Ács Kató, született Ascher, írói álneve: Körmendi Márta (Budapest, 1917. szeptember 9. – Budapest, 1989. december 7.)Meghalt Ács Kató (1989. december 8.) Magyar Nemzet, 289. szám, 6. o. magyar író, szerkesztő.

Élete 1936-ban jelentek meg első írásai – Körmendi Márta álnéven – Kassák Lajos Munka című folyóiratában. 1937-ben első helyezést ért el egy nemzetközi mesepályázaton. Meséit a Népszava, a Nőmunkás, a Gyermekbarát közölte. Kis jeleneteket is írt, melyek közül egy a L'Humanité című francia napilapban is megjelent. 1945 és 1948 között a Szociáldemokrata Párt kultúrosztályán dolgozott. 1948-1949-ben a Magyar Rádió Külügyi Osztályának munkatársa volt. 1949-ben első díjat nyert a Kultuszminisztérium bábjáték pályázatán Egérút című írásával. A darabot színre vitték és bemutatták a mai Bábszínház elődjében, a Mesebarlangban. 1950-től 1977-ig a Magyar Rádió munkatársa volt, a Miska bácsi levelesládája című műsort szerkesztette. 1950-ben első díjat nyert a Kőbányai gyerekek című ifjúsági regényével a SZOT József Attila pályázatán. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc centenáriumán Major Ervinnel együtt készített ifjúsági darabokat és állított össze anyagot gyermekműsorokhoz. Mintegy ötven ifjúsági hangjátékot írt. Meséi jelentek meg a Mesélő kert (1972) és a Csupa új mese (1974) címet viselő mesegyűjteményekben. Mártonka vasárnapja (Egy faramuci nap története) című játékát bemutatta a Győri Kisfaludy Színház.

Családja Édesapja Ascher István (1874–1938) miniszteri számellenőr, majd a Közalkalmazottak Országos Szövetségének egyik megalapítója és elnöke, továbbá a Gyermekbarátok Egyesületének titkára volt. Édesanyja Körmendi Frim Aranka (1878–1951), Frim Jakab (1852–1919) gyógypedagógus és Goldreich Anna lánya. Testvére Ákos László író, lapszerkesztő. Nagybátyja Körmendi-Frim Jenő festőművész. Apai nagyszülei Ascher Antal (1848–1903) kályhagyáros és Beck Katalin (1849–1902).

Férje Kertész László (1915–2004) hegedűművész és rendező.

Emlékezete Emlékére 1994-ben létrehozták az Ács Kató Irodalmi Alapítványt. melynek célja az írónő szellemi örökségének ápolása, illetve iskolás korú gyermekek irodalmi és rajzkészségének feltárása, ápolása és fejlesztése.

Művei

Mit meséljünk ma? Összeállította: J. Ács Kató néven Pápa Rellivel. (Bp., 1945) Az élő szoba meséi (Bp., 1946) Népek hajnalcsillaga (Újpest, 1948) Márciusi ifjúság (gyermekműsor, színművek, Újpest, 1948) Kőbányai gyerekek (ifjúsági regény. Róna Emy rajzaival. (Bp., 1950) Vadrózsa vagy galagonya (ifjúsági regény, Bp., 1951) Győztek a Barót-fiúk (ifjúsági regény, Bp., 1952) Petruska vasárnapja (mese, Bábszínpad. Bp., 1955) Mese a világszép hóemberről. (mesekönyv. Bp., 1959) Jutka és a bábszínház (elbeszélés, Bp., 1960) Szervusztok hajnalkák (mesék, Bp., 1960) Tóbi, a kisautó (gyermekregény, Bp., 1965) Orbán és Petronelka (gyermekregény, Bp. 1968) Bendegúz, a kölyöktigris és más történetek (Bp., 1974)

Díjai, elismerései Szocialista Kultúráért (1977)Művelődési közlöny, 1977. október 4. (21. évfolyam, 19. szám)

Jegyzetek

Források

Ács Kató Irodalmi Alapítvány (www.acskato.hu ) Névpont

Kategória:Magyar írók Kategória:1917-ben született személyek Kategória:1989-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek