Rakitovica falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Alsómiholjáchoz tartozik.
Fekvése Eszéktől légvonalban 41, közúton 49 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re délre, a Szlavóniai-síkságon, a Karasicától északra, az Alsómiholjácról Nekcsére menő úttól keletre fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. A falutól nyugatra, egy északkelet-délnyugati irányú enyhe magaslaton, a „Kraka” nevű lelőhelyenÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6637. a késő bronzkorhoz tartozó településmaradványokat, főként kerámiatöredékeket és használati tárgyakat találtak. A leletek az i. e. 1300-tól az i. e. 800-ig terjedő időszakból származtak.
A község turisztikai irodájának honlapja szerint a települést már a 14. században említik. A szóbeli hagyomány szerint a régi falu a Karasica mentén feküdt a ma Staro Selonak nevezett helyen. A török kiűzése után Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide és a valpói, később pedig az alsómiholjáci uradalom része lett. Birtokosa a Hilleprand von Prandau család volt és a család maradt a birtokosa egészen 1865-ig, amikor Hilleprand von Prandau Károly gyermektelenül halt meg. Ekkor Gusztáv testvérének lánya Stefánia lett a miholjáci uradalom birtokosa, aki Mailáth György felesége lett. Ezután a Mailáth család birtoka volt 1923-ig, amikor a család itteni birtokait a jugoszláv állam elvette.
Az első katonai felmérés térképén „Rakitovicza” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rakitovicza” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...548. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Rakitovicza” néven 112 házzal, 643 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 67. o.
1857-ben 622, 1910-ben 959 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 82%-a horvát, 14%-a magyar, 4%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 868 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 622 652 649 714 825 959 912 976 1.100 1.121 1.148 1.033 986 945 925 868
Gazdaság A lakosság többsége mezőgazdasággal és állattartással foglalkozik, valamint a közeli városban dolgozik.
Nevezetességei Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt temploma az alsómiholjáci Szent Mihály plébánia filiája. A templomot 1798-ban építették, története során többször megújították.
Érdekesség, hogy a falu északi részén, az Alsómiholjác felé vezető út mentén régen állt egy tölgyfa, melyet a régiek „Vilovski rast” (tündértölgy) néven emlegettek. A fának messze földön híre volt, mivel varázserőt tulajdonítottak neki. A nép hite szerint azért volt nagy a varázsereje, mert Arsanja hegyétől a Papukig az összes tündér és boszorkány gyülekezőhelye volt. Az emberek hitték, hogy aki a fát megközelíti, annak nagy kára lesz belőle.
Kultúra A KUD „Josip Čoklić” Rakitovica kulturális és művészeti egyesületet 1929-ben alapították. Egyik alapítójának a nevét viseli. A „Zlatna berba” folklórfesztivál megrendezésére minden év szeptember végén kerül sor. Az esemény a résztvevők népviseletekben való felvonulásával kezdődik. Bemutatják hagyományos ételeiket, süteményeiket és kézműves munkáikat.
Oktatás A faluban a magadenovaci Matija Gubec általános iskola négyosztályos, alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport Az NK „Sokol” Rakitovica labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel.
Egyesületek DVD Rakitovica önkéntes tűzoltó egyesület. „Petel” Rakitovica ifjúsági egyesület.
Jegyzetek
Források Alsómiholjác város honlapja Alsómiholjác turisztikai irodájának honlapja Az általános iskola honlapja A község régészeti emlékei
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Eszék-Baranya megye települései