Katona Kálmán (Pécs, 1948. április 8. – Budapest, 2017. február 5.) magyar mérnök, politikus, országgyűlési képviselő, 1998 és 2000 között közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a 2006-os önkormányzati választáson a Magyar Demokrata Fórum (MDF) budapesti főpolgármester-jelöltje.
Tanulmányai
Gyermekkora jelentős részét Keszthelyen töltötte, de érettségit már Budapesten, a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban tett, 1966-ban. Tanulmányait a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán folytatta. 1971. március 15-én a budapesti Petőfi-szobornál rendezett nem hivatalos ünnepségen virágot helyezett a talapzatra, amiért egy évi fegyházbüntetésre ítélték, melyből 6 hónapot le is töltött. 1973-ban diplomázott, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen 1977-ben megszerezte második, műszaki minőség-ellenőrzési mérnöki diplomáját is. 1997-ben jogi szakokleveles mérnöki képesítést szerzett.
Műszaki pályafutása
Szakérettségi után rövid ideig a Posta Rádió és Televízió Műszaki Igazgatóságán dolgozott technikusként, majd diplomájának megszerzése után a Tungsram technikusa, 1976 és 1979 között annak mérnöke volt. 1979-ben a vállalat minőség-ellenőrzési osztály helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1982-ben a Minőségellenőrző szakértője lett, valamint 1984-től saját fejlesztésű laboratóriumi berendezéseket is készített 1990-ig.
A Hírközlési Állandó Választott Bíróság tagjává választották, 2004-ben.
Politikai pályafutása
1987-ben lett a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság tagja. 1988-ban a Liget Fórum elnöke lett, majd 1989-ben a terézvárosi MDF-szervezet elnökévé választották. Az 1990-es országgyűlési választáson Budapest VI. kerületében – a második fordulóban az SZDSZ jelöltjét, Székhelyi József színművészt legyőzve – egyéni jelöltként jutott az Országgyűlésbe. 1990-től 1993 őszéig az MDF-frakció tagja volt, de 1993 szeptemberében átült a Fidesz frakciójába. 1990 és 1993 között a Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja, majd alelnöke volt. Az 1994-es országgyűlési választáson a Fidesz jelöltjeként indult, mandátumot nem szerzett. Eközben 1991 és 1993 között a Matáv Rt. igazgatótanácsának tagja is volt.
1995-ben kinevezték a Hírközlési Főfelügyelet elnökhelyettesévé. Az Orbán-kormány megalakulásakor a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium vezetője lett, mely tisztségéről 2000-ben lemondott, miután kiszervezték a minisztériumból a hírközlési területet. Miniszteri megbízatása után a Magyar Villamos Művek Rt. igazgatóságának elnöke, ill. vezérigazgatója lett, melyet a 2002-es kormányváltásig viselt.
A 2002-es önkormányzati választáson a közös fővárosi Fidesz–MKDSZ–MDF-lista vezetője volt, majd a fővárosi közgyűlési Fidesz-frakció helyett az MDF-frakció tagja lett, ill. ismét visszatért a pártba. 2003-ban beválasztották a párt országos elnökségébe, majd rövid ideig általános alelnök volt. 2004-ben az MDF országos választmányának elnökévé választották, mely tisztségét 2008-ig viselte.
A 2006-os országgyűlési választáson az MDF budapesti területi listájáról szerzett mandátumot (egyéniben Miskolcon indult), a környezetvédelmi bizottság elnökévé választották. Az őszi önkormányzati választáson pártja budapesti főpolgármester-jelöltje volt, 6%-os eredményt ért el. Ismét tagja lett a Fővárosi Közgyűlésnek.
2009-ben, az országgyűlési MDF-frakció megszűnése után (ekkor vesztette el bizottsági elnökségét is) többször kritizálta a Dávid Ibolya-féle pártvezetést és fenntartásai voltak a frakció újjáalakítását illetően, emiatt a párt törölte Katonát (Hock Zoltánnal és Pettkó Andrással együtt) tagjai sorából."Hock, Katona és Pettkó törölték magukat az MDF soraiból" , Infó Rádió, 2009. május 13. Ezt az érintettek vitatták és a soron következő országos választmányi ülésen nem született döntés a kizárásról.Döntésképtelenség: marad az MDF-ben a három „kizárt , MNO, 2009. május 17. A 2010-ig tartó ciklus végéig független képviselőként dolgozott, a 2010-es országgyűlési választáson nem indult.
Sportvezetőként 2012 áprilisától a Magyar Mountain Bike Szakági Szövetség, 2012 decemberétől a Magyar Kerékpársportok Szövetségének elnöke volt. Ezeket a posztokat 2014 októberéig töltötte be.
Kulturális tevékenysége 2015 tavaszától haláláig a képzőművészeti kiállításokat a zenei előadásokkal ötvöző Hermina Galéria tulajdonosa és üzemeltetője volt.
Családja Nős, két leánygyermekük és egy fiúgyermekük született.
Jegyzetek
Források MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 551. old., ISSN 1787-288X Katona Kálmán országgyűlési adatlapja 2006-os életrajz hivatalos honlapján
Kategória:1948-ban született személyek Kategória:2017-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar mérnökök Kategória:Magyarország miniszterei Kategória:Az MDF korábbi tagjai Kategória:Országgyűlési képviselők (MDF) Kategória:Országgyűlési képviselők (Fidesz) Kategória:Országgyűlési képviselők (1990–1994) Kategória:Országgyűlési képviselők (2006–2010) Kategória:Pécsi politikusok Kategória:Magyar sporttisztviselők Kategória:Az első Orbán-kormány tagjai Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:A magyar kommunista hatalom által politikai okból bebörtönzött személyek Kategória:Magyarországi helyi politikusok