A robot egy elektromechanikai szerkezet, amely előzetes programozás alapján képes különböző feladatok végrehajtására. Lehet közvetlen emberi irányítás alatt (mint a Space Shuttle robotkarja), de önállóan is végezheti a munkáját egy számítógép felügyeletére bízva. A robot információkat fogad el a környezetétől és értelmezi őket, elmozdít vagy kezel objektumokat, műveleteket végez.

A robotokkal rendszerint olyan munkákat végeztetnek, amelyek túl veszélyesek vagy túl nehezek az ember számára (például nehéz terhek mozgatása vagy pl. nukleáris hulladék megsemmisítése), vagy túl monoton de nagy pontossággal végrehajtandó feladat, amit egy robot sokkal pontosabban és nagyobb biztonsággal képes elvégezni, mint az emberek (például szerelési műveletek). Robotokat hadi célokra is felhasználnak; a katonai célokra készült robotok feladata általában felderítés.

A robot csak olyan műveleteket végezhet, amelyekre programozták vagy megtanították.

A robotika az a tudomány, amely a robotok működését tanulmányozza, szerkesztésével és alkalmazásával foglalkozik az emberi tevékenység különböző területein.

A szó eredete

A robot szó szláv eredetű: a robota szóból ered, aminek jelentése szolgamunka a csehben, szlovákban, ukránul (робота) és lengyelben, valamint a munkát jelenti az oroszban (работа). Karel Čapek használta először a robot szót abban az értelemben, hogy egy gép valamilyen emberi munkát vált fel, embert helyettesít, az 1921-ben megjelent R.U.R. című drámájában. (Bár Karel a testvérét, Josef Čapekot nevezte meg, mint a szó igazi kitalálóját.)

A robotok fajtái

bélyegkép|150px|jobb|ASIMO, a Honda humanoid robotja Humanoid robot a neve általában az ember alakú robotnak. Android az olyan humanoid robot, amely az emberi mozgást, beszédet, gesztikulációt alkalmazza működése közben. A humanoid robotika jelenleg élvonalbeli innovációs terület, azonban tömeges alkalmazása egyelőre nem került egyetlen prototípus se. Napjainkban a fejlesztő vállalatok köre is felettèbb szűk.

A humanoid robotika leginkàbb neuralgikusabb pontja a kézfej működési modellezése, mely problematika fő kutatója Kína, ahol e téren is komoly eredmények vannak napjainkban.

Ipari robot az a robot, amely mechanikus robotkarral, nagy – többnyire három dimenziós – mozgási lehetőséggel, külön számítógéppel vezérelt működtető rendszerrel rendelkezik és amely valamilyen termék előállításával kapcsolatos technológiai műveletet (pl. szerelés, hibajavítás, tisztítás stb.) vagy kiegészítő, kiszolgáló tevékenységet (pl. minőség-ellenőrzés, anyagmozgatás, raktározás stb.) végez.

A kommunikációs robot az érintés, mozgás, hőmérsékletváltozás és más változások érzékelésével rendelkezik és ezek figyelembevételével végzi önműködően a tevékenységét.

A „játék”robotoknak ipari, gazdasági hasznuk nincs, ám működésük látványos, a nagyközönség figyelmét is le tudják kötni. Ezek jellemzően valamilyen állatra, vagy emberre hasonlító, mesterséges intelligenciával rendelkező termékek.

Ipari robotok

bélyegkép|200px|Ipari robot egy öntödében Az ipari robotok az Ipar 4.0 ipari forradalom körülményei között a digitalizáció, a gyártási folyamatok modernizációja és optimalizációja körében kapnak egyre nagyobb szerepet.

Az ipari robot fogalma

Az ISO 8373:2012 nemzetközi szabvány szerint az ipari robot egy helyen rögzített vagy mozgó, többfunkciós, újraprogramozható, automatikusan vezérelt, három vagy több tengelyen programozható manipulátor, amely ipari automatizálási alkalmazásokban való használatra alkalmas.

Más megfogalmazás szerint: az ipari robot újraprogramozható, többcélú manipulátor (anyagmozgató szerkezet, amely tárgyak megfogását, térbeli helyzetének megváltoztatását vagy megtartását, majd elengedését biztosítja), amely anyag, alkatrész, szerszám, vagy különleges eszköz – változtatható program szerinti – mozgatását végzi számos feladatvariáció végrehajtására. Az ipari robotok lehetővé teszik a gyártási folyamatok hatékonyabb és pontosabb elvégzését. Kiválóan alkalmasak az ismétlődő, fizikailag igényes, esetenként az emberre nézve veszélyes feladatok pontos, hibamentes elvégzésére, és képesek rövidebb idő alatt nagyobb teljesítményre, növelve ezzel a gyártási kapacitást. Az ún. kollaborativ robotok – röviden: kobotok – alkalmazása lehetővé teszi az ember és a gép szorosabb és összehangolt együttműködését. A robotok könnyen programozhatók és újra konfigurálhatók, így gyorsan alkalmazkodhatnak az új termékek gyártásához vagy a termelési folyamatok módosításához.

Rendeltetésük szerint az ipari robotok lehetnek kiszolgáló (anyagkezelő, anyagmozgató, rakodó), technológiai gépeket kiszolgáló és technológiai műveleteket végző (hegesztő, festő, szerelő, mérő-ellenőrző stb.) robotok. Az ipari robotokat általában alacsony hozzáadott értékű, egyszerű, ismétlődő feladatokra használják, elsősorban a tömeggyártásban, ahol a nem szakképzett gyári munkásokat helyettesíthetik.

"Játék"robotok

bélyegkép|120px|jobb|ASIMO, a Honda emberszabású robotja A fejlesztések érzékeltetésére, bemutatására számos olyan robot született, amelyeknek ipari, gazdasági hasznuk nincs, ám működésük látványos, a nagyközönség figyelmét is le tudják kötni. Ezek jellemzően valamilyen állatra, vagy emberre hasonlító, mesterséges intelligenciával rendelkező termékek. Ilyen például egy olyan android robot, amely egy áruházban, bevásárlóközpontban szóban és/vagy képernyőn megjelenítve választ ad arra kérdésre, hogy egy bizonyos üzlet vagy árucsoport hol található.

"Játék"robot például TOPO (1983) a személyi robotok egyik első modellje, az ATARi alapítói készítették oktatási céllal, techikai értelemben nem volt valódi robot, hanem egy APPLE PC számítógép vezérelte, szerepelt az Under the Ice c. Italo-disco videoklipben az Aibo– a Sony robotkutyája, az I-Cybie – a Silverlit robotja, az ASIMO – a Honda emberszabású robotja.

Robotok a kultúrában

Robotok az irodalomban

Az ember alakú önműködő szerkezetekről már az ókorban is fantáziáltak. Legismertebb irodalmi példája ennek az Íliász 18. énekében olvasható (Devecseri Gábor fordítása): "Szólt, s üllőjétől fölkelt nagysebten az órjás és bicegett, hitvány lábszárai lent karikáztak. És elvitte fuvóit a lángtól, majd valamennyi dolgos szerszámát az ezüst ládába berakta; majd pedig orcáját s a kezét letörölte szivaccsal, és mellét, a bozontosat, és jóizmu nyakát is; vette khitónját, vastag botját fogta kezébe, és bicegett kifelé: szolgálók gyámolították; drága aranyból vannak ezek, de akárcsak az élők. Van szívükben erő és ész, és szólani tudnak, és őket munkára az égilakók tanították. Most mellette serénykedtek; s az előbbre botorkált, és ragyogó trónjára leült, közelébe Thetisznek, átkulcsolta kezét, s a nevén szólítva kimondta:" A sumer mítoszokban - ezeknek az évezredek és másolások ezrei során több változata is kialakult - több alkalommal teremtenek az istenek (jobbára az anunnakik néven ismert csoport) agyagból, sárból és különféle varázsanyagokból emberszerű agyaglényeket, hogy dolgozzanak helyettük. A mítoszok egy modern populár-ezoterikus értelmezése szerint, melyek gyökere elsősorban Zecharia Sitchin, továbbá Däniken és David Icke stb. könyvei - az emberi fajt mint biorobotot Enki isten teremtette a többiek kérésére, hogy a bányákban dolgozó kisebb vagy kisebb rangú istenek, az Igigi-k helyett dolgozzanak. Sitchin könyveinek alapötlete az akadémikus tudomány képviselői szerint részben a mítoszokban szereplő kifejezések téves fordításain alapul, azonban az elgondolás mára önálló könyves és „internetes folklórrá” nőtte ki magát. Jason Jarell: Who were the Anunnaki, really? Zecharia Sitchin and the mistranslation of ancient texts Több ókori görög filozófus - tudósról is feljegyezte a(z írott) történeti hagyomány, hogy működő robotszerkezeteket készítettek. A latin Aulus Gellius szerint a pitagoreus taraszi Arkhütasz egy röpképes mechanikus galambot épített, a bizánci Philón a történelem első feljegyzett humanoid robotját, egy állítólagos mechanikus szolgálólányt készített, Dr. Fényes Gabriella: Bizánci Philón, az ókor Öveges professzora az alexandriai Hérón pedig egy percekig közvetlen vezérlés nélkül működni képes mechanikus, programozható robot-színházat épített, ami mitológiai darab-részleteket játszott el. A középkori zsidó folklórban Löw rabbi agyagból gépi jellegű szolgát, gólemet teremtett, ami képes volt nehéz munkák elvégzésére. A lényt egy kabbalisztikus írást tartalmazó cédula iránmyította, amint ezt levették, a gép szüneteltette a működését Karinthy Frigyes Utazás Faremidóba c. regényében (1916) egy olyan világot ábrázol, amelyet szervetlen, mechanikus, de gondolkodni képes lények népesítenek be. Bár a szerző sohasem használja a kifejezést, a műben ábrázolt géplények a robotoknak feleltethetők meg.

A robot szó elterjedését Karel Čapek 1921-es R.U.R. (Rossum's Universal Robots) című színdarabjának köszönhetjük. Amit ma a populáris kultúrában robotnak neveznek (emberformájú, de elsősorban szervetlen anyagból készült gép), az jórészt Isaac Asimov munkássága nyomán alakult ki. Már Asimov műveiben is megvan a fenti kettősség: az ember segítése, illetve az ember veszélyeztetése. Isaac Asimov sci-fi univerzuma: Én, a robot, A két évszázados ember, és számos más novella és regény – Robbie, Andrew, R. Daneel Olivaw, R. Giskard Reventlov A robotok gyakori szereplői a sci-fi filmeknek, könyveknek, sorozatoknak. Feltűnhetnek gonosz szerepben, az emberiség elpusztítására törekedve, de találunk jó robotokat is. Asimov műveiben jelent meg először a robotika három törvénye. A robotokkal kapcsolatban általában két fő kérdés foglalkoztatja a szerzőket: milyen erkölcsi problémákat vet föl, ha a jövő robotjai tudattal és személyiséggel fognak rendelkezni, illetve elképzelhető-e, hogy egyszer a robotok fejlettebbé válnak az embereknél és átveszik az uralmat a világ fölött? Nyitott kérdés, hogy milyen kapcsolatban áll a robot fogalma általában a mesterséges lény fogalmával? Bármilyen meglepő, nem minden robot teljes egészében mesterséges lény, legalábbis az irodalomban nem, a science fiction elgondolásokba belefér az evolúcióval vagy más, nem mesterséges módon kialakult elektromos, elektromechanikus, mechanikus lények vagy gépezetek fogalma. Ilyen pl. a Star Trek: Új Nemzedék sorozatból eredő Borg faj, vagy a Ki vagy, Doki? sorozatban szereplő Kiborgok (Cybermen) akik szerves lényekből lettek biokiborgokká alakítva, nano-implantátumokkal vagy más technológiával, de a Transformers franchise is jelentős átalakuláson ment át e tekintetben, a kezdetben egyértelműen elektromechanikus, fogaskerekekből és huzalokból álló, gázolajat fogyasztó, de intelligens vezérlőszoftverrel (mátrix) ellátott lények a képregények záró évadjaira, tobvábbá a Transformers:Prime anime és a Bay-mozifilmek idejére fém alapú organomechanikus lényekké lettek - az organomechanikus robot olyan tevezési paradigma, ami szerint a robotoknak éppúgy szervei, fém alapú, elektromechanikus, de élő alapegységei vannak, mint a szerves lényeknek, és aktív energiafelvétellel táplálkoznak (a Transformers sorozatban egy energon nevű szubsztanciával). Viszont nem minden mesterséges lény robot: pl. a középkori homunkulusz-elgondolás, a biológiai kutatások által (egyelőre) hipotetikusan, vagy számítógépes szimulációkban létező chemotonok és mesterséges sejtek, Stanislaw Lem perszonoidjai és kitalált lények egész skálája számos ok miatt nem fér bele a robot hagyományosabb fogalmába.

Robotok a filmekben

Metropolis (1927) - 2026-ban játszódó disztópia, amelyben szerepel egy Maria nevű android, aki képes annak a nőnek (Maria, szintén) az alakjában megjelenni, akiről a külsejét mintázták 2001: Űrodüsszeia (1968) - HAL 9000, robotűrhajó és vezérlő fedélzeti mesterséges intelligencia Csillagok háborúja (1977) – R2-D2, C-3PO, a franchise-ban az elektomechanikus, korlátozottan intelligens robotokat droidnak nevezik, egyesek valóban emberszerűek, mások egyáltalán nem, az elnevezés széles körben elterjedt más sci-fi alkotásokban is