Nyitra (, németül: Neutra, latinul: Nitria) Szlovákia negyedik legnépesebb városa (2022), a Nyitrai kerület és a Nyitrai járás székhelye, a Nyitra-mente gazdasági és kulturális központja.
Nevének eredete Először 880-ban említik „Nitra” néven (826 „Nitrava”, 880 „Nitra”, 1111/1113 „Nitra”, „Nitria” stb.). A város a Nyitra folyóról kapta a nevét, amely mellett fekszik. A folyó neve a germán Nitrahwa víznévből ered, amely az indoeurópai nid = folyik és a gót ahwa = víz szavak összetétele.
Fekvése Pozsonytól 92 km-re keletre, a Dunamenti-alföld északi peremvidékét érintő Nyitrai-dombvidéken, a Nyitra folyó völgyében emelkedő dombokon fekszik (a hagyomány szerint persze Rómához hasonlóan hét dombon), ezek egyikén magaslik a terjedelmes vár. Az Északnyugati-Kárpátok belső vonulatához tartozó Tribecs-hegység és annak részeként a Zobor-hegy északkelet felől érinti területét.
Legrégibb településmagva a vár és a várnegyed, amelynek váza a Nyitra folyó egykori gázlója és a vár közötti útvonal. A várnegyed alatt elterülő Alsó városrész számos egyházi intézménynek ad helyet. A város jelenlegi arculatát az 1950-es években kezdődött és az 1980-as évek végéig tartó szocialista tervgazdálkodás alakította ki. Több szomszédos települést a városba olvasztottak és nagyrészt azok területén építették fel a panelházakból álló lakótelepeket. Közben lerombolták a várdombtól délnyugatra a párutcai zsidónegyedet, aminek helyén ugyancsak lakótelepet húztak fel.
Története
250px|bélyegkép|jobbra|Nyitra 1690 körül bélyegkép|jobbra|250px|Nyitra látképe, előtérben a Várdomb 830-ban állítólag Adalram salzburgi érsek templomot szentelt fel a településen,Peter Ivanič 2008: Pribinov kostol v Nitre v zrkadle historiografie. Konštantínove listy 1/1, 60-69. Vö. Matej Harvát 2019: Úteky, vyhnanci a renegáti na moravsko-bavorskom pohraničí v 9. storočí. Forum Historiae 13/2, 45-46. mely 880-ban már püspöki székhelyként szerepel (Wiching felszentelésekor).Industriae tuae; Epistolae 90. In: MMFH III, 169-170, 205. Vö. Dušan Třeštík 2001: Vznik Velké Moravy. Praha, 116. Később megépült a zoborhegyi bencés apátság és a remeteségek is. A Nyitra folyó félkörívben öleli körül a 60 m magas Várhegyet, amelyen a kis alapterületű, de stratégiai jelentőségű nyitrai vár áll.
Itt őrizték és vakították meg Vazult. A nyitrai hercegi udvar mellett építtetett kápolnát Gizella királyné, és a regensburgi főegyház patrónusáról, Szent Emmerámról nevezte el. 1074-ben Henrik császár és Salamon sikertelenül ostromolta. 1111-ben Könyves Kálmán megerősítette a Zoborhegyi apátság oklevelét.Szentpétery Imre 1923: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke - Regesta regum stirpis Arpadianae critico diplomatica I/1. Budapest, 16-17 No. 43. 1113 körül Könyves Kálmán király alapította a nyitrai püspökséget. Azóta püspöki székhely és birtok.
1241-ben kiállta a tatár ostromot.Makkai László - Mezey László 1960: Árpád-kori és Anjou-kori levelek XI-XIV. század. 154. 1248-ban állítólag szabad királyi város lett,Dualszky 1875, 9-11. majd 1288-tól püspöki város.Nagy József 1864: Nyitra megye helyirása I/3. Komárom, 104-108; Czeizel 1900, 107-111. 1271-ben II. Ottokár cseh királyé,Pauer János 1847: Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében. Árpádok időszakától korunkig. Székesfehérvár, 97. majd 1317-ben a kiközösített Mihály fia Simon de genere Kachu elfoglalta és Csák Máténak a kezére adta.Budai 1805, 205; Nyitra vármegye, p. 504.
1440-ben a husziták szállták meg, tőlük Hunyadi Mátyás foglalta vissza. 1471-ben a Vitéz János vezette összeesküvés hívására IV. Kázmér lengyel király fia Kázmér herceg foglalta el, de 1472-ben a kiéheztető ostromot követően szabadon elvonult és Mátyás a várat visszavette.Budai Ézsaiás 1805: Magyar ország históriája a' mohátsi veszedelemig. Debrecen, 290-291. 1494-ben Sánkfalvai Antal lett a nyitrai püspök és zsinatot hívott össze,Cherrier Miklós 1856: A magyar egyház története. Pest, 322-325.; ; MKL; Karácsonyi János 1929: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Veszprém, 87. melynek határozatait később 1558-ban Bornemisza Pál püspök is megerősítette és kibővítette.
