Claude Chabrol (Párizs, 1930. június 24. – Párizs, 2010. szeptember 12.) francia filmrendező, színész, művészeti igazgató, producer és forgatókönyvíró, a francia új hullám egyik elindítója
Életrajza Gyógyszerész családból származik, fiatal korát a közép-franciaországi Sardent községben (Creuse megye) töltötte, ahol a második világháború alatt – 12 évesen – „moziklubot” vezetett és barátjával együtt pajtákban tartott vetítéseket. A háború után visszatért Párizsba. A középiskola elvégzése után jogi és irodalmi tanulmányokat folytatott.
A humorra való hajlama csakhamar megmutatkozott: úgy kereste zsebpénzét, hogy – kihasználva a párizsiak sznobságát – Hemingway és Faulkner dedikálásokat hamisított. Közben kitartóan látogatta a város mozijait és filmes eseményeit. Így találkozott össze azokkal a fiatal „megszállottakkal” (François Truffaut, Jean-Luc Godard és Éric Rohmer), akik a Cahiers du cinéma folyóirat körül csoportosultak, s lett ő maga is filmkritikus.
1957-ben Éric Rohmer-rel együtt könyvet írt Alfred Hitchcockról, majd Et pourtant je tourne… (És mégis forgatok...) címmel publikált riportkötetet. Közben a 20th Century Fox párizsi reklámirodájában volt sajtóattasé.
Nagyon korán nősült; feleségének öröksége tette lehetővé, hogy 1957-ben Jacques Rivette legyárthassa Susztermatt / A pásztor ütése (Le Coup du berger) című filmjét, és hogy 1958-ban ő maga is megrendezze első nagyjátékfilmjét A szép Serge-et. Ez a francia új hullámot elindító, nagyrészt önéletrajzi ihletésű kultfilm amellett, hogy nagy közönségsikert aratott, a kritikusok kegyét is elnyerte. Chabrol eredetiségét Jean Vigo-díjjal jutalmazták.
Munkásságára nagy hatással voltak Fritz Lang és Alfred Hitchcock művei: az előbbitől származik filmes látásmódja, az erőteljes képi megjelenítés és az elbeszélés összekapcsolása, az utóbbitól pedig iróniája, valamint a bűn és egyén kapcsolatának ábrázolási módja.
1964-ben elvált feleségétől, Agnès-től és elvette Stéphane Audran színésznőt. 1980-ig tartó kapcsolatuk rendkívül gyümölcsözőnek bizonyult: 23 filmet forgattak együtt. Harmadik felesége, Aurore Paquiss színésznő és rendezőasszisztens.
Chabrol specialitása, hogy – főleg Georges Simenon regényeire támaszkodva – mutatja be a francia vidéket, amelynek szembeszökő burzsoá konformizmusa a fortyogó erkölcstelenség és gyűlölködés elfedésére szolgált.
Az 1970-es évek végén fedezte fel Isabelle Huppert-t, aki számos filmjében alakította a sajátos Chabrol-i figurákat. Két filmjüket (Női ügyek és A ceremónia) 1988-ban, illetve 1995-ben César-díjra is nevezték.
2005-ben a Francia Akadémia René Clair-díjjal ismerte el filmművészeti munkásságát.
Négy gyermeke van: lánya, Cécile, az asszisztense, a három fiú közül Matthieu zeneszerző, Thomas pedig ugyancsak színész, rendező és forgatókönyvíró.
Filmjei Rendezőként
Színészként
Jegyzetek
Szakirodalom
Források
Claude Chabrol – AlloCiné (fr:) Elhunyt Claude Chabrol, a francia filmes újhullám alapítója
Kategória:1930-ban született személyek Kategória:2010-ben elhunyt személyek Kategória:Francia filmrendezők Kategória:Francia színészek Kategória:Francia filmproducerek Kategória:Párizsiak Kategória:A Père-Lachaise-ben eltemetett személyek