Lacići falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Magadenovachoz tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 36, közúton 47 km-re nyugatra, Nekcsétől légvonalban 18, közúton 21 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re délkeletre, a Szlavóniai-síkságon fekszik.
Története A középkorban ez egy mocsaras, folyóágakkal tele terület volt, melyen a Vučica folyt keresztül és amelynek helyenként a medrét sem lehetett pontosan megállapítani. A mocsáron Koska felé átvezető utat csak a helyiek ismerték. Egy ilyen átjáró vezetett keresztül Lacićinél is, a falu pedig erről (laz, prijelaz) kapta a nevét. (Lacići határában ma már kitűnő csatornahálózat található, melyen hidak vezetnek át.)
Lacići annak a 18 szlavóniai falunak az egyike, ahova a török megszállás idején kálvinista magyarokat telepítettek. A kálvinista papok kihasználták a katolikus papok hiányát és elkezdték terjeszteni a térségben a kálvinista hitet. A lakosság rendkívül sokat szenvedett. Mind a török, mind a később a bécsi kamara alatt a hadak pusztításai és az adók kimerítették az embereket, így a megművelt területeket nem mindenhol lehetett megművelni és a népesség szó szerint éhezett. Gyakran elöntötte az árvíz is. A falu 1698-ban „Lazich” néven szerepel a szlavóniai települések kamarai összeírásában. 1702-ben 7 házat számláltak a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Lacicse” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lacsics” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...365. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lachich” néven 119 házzal, 728 katolikus lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 66. o.
1857-ben 915, 1910-ben 923 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 94%-a horvát, 2%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. Sokakat a valpói gyűjtőtáborba hajtottak. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 351 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 915 854 869 936 929 923 834 922 884 862 832 627 537 466 408 351
Gazdaság A község gazdaságában a mezőgazdasági termelés és az állattenyésztés, a kereskedelem, valamint a vendéglátás dominálnak és más tevékenységeknek csak kis részben vannak képviselve. Az állattenyésztés és a szántóföldi gazdálkodás mellett kedvezőek a feltételek a kertészet, a gyümölcstermesztés, a kisállatok (baromfi, sertéstenyésztés) és a virágkertészet fejlesztéséhez. A Koska felé fekvő erdőben található egy szarvasmarhatelep, míg a vad szabadon barangol a környező erdőkben. A vadgazdálkodásról a helyi vadásztársaság gondoskodik. Lacićiben található vadászház is, egy kisebb kastély, melynek látványa megragadja az erre járók képzeletét. Lacićitól aszfaltúton mehetünk Koško, Šljivoševci és Beničanci felé. A Šljivoševci felé vezető út mellett egykor téglagyár működött, melynek létesítményei még ma is látszanak. A mellette fekvő halastavaknál sporthorgász központ működik. A falutól délre olaj- és gázmező terül el.
Nevezetességei Borromei Szent Károly tiszteletére szentelt római katolikus temploma a šljivoševci plébánia filiája.
Kultúra KŠU „Sveti Rok” Lacići kulturális és sportegyesület
Oktatás A tanulók a magadenovaci általános iskolába járnak.
Sport Az NK Viktorija Lacići labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel.
Egyesületek DVD Lacići önkéntes tűzoltó egyesület, alapítva 1934. UŽ Lacići nőegyesület
Jegyzetek
Források Magadenovác község hivatalos honlapja Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Az elemi iskola honlapja
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Rudolf Horvat: Vapovština u tursko doba
Kategória:Eszék-Baranya megye települései