Bodnár István (Semjén, 1912. október 11. – Budapest, 1988. augusztus 23.) író, költő, újságíró, lapszerkesztő, műfordító, könyvkiadó.
Élete
Református családban született és nevelkedett. Szülei Bodnár István és Bodnár Mária voltak. Sárospatakon járt tanítóképzőbe és ott is végzett 1933-ban. 1932-1933-ban társszerkesztője volt a Sárospataki Ifjúsági Közlönynek.
Kommunista diákszervezkedésben való részvétele miatt 1933-ban elítéltek, majd 1934-ben Csehszlovákiába emigrált. 1934-től 1938-ig a pozsonyi Magyar Újságnál dolgozott újságíróként. Riportjai a Népfront lapjában jelentek meg. 1938-39-ben A Magyarság Útja, néhány hónapig a Magyar Szó majd a Nemzetőr belső munkatársa volt. Miután a 30-as évek végén kiutasították Pozsonyból,Valószínűleg Csehszovákiából, nem csak Pozsonyból, de a forrás Pozsonyt említ. visszatért Magyarországra. Cikkei olyan szélsőjobboldali lapokban jelentek meg, mint a Magyarság, Egyedül Vagyunk, a Magyar Út és a Magyar Élet. Bálint Gábor állításait Halász Péter író visszaemlékezésére alapozta.
Bodnár István Könyvkiadó néven alapított vállalkozást. Ennek keretében adta ki a Szórakoztató regények című füzetsorozatot olyan klasszikusokkal mint Puskin, Csehov vagy Turgenyev. Emellett 1943-ban többek között nyolc saját kisregényét is kiadta. 1943-ban baloldali magatartása miatt kizárták a Sajtókamarából.Magyar irodalmi lexikon A felszabadulás után Törökszentmiklóson a termelőszövetkezeti bizottság elnök volt. Ezt követően a Szabad Szó és a Parasztújság című lapoknál dolgozott. Néhány évig kiadói lektorként működött, majd a Jövendőnk című újság belső munkatársa volt.
Számos művet fordított oroszból. Írt továbbá elbeszéléseket, rádiójátékokat, riportokat.
Művei
Versei: Jaj! Atyám, a jövő, Rácz Ny., Sárospatak, 1932, 60 oldal
Regények, kisregények:
Dornkappel, Prága, Pozsony külvárosáról szóló regénye. Mesemondás: tárcák, elbeszélések, 1. kötet, Franklin k.-ny., Budapest, 19?? Az én falum árnyékában, E. Prager kiadó, Pozsony, 1938, 233 oldal Ludas Matyi – népi színjáték, Turul falufüzetek 2., Bolyai Akadémia, Budapest, 1939, 67 oldal Pozsonyi éjszakák, Athenaeum, Budapest, 1941, 301 oldal Vihar a Tátrában, Soóky Margit Könyvkiadó Vállalat, Budapest, 1942,A MOKKA adatbázisában 1941. 32 oldal Egyszer minden kiderül, Hungária Ny., Budapest, 1942, 32 oldal Négy igaz barát, ifjúsági regény, Forrás, Budapest, 1942, 152 oldal Mária útja, Siményi, Budapest, 1943, 32 oldal A csempészkirály, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal Egyetlen barát, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal Ember a talpán, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal Erősebb a szerelemnél, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal Kastély a lápon, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 48 oldal Mindent Zsuzsiért, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 48 oldal A rengeteg hőse, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 48 oldal Rongyos gazdag, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 48 oldal Orvos a külvárosban, Bárd, Budapest, 1944, 413 oldal (elkobozták) Ivás után, bohózat, Népi műsortár 9., Misztótfalusi, Budapest, 1947, 15 oldal Nagyatádi Szabó István pályafutása, Paraszt könyvtár 1., Sarló, Budapest, 1947, 52 oldal Hósirály, Tiszta szívvel füzetek, Nyíregyháza, 1991, 58 oldalLehetséges, hogy a szerző csak névrokona Bodnár Istvánnak.
Műfordításai
Ivan Szergejevics Turgenyev: A diadalmas szerelem dala, Hungária Ny., Budapest, 1943, 32 oldal Ignatyij Nyikolajevics Potapenko: Fiatalok házassága, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal Anton Pavlovics Csehov: Ki a tettes?, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal Alekszandr Szergejevics Puskin: Furcsa esküvő, Szórakoztató regények, Bodnár, Budapest, 1943, 32 oldal Ilja Gruzdjev: Gorkij élete és művészete, Faust Imre Könyvkiadó Vállalat, 1946, 210 oldal
Díjak
Aranytoll
Szélsőjobboldali epizód
Életének szélsőjobboldali epizódjával kapcsolatos állításait Bálint Gábor Halász Péter író emlékeire alapozta. Halász ezt inkább a megélhetéssel összefüggő pálfordulásként értékelte, bár Bodnár számos ponyvaregény szerzőt hozott kellemetlen sőt veszélyes helyzetbe azzal, hogy a szélsőjobboldali sajtóban nyilvánosságra hozta valódi nevüket. A Magyar irodalmi lexikon szerint ezzel szemben 1943-ban baloldali magatartása miatt kizárták a Sajtókamarából. Az irodalomtörténet még adós a több éves szélsőjobboldali epizód értelmezésével kapcsolatosan, illetve hogy bizonyosan ugyanarról a személyről van-e szó.
Emellett a kommunista párt a náci megszállókat és hazai kiszolgálóit tekintette a legveszélyesebb ellenségnek, és ennek jegyében kereste a kapcsolatot a hivatalos népfrontpolitikán túl még szélsőjobboldali politikusokkal, személyiségekkel, csoportokkal is ha egyébként azok németellenesek voltak. (Pl. így került kapcsolatba Lázár Vilmos, Agárdi Ferenc, József Attila Rátz Kálmánnal és más szélsőjobboldaliakkal.)
Források
Benedek Marcell (főszerkesztő): Magyar irodalmi lexikon (A-K), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1963-1965, 170. oldal Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái, III. kötet, 1939, Bodnár István szócikk, 614-615. hasáb A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918-1995. Főszerk. Fónod Zoltán. Pozsony, Madách-Posonium, 1997. 384 o. Halász Péter: Átmeneti élet. Utószó. In: Sárga regények 5. A fekete kastély rejtélye és más kémtörténetek. Bp. ILK, 1989. 251-252. oldal Bálint Gábor: A pesti ponyvaipar leleplezése a Magyarságban, 1941-ben
Jegyzetek
Kategória:1912-ben született személyek Kategória:1988-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar műfordítók