodálkozás vagy elégedetlenség.
Egyes nyelvekben a kérdő mondat megvalósításának eszköze az „alany + állítmány” vagy „állítmány segédigéje + alany” szórend megfordítása nyomatékosítási változás nélkül. Az angolban ezt az összetett igealakok esetében alkalmazzák az alanyra és a segédigére, ez lévén az egyedüli sztenderd eszköz, pl. Are you leaving today? ’Elutazol / Elutazik ma?’ / ’Ma utazol / utazik el?’ A franciában ez csak választékos regiszteri eszköz: Pourriez-vous m’indiquer le chemin de la gare ? ’Meg tudná-e mondani, hogyan jutok a pályaudvarra?’ Ha az alanyt főnév fejezi ki, ezt a neki megfelelő hangsúlytalan személyes névmás kettőzi meg az állítmány után: Le soleil brille-t-il ? ’Süt-e a nap?’ Az összetett igealakok esetében a helycsere az alany és a segédige között történik: A-t-on voté cette fameuse loi ? ’Megszavazták-e azt a híres-nevezetes törvényt?’,Kalmbach 2017, 531. o. Va-t-il partir ? ’El fog-e menni (ő)?’Kalmbach 2017, 533. o.
Amikor a beszélő csaknem biztos a válaszban, a kérdést kijelentő mondat alakjában teheti fel, amelyhez rövid megerősítést kérő kérdést ad hozzá, olyanokat, mint ugye?, igaz?, nem igaz? stb.: Nehezek a gyakorlatok, ugye?;Szende și Kassai 2007, 376. o. Vous avez des enfants, n’est-ce pas? ’Vannak gyerekeitek / gyerekeik, ugye?’; Aici e gara, nu-i așa / așa-i / nu? ’Itt van a pályaudvar, nem?’;Moldovan 2001, 52. o. Ne bi škodilo – a? ’Nem ártana, mi?’; Svi smo tu, zar ne? ’Mind itt vagyunk, nemde?’Čirgić 2010, 225. o.
Az angolban az ilyen típusú eldöntendő kérdés nagyon változatos, mivel abban áll, hogy az állítmányt a do ige, illetve a segédige alakjában, és a személyes névmással kifejezett alanyt, illetve a főnévvel kifejezettet a neki megfelelő személyes névmás alakjában megismétlik. Az ige tagadó alakú, ha a kérdés állító, és állító alakú, ha a kérdés tagadó:Eastwood 1994, 38. o. You came home late, didn't you? ’Későn jöttetek/jött(ek) haza, nem igaz?’; You haven't finished, have you? ’Nem fejezted / fejezte / fejeztétek / fejezték be, ugye?’; The sausages were nice, weren't they? ’Jó volt a kolbász, nem?’
Van az eldöntendő kérdésnek egy olyan altípusa is, amelyre nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni. Ez a választó kérdés: Sajtos vagy szalámis kenyeret kérsz?; Is Philip coming today or tomorrow? ’Ma vagy holnap jön Philip?’; Puis-je compter sur vous ou dois-je m’adresser ailleurs ? ’Számíthatok-e önre, vagy forduljak máshova?’; Vii sau pleci? ’Jössz vagy mész?’
A kiegészítendő kérdő mondat Ez a kérdéstípus abban különbözik a eldöntendőtől, hogy olyan kérdőszó használatos benne, amely arra kérdez, amit a várt válaszban egy bizonyos mondatrésznek kell kifejeznie. A kérdőszó lehet főnévi vagy melléknévi kérdő névmás, valamint kérdő határozószó. Ezek különbözhetnek akkor is, ha ugyanarra a mondatrésztípusra kérdeznek, attól függően, hogy milyen természetű az illető mondatrészt kifejező szó. Ez a mondatrész lehet: alany: Melyikőtök jön le velem a pincébe?,Szende – Kassai 2007, 93. o. Who can give me some help? ’Ki tud segíteni nekem?’;Eastwood 1994, 28. o. igei állítmány: Mit csinál most a családod?,Erdős 2001, D. Az egyszerű mondat oldal. – Que fait Marie ? – Elle dort. ’– Mit csinál Marie? – Alszik.’;Grevisse – Goosse 2007, 936. o. névszói állítmány névszói része: Mi ez?, Ce sunt ei? ’Mik ők?’;Avram 1997, 333. o. tárgy: Mit láttál tegnap a színházban?, Koga nazvaste lopovom? ’Kit neveztetek/neveztek tolvajnak?’Čirgić 2010, 261. o. határozó: Kinek akarsz ajándékot venni?, When are you coming back? ’Mikor jössz / jön / jöttök / jönnek vissza?’; jelző: Mekkora kalapra van szüksége?, Kakvu salatu želite? ’Milyen salátát óhajt?’Klajn 2005, 86. o.
Független és függő kérdő mondat A kérdő mondatokat aszerint osztják fel ezekre a csoportokra, hogy a kérdés közvetlenül, egyszerű mondat alakjában irányul a címzettje felé, vagy közvetve, kérdést, nemtudást, tűnődést kifejező igének vagy ilyenből képzett főnévnek alárendelt tagmondat alakjában.
