Mariánc () falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Fekvése Eszéktől légvonalban 32, közúton 39 km-re északnyugatra, Alsómiholjáctól légvonalban 14, közúton 16 km-re délkeletre, a Szlavóniai-síkságon fekszik.
A község települései A községhez közigazgatásilag Bocskince (Bočkinci), Brezovica, Csamagajevce (Čamagajevci), Cernkovce (Črnkovci), Kunisince (Kunišinci), Mariánc és Marjanski Ivanovci települések tartoznak.
Története A település területe már az ókorban lakott volt. A falu közelében az 1. században kelta erődítmény állt. A helyszínen a szakemberek szondázó ásatást végeztek, mely leleteivel megerősítette a kétezer éves kelta erőd létét.
A mai település egykori, Szűz Máriának szentelt templomáról kapta a nevét. Plébániáját és Dénes nevű plébánosát már az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék is megemlíti. Magának a településnek a neve 1441-ben egy nemesi névben bukkan fel először „Samsonmaryanch” alakban. Később „Mariancz”, „Maryancz” formában is említik. Valpó várának tartozéka volt.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Baranya vármegye Bp. 1894. A Marótiak voltak a birtokosai, majd kihalásuk után Mátyás király az uradalmat vingárti Geréb Mátyásnak és Péternek adományozta. Feltehetően Valpó elestével egy időben, 1543-ban került török kézre és csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól.
Az 1698-as kamarai összeírásban nem szerepel. A török kiűzése után Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide. Előbb kamarai birtok, majd a valpói uradalom része lett. 1721. december 31-én III. Károly Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. Plébániáját 1746-ban alapították. A plébániatemplomot 1839-ben építették. Az első katonai felmérés térképén „Mariancze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mariancze” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...411. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Mariancze” néven 174 házzal, 1089 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 66. o.
A 19. században a környező földek megművelésére dunai svábokat és dél-magyarországi magyarokat telepítettek ide. 1857-ben 1112, 1910-ben 1244 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 80%-a horvát, 12%-a német, 5%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 838, a községnek összesen 2405 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 1.112 1.036 1.148 984 1.303 1.244 1.253 1.235 1.291 1.276 1.204 1.130 1.016 982 935 838
Gazdaság A lakosság többsége mezőgazdasággal, állattartással foglalkozik, de sokan dolgoznak a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban, kézművességben, valamint az olaj- és gázkitermelésben.
Nevezetességei Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomaÖrökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1655. egyhajós épület félköríves szentéllyel, a szentély déli falához csatlakozó sekrestyével és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. Alapvetően középkori, de a 19. században két alkalommal is bővítették és újjáépítették, először 1813-ban, majd a század végén. A templomhajó falai és a szentély egy része a gótikus korszakból maradt fenn, a déli homlokzat közepén pedig egy gazdagon profilozott, heraldikai mezőkkel és konzolokkal díszített portál található.
Kultúra A KUD „Slavonska vila” Marijanci és Kunišinci kulturális és művészeti egyesülete. Az egyesület szervezésében kerül megrendezésre május utolsó hétvégéjén a „Kolo na čimenu” folklórfesztivál. Szeptember 8-án Kisboldogasszony ünnepén az egyesület nyílt folklórestet tart.
250px|bélyegkép|jobbra|Az általános iskola Oktatás A faluban a magadenovaci „Matija Gubec” általános iskola négyosztályos, alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport Az NK Hajduk Marijanci labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel.
Egyesületek DVD Marijanci önkéntes tűzoltó egyesület. UM Marijanci ifjúsági egyesület. A honvédő háború önkénteseinek egyesülete. LD „Jelen” Marijanci vadásztársaság.
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Az általános iskola honlapja
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Eszék-Baranya megye települései