Utassy Loránd (Budapest, 1897. április 18. – Budapest, 1974. június 3.) magyar honvéd ezredes, okleveles közgazda, diplomata, 1943–44 között a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium hadifogoly ügyekért felelős osztályának vezetője.

Életpályája Apja Utassy Béla, földbirtokos, gazdálkodó volt. Anyja neve Blaskovich Carola.

Utassy a Ludovika Akadémiát végezte el, 1915-ben avatták tüzérhadnaggyá. Az első világháború alatt a tüzérségnél, majd Horthy fővezérségén szolgált 1919-ben. 1921 és 1928 között a müncheni magyar konzulátuson dolgozott, majd a Honvédelmi Minisztériumban volt állása. A Keleti Akadémia hallgatója volt 1920-ban. 1928. február 15-én a Magyar Természettudományi Társulat rendes tagja lett. 1931. május 15-én okleveles közgazda címet szerzett.

, 1941. április 19-én , 1942. május 6-án viszszaindult Magyarországra, 1942. május 15-én Lisszabonba érkezett és onnét május végén érkezett meg Magyarországra, 1942. április 1.: "végleg, rang fenntartás nélkül mellőzve",

1937-ben londoni katonai attasénak nevezték ki, és innen akkreditálták washingtonba és Mexikóba ais. 1941 júniusában Nagy-Britanniából az Amerikai Egyesült Államokba utazott. 1941. december 12-én, Magyarországnak az Egyesült Államok elleni hadüzenete nyomán internálták az Amerikai Egyesült Államokban.

1942 áprilisban ezredessé nevezték ki, és ugyanebben az évben hazatért. Ezt követően a magyar katonai hírszerzésen szolgált. 1943-ban Baló Zoltán felmentését követően Utassy a Honvédelmi Minisztérium 21. osztály (hadifogolyügyek) vezetője lett. Ennek az osztálynak elsődleges feladata a Magyarországra menekült lengyel katonák lefegyverzése és internálása volt a genfi egyezmények szabályai szerint.

1944. október 13-án Malinovszkij marsallal tárgyalt kormányzói megbízatással. 1944. október 16-án a hatalomra került nyilasok letartóztatták és Sopronkőhidára vitték, innen a bajorországi Dachauba hurcolták. Perbe fogták, de felmentették. 1945 augusztusában tért haza, átvették az új magyar hadseregbe és vezérőrnaggyá léptették elő.

1946-ban nyugdíjba vonult. 1947-ben megkapta a francia Becsületrend lovagkeresztjét. 1951-ben lefokozták, családi vagyonát elkobozták, majd június 29-én családjával együtt Mezőberénybe telepítették ki, de néhány hét elteltével átköltözhettek Szarvaskútra, saját szőlejének présházába, amely az 1953-ig tartó kitelepítés helyszíne lett.

1974-ben halt meg, 77 éves korában. A Farkasréti temetőben nyugszik.

1990-ben rehabilitálták, felmentették az ellene felhozott vádak alól, és helyreállították tábornoki rangját.

2019. június 19-én Andrzej Duda lengyel elnök a Virtus et Fraternitas kitüntetést adományozta Utassy Lorándnak, post mortem. A kitüntetést unokája, Utassy Loránd vette át Varsóban. Házassága és gyermeke Budapesten, 1938. április 4-én feleségül vette a zalai ősrégi nemesi származású gyömörei és teölvári Gyömörey Borbála (Budapest, 1897. április 18. – Budapest, 1974. június 3.) kisasszonyt, akinek a szülei Gyömörei és teölvári Gyömörey György (1873–1949), Zala vármegye főispánja, országgyűlési képviselő, okleveles gépészmérnök, földbirtokos, megyebizottsági tag, és károlypatyi Károlyi Róza (1881-1953) voltak. Az apai nagyszülei gyömörei és teölvári Gyömörey Vince (1835-1917), Zala vármegye főjegyzője, királyi törvényszéki elnök, a "Zala Megyei Gazdasági Egyesület" tagja,Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény. 314. o. földbirtokos és klobusiczi Blaskovics Izabella (1845-1913) voltak.Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó. 503. o. Utassy Loránd és Gyömörey Borbála frigyéből született: dr. Utassy Béla. Neje: Pazár Eszter.

Kitüntetései 1945-ig, viselési sorrendben Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1942. december 1.), Katonai Érdemkereszt III. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal, Kormányzói Dicsérő Elismerés Magyar Koronás Bronzérme (1931), Bronz Vitézségi Érem, Károly-csapatkereszt, Tiszti Katonai Szolgálati Jel II. osztálya, Erdélyi Emlékérem, Német Sas Rend II. osztályú érdemkeresztje (1938), brit Koronázási Emlékérem (1937), osztrák Háborús Emlékérem kardokkal, bolgár Háborús Emlékérem

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó információk

Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar katonai felderítők Kategória:Magyar tüzérek Kategória:Magyar katonai attasék Kategória:A Magyar Királyság katonái a második világháborúban Kategória:A francia Becsületrend magyar kitüntetettjei Kategória:A Károly-csapatkereszt kitüntetettjei Kategória:A bolgár Háborús Emlékérem kitüntetettjei Kategória:Az osztrák Háborús Emlékérem kitüntetettjei Kategória:A dachaui koncentrációs tábor foglyai Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek