Hervay Frigyes, 1883-ig Herzfeld,Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 41735/1883. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1883. év 8. oldal 4. sor névváltozat: Hervai (Bécs, 1874. december 8. – Budapest, Erzsébetváros, 1946. szeptember 5.)Hervay Frigyes gyászjelentése (1946. szeptember 10.) Világ, 378-402. szám, 385. szám, 2. oldal író, költő, újságíró, színigazgató.
Pályafutása
Hervay (Herzfeld) Lajos (1839–1912)Hervay Lajos gyászjelentése (1912. október 24.) Az Ujság, 10. évfolyam, 252. szám, 14. oldal bécsi nagykereskedő és Deutsch Hermina Mária (1851–1938)Hervay Lajosné gyászjelentése (1938. február 17.) 8 Órai Ujság, 24. évfolyam, 38. szám, 8. oldal fia. Középiskoláit Kassán, a premontreieknél és Pesten, a piaristák főgimnáziumában végezte, ezután pedig a hírlapírói pályára lépett. Herzfeld családi nevét 1883-ban Hervaira változtatta és családjával együtt áttért a római katolikus hitre. 1894-től Magyar Újság, a Veszprémvármegye, később a Magyar Nemzet és a Magyar Szó, majd a Pesti Napló munkatársa volt. 1901-től vezette a Magyarország című lap színházi és irodalmi rovatát. 1914 és 1919 között művészeti vezetője volt az Apolló Színpadnak, több kabaréban mint dramaturg működött közre. Az első világháborút követően több mint tíz évig volt a 8 Órai Újság munkatársa, ahol a filmrovatot vezette.
Költeményeit 1895-ben adta ki Versek című kötetében, novelláit pedig 1898-ban gyűjtötte a Kavicsok című kötetbe. Verseket, elbeszéléseket, bohózatokat, kabarékuplékat és operett librettókat is írt és külföldi színdarabokat fordított. A magyar kabaréirodalom szempontjából forrásmunkának tekinthető Magyar Kabarét című kétkötetes antológiája (Gyoma, 1911).
Magánélete Házastársa László Sarolta (1889–1962) volt, László János és Szabó Matild lánya, akit 1917. december 31-én Budapesten, a Terézvárosban vett feleségül.
Művei
Versek (Budapest, 1895) Kavicsok (1898) Magyar Kabarét (Gyoma, 1911)
Jegyzetek
Források
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerkesztő: Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998. Online elérés Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar újságírók Kategória:Bécsiek Kategória:1874-ben született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek