Az álcsuszka (Acanthisitta chloris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe az álcsuszkafélék (Acanthisittidae) családjába tartozó Acanthisitta nem egyetlen faja.
Rendszerezése A fajt Anders Erikson Sparrman svéd természettudós írta le 1787-ben, még a csuszkafélék (Sittidae) családba tartozó Sitta nembe Sitta chloris néven.
Alfajai Acanthisitta chloris chloris Acanthisitta chloris citrina Acanthisitta chloris granti
Előfordulása Új-Zéland endemikus madárfaja. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők és bokrosok, valamint ültetvények.
Megjelenése Testhossza 7 centiméter. A hím jellemző testtömege 6 gramm, míg a tojóé 7 gramm. Az álcsuszka Új-Zéland legkisebb madara. A nemek hasonlóak. A szárnya kerekített, farka rövid. A hím háti oldalán élénkzöld, míg a tojó sötétbarna. Gyorsan repül, sűrű szárnycsapásai jellegzetes zümmögő hangot adnak. bélyegkép|220px Életmódja Rovarokkal, kukacokkal táplálkozik, melyet a fa kérge alól szerez meg. A táplálékszerzés közben a fán spirális alakban fokozatosan halad felfelé. Miután egy fán befejezte a keresést egy másik szomszédos fán újból kezdi ugyanezt.
Szaporodása Fészkét fatörzsbe építi, fűvel, tollakkal és más puha anyagokkal béleli, kupola alakú és bejárata gyakran igen szűk. Fészekalja 4–5 tojásból áll, melyet 13-15 napig költ.
Jegyzetek
Források
– magyar neve
További információk Képek az interneten a fajról
Kategória:Acanthisitta Kategória:Madárfajok Kategória:Új-Zéland endemikus madarai Kategória:A 18. században leírt fajok