A független kérdő mondat Ilyen kérdő mondat a fentiek mindegyike. Szokásos párbeszédben a független kérdő mondat gyakran tagolatlan és hiányos. A népi és a fesztelen nyelvi regiszterekben kérdő arckifejezéssel társított indulatszó is lehet, például: He?;ÉrtSz., he szócikk. o. Hein ?;TLFi, hein szócikk. o. Ei?, Ha?, Hî?; Ha?HJP, ha szócikk.
A hiányos kiegészítendő kérdés egyes nyelvekben, mint a magyar, a kérdőszóra korlátozódhat, azonban a franciában a legtöbbhöz hozzáadják a ça mutató névmást (alapjelentése ’ez’), pl. Quand ça ? ’Mikor?’, Où ça ? ’Hol?’, Qui ça ? ’Kicsoda?’, Comment ça ? ’Hogyan?’Kalmbach 2017, 297. o.
A független kérdést írásban mindig kérdőjel zárja.
A függő kérdő mondat Az ilyen kérdés mondattani szempontból mindenféle mellékmondat lehet: alanyi, állítmányi, tárgyi, határozói, ritkábban jelzői. Szerkezete és hanglejtése a kijelentő mondatéhoz hasonló.Erdős 2001, F. Az összetett mondat oldal.
Az eldöntendő függő kérdő mondat a magyarban az -e szócskával jár. Ez magában is elegendő, de vele együtt a hogy kötőszó is használható: Kérdezd meg, (hogy) van-e még jegy.
A BHMSz-ben a két ugyanolyan kérdő partikula egyikének (li vagy da li) kell lennie az ilyen kérdésben, mint a független megfelelőjében: Pitaće se jesi li učinio sve što je trebalo ’Meg fogja kérdezni, hogy megtettél-e mindent, amit kellett’,Čirgić 2010, 302. o. Pitaću prodavca da li ima deterdženta ’Majd megkérdezem az eladótól, hogy van-e mosópor’.Klajn 2005, 242. o.
Más nyelvekben a függő eldöntendő kérdő mondatot a ’ha’ alapjelentésű kötőszó vezeti be: I was wondering if/whether you could give me a lift ’Azon tűnődtem, hogy el tudnál-e / tudnátok-e / tudna-e / tudnának-e vinni’;Eastwood 1994, 37. o. La maîtresse a demandé aux enfants s’ils voulaient qu’elle leur lise une histoire ’A tanítónő megkérdezte a gyerekektől, szeretnék-e, hogy felolvasson nekik egy történetet’;Delatour 2007, 221. o. Te-am întrebat dacă vii mâine ’Azt kérdeztem (tőled), hogy eljössz-e holnap’.
A kiegészítendő függő mellékmondatot általában ugyanaz a kérdőszó köti a főmondathoz, amellyel a független megfelelője kezdődik. A magyarban ez együtt járhat a hogy kötőszóval, de a többi itt említett nyelvben nem lehetséges még egy kötőszó használata: Az a kérdés, (hogy) hányan lesznek; We need to know what the rules are ’Tudnunk kell, (hogy) mik a szabályok’; Je voudrais savoir pourquoi vous riez ’Tudni szeretném, (hogy) miért nevettek/nevetnek’;Delatour 2004, 227. o. El întreabă cine va reuși și cum se va reuși ’(Ő) azt kérdezi, (hogy) kinek és hogyan fog sikerülni’; Pitanje je đe se sad nalazi ’Az a kérdés, hol van most’.
A franciában az élettelen alanyra és tárgyra kérdező névmások alakja valamennyire megváltozik, amikor függő kérdést vezetnek be:Delatour 2004, 228. o. Qu’est-ce qui se passe ? vagy Que se passe-t-il ? ’Mi történik?’ → Tout le monde se demande ce qui se passe ’Mindenki azt kérdi magában, mi történik’; Qu’est-ce que tu lis ? vagy Que lis-tu ? ’Mit olvasol?’ → Il voulait savoir ce que je lisais ’Tudni akarta, mit olvasok’.
Egyes nyelvekben ilyen mellékmondat helyett főnévi igenév áll, főleg ha alanya az alaptagéval azonos: Everyone was wondering what to do ’Mindenki azon tűnődött, mit tegyen’;Eastwood 1997, 71. o. Il se demandait quelle décision prendre ’Azon tűnődött, milyen határozatot hozzon’;Delatour 2004, 226. o. Pitanje je odakle početi ’A kérdés az, honnan kezdjük el’.
Jegyzetek
Források
Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. Bárczi Géza – Országh László (szerk.). A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai kiadó. 1959–1962; az Interneten: A magyar nyelv értelmező szótára. Magyar Elektronikus Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár (ÉrtSz) (Hozzáférés: 2019. december 24.) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. (Hozzáférés: 2019. december 24.) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2019. december 24.)