Mohács után a Nyitra völgyében a források szerint az első támadás 1530 szeptemberében következett be,Dedek, C. L. 1899: IV. Nyitravármegye az ország három részre oszlásának idejében - Török betörések, in: Nyitra vármegye, 613. de a törökök nem ostromolták meg.
1605-ben Bocskai vezére, Rhédey török segítséggel ostromolta. Forgách Ferenc nyitrai püspök csekély erőkkel védte, s szabad elvonulás feltételével június 11-én feladta a várat.Dominkovits Péter 2006: Egy nemzetek lévén... A Nyugat-Dunántúl Bocskai István 1605. évi hadjárata idején. Budapest, 57. 1620-ban Bethlen Gábor csapatainak egy napi ostrom után átadták.Botka Tivadar 1867: Kisfaludy Lipthay Imre Bars és Hont megyék alispánjának és országos törökügyi követnek emlékezete. Pest, 47. 1632-ben II. Ferdinánd megerősítette II. Mátyás a városnak adományozott privilégiumait.ujszo.com 1663-ban rövid időre, ellenállás nélkül török kézre került.Matunák, M. 1901: Érsekújvár a török uralom alatt (1663-1685). Nyitra, 51-52. Nyitra ostroma 1664. április 17-től május 3-ig tartott. A várat a törökök védték a Jean-Louis Raduit de Souches és Koháry István vezette osztrák csapatokkal szemben. A törökök két hét múlva kapituláltak.Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története 1666-1670 között Kollonich Lipót volt a nyitrai püspök, aki megerősítette a várat.Pauer 1847, 408. 1683-ban a kurucok elvonulása után a nyitrai és lévai vár őrsége Rabatta tábornok és a nádor előtt hajtottak fejet.BHStA München, AStA. Ksch. 250, fol. 213; Lipthay András 1988: Életemnek kezdete. Budapest, 32-33; Czigány István 1989: A magyarországi csapatok szerepe a török alóli felszabadító háborúban. Hadtörténelmi Közlemények 1989/2, 163; Varga J. János 2007: Válaszúton - Thököly Imre és Magyarország 1682-1684-ben. Budapest, 214.
1630-ban a Marianus ferences rendiek telepedtek le itt és kolostort építettek. 1691-es alapítványuk után 1695-ben épült fel a kamalduliak kolostora a Zobor-hegyen. 1782-es eltörlésükig működtek Nyitrán.Pauer 1847, 374. 1701-ben alapították a piarista szerzetesrend nyitrai házát.Karácsonyi János 1929: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Veszprém, I, 178, 180.
A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-től 1708-ig volt a város kuruc kézen.Pálffy János állítólag augusztus 24-én foglalta el. Barkóczy Krisztina már augusztus 2-án említi Nyitrát férjének, Károlyi Sándornak (2011 Barkóczy Krisztina levelei férjéhez, Károlyi Sándorhoz I. 1698-1711. 200); Valószínűleg augusztus 25. után adták át a várat (Borovszky: Nyitra vármegye. Nyitra ostroma).
A Habsburgok várromboló rendeletét Mattyasovszky László nyitrai püspöknek köszönhetően kerülte el.
A város önkéntes tűzoltóságát Ronchetti Józsefnek köszönhetően alapították 1869-ben.dhznitra.6f.sk 1896. május 18-án Thuróczy Vilmos főispán elnöklete alatt a vármegye díszközgyűlést tartott. 1896. augusztus 30-án a Zobor hegyen nagy tömeg részvételével avatták fel a millenniumi gránitoszlop emlékművet.Thaly Kálmán 1898: Az ezredévi országos hét emlékoszlop története. Pozsony, 36-37. A Huba vezér emlékére állított emlékművet 1921. február 9-én cseh légionáriusok robbantották le, ma már csak talapzata látható.Olay Ferenc 1930: A magyar emlékművek és a magyar művészet sorsa az elszakított területeken. Budapesti Szemle 58/628, 355; Varga 2017, 203; ZOBORALJA ; felvidek.ma
Nyitrát 1918. december 12-én a csehek 1 zászlóaljjal és 1 üteggel szállták meg.A Felvidék és Kárpátalja hadtörténete. 277. 1921. február 9-én csehszlovák legionáriusok zúzták szét a Zobor-hegyen álló, 18 méter magas ezredéves emlékművet, amely Kallós Ede alkotása volt és 1896. augusztus 30-án leplezték le.Magyar katolikus lexikon szoborrombolás; A szobor Finta Sándor alkotása - 1931 Nyitravármegye, 37.
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
1938 őszén mozgósítást rendeltek el Csehszlovákiában, illetve csapatokat vontak össze Nyitrán a szlovák–magyar viszony éleződése miatt. 1938 végén gyakorlatilag megszűnt a gazdag egyesületi élet, mely a sokszínű egyházi vagy politikai alapon szervezte a lakosság kulturális életét. 15 zsidó egyesületet megszüntettek, majd a hatalom 1941 elején a vagyonukat elkobozta.Palárik – Hasarová 2020, 479-480.
Népessége
Az ismert források fényében a szlovák történészek szerint a középkor végén a városban a szlovák és a magyar népelem kiegyenlített volt, enyhe magyar fölénnyel.Martin Štefánik - Ján Lukačka a kol. 2010: Lexikon stredovekých miest na Slovensku. Bratislava, 287.
1764-ben Ábel Ferenc jezsuita hitszónokot missziós munkája során meglepte, hogy a város mennyire magyar.Tarján Bence 2003: Ábel Ferenc, egy szlovák jezsuita misszionárius a XVIII. században. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 2003/1-2, 149.
A 19. század közepére vonatkozó források szerint a katolikusok főként szlovákul, a zsidók főként németül beszéltek, s a magyar szó ritka volt.Varga Bálint 2020: The Monumental Nation - Magyar Nationalism and Symbolic Politics in Fin-de-siècle Hungary. New York, 74 idézi: Joachim Christoph von Thiele: Das Königreich Ungarn I, 58; Fényes Elek 1851: Magyarország geographiai szótára I. Pest, 154; Kelecsényi József - Vahot Imre 1854: Nyitra jelen állapota. In: Nyitra és környéke képes albuma. Pest, 15. Az előzményeket is ismerve, ez a reformkori vármegyeszékhelyen túlzónak hat.
1880-ban Nyitra 8660 lakosából 3403 szlovák, 2990 magyar, 1969 német, 3 szerbhorvát, 58 egyéb anyanyelvű, továbbá 20 idegen és 217 csecsemő. Alsóköröskény 710 lakosából 614 szlovák, 54 magyar, 28 német, 1 egyéb anyanyelvű és 13 csecsemő. Nyitradarázsi 891 lakosából 803 szlovák, 24 magyar, 13 német, 12 egyéb anyanyelvű és 39 csecsemő. Felsőköröskény 427 lakosából 336 szlovák, 53 magyar, 19 német, 2 egyéb anyanyelvű és 17 csecsemő. Tormos 648 lakosából 579 szlovák, 32 magyar, 12 német anyanyelvű és 25 csecsemő. Nagyemőke 905 lakosából 517 szlovák, 288 magyar, 63 német anyanyelvű és 37 csecsemő. Könyök 226 lakosából 203 szlovák, 7 német, 4 magyar anyanyelvű és 12 csecsemő. Molnos 386 lakosából 362 szlovák, 5 magyar, 3 német, 1 egyéb anyanyelvű és 15 csecsemő. Párutca 3373 lakosából 1677 német, 1253 szlovák, 324 magyar, 18 egyéb anyanyelvű, 5 idegen és 96 csecsemő.
1890-ben lakosából 5205 (38,4%) szlovák és 5002 (36,9%) magyar anyanyelvű volt.
1900-ban lakosából 7219 magyar és 5538 szlovák anyanyelvű.
1910-ben lakosából 9754 (59,4%) magyar, 4929 (30%) szlovák és 1636 (9,9%) német. A zsidó vallású lakosság a városban, a számadatok tükrében enyhén csökkent, illetve stagnált az előző évtizedekben.Guttmann Henrik 1916: A haldokló falu. Budapest, 48, 54-55.
1919-ben lakosából csehszlovák, 2899 magyar, 402 német, 84 ruszin és 59 egyéb nemzetiségű. Ebből katolikus, 3747 zsidó, 230 evangélikus, 89 református, 23 görögkatolikus és 28 egyéb vallású volt.1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 66.
1921-ben lakosából csehszlovák, 2044 magyar, 1042 zsidó, 723 német és 336 „külföldi” volt.
1930-ban lakosából csehszlovák, 961 magyar, 921 zsidó, 558 német és 338 állampolgárság nélküli volt.
1991-ben lakosából szlovák és 1777 magyar volt.
2001-ben a városnak lakosából szlovák (95,4%), 1489 magyar (1,7%), 807 cseh (0,9%), 323 cigány (0,4%), 55 ukrán, 47 német és 18 ruszin volt.
2011-ben lakosából szlovák, 1443 magyar, 521 cigány, 520 cseh, 72-72 lengyel és morva, 51 ukrán, 50 orosz, 46 bolgár, 42 német, 32 ruszin, 15 zsidó, 14 horvát, 13 szerb, 248 más és 5330 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 78489 lakosából 71162 szlovák, 793 (+272) magyar, 74 cigány, 36 ruszin, 1309 egyéb és 5115 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Vallás: római katolikus 74,2%, ateista 17,2%, evangélikus 2,8%, ismeretlen 4,2%.
Városrészei bélyegkép|350px|jobbra|Nyitra éjszaka