bélyegkép|250px|El Greco: Pünkösd. A keresztény hagyományban a Szentlélek kiáradása a karizmák bibliai hátteréhez tartozik. A szellemi ajándékok, lelki ajándékok vagy karizmák a kereszténységben a Szentlélek olyan adományai, amelyek a hívők, az Egyház és az emberek javát szolgálják. A kifejezés az Újszövetség görög χάρισμα (charisma, többes számban χαρίσματα, charismata) szavából ered; alapja a χάρις (charis), amely „kegyelmet”, „jóindulatot”, „kedvességet” és „ajándékot” is jelenthet.Joseph Wilhelm: „Charismata”, in: The Catholic Encyclopedia, 3. köt., Robert Appleton Company, New York, 1908. Online: https://www.newadvent.org/cathen/03588e.htm A görög–római szóhasználatban a charis a kedvesség, a jóindulat és az ajándékozás köréhez tartozott; a keresztény teológiában a fogalom sajátos tartalmat kapott, mert a karizmákat Isten kegyelméből, a Szentlélek által adott szolgálati adományokként értelmezték.
Az Újszövetség több helyen beszél a karizmákról, különösen Pál apostol leveleiben. A legismertebb felsorolások a korintusi első levél 12. fejezetében, a római levél 12. fejezetében, az efezeusi levél 4. fejezetében és Péter első levelében találhatók. Pálnál a karizmák központi rendeltetése nem az egyéni vallási különlegesség, hanem Krisztus teste, vagyis az Egyház egységének és sokféleségének építése.Gordon D. Fee: God's Empowering Presence: The Holy Spirit in the Letters of Paul, Hendrickson, Peabody, 1994.
A keresztény hagyományok eltérően értelmezik a karizmák természetét és mai működését. A katolikus tanítás szerint a karizmák lehetnek rendkívüliek vagy egyszerűek és alázatosak, de mind az Egyház javára irányulnak, és lelkipásztori megkülönböztetésre szorulnak.A Katolikus Egyház Katekizmusa, 799–801. Online angol szöveg: https://www.vatican.va/content/catechism/en/part_one/section_two/chapter_three/article_9/paragraph_2_the_church_-_people_of_god%2C_body_of_christ%2C_temple_of_the_holy_spirit.html Az ortodox kereszténység a karizmákat a szentségi, liturgikus és aszketikus élet, valamint a theószisz összefüggésében értelmezi. A protestáns hagyományok között megtalálható a megszűnéselvűség (cessationism), az óvatos folytatódáselvűség és a pünkösdi vagy karizmatikus értelmezés is.Wayne Grudem szerk.: Are Miraculous Gifts for Today? Four Views, InterVarsity Press, Downers Grove, 1996.
Magyarul a „lelki ajándékok” és „szellemi ajándékok” kifejezés egyaránt előfordul. A katolikus és ökumenikus szóhasználatban többnyire a „Szentlélek” alak használatos; egyes protestáns közösségekben, különösen pünkösdi-karizmatikus környezetben, a „Szent Szellem” elnevezés is gyakori.
Fogalom és szóhasználat A karizma a keresztény teológiában olyan kegyelmi adomány, amelyet Isten nem csupán az egyén belső tökéletesedésére, hanem mások javára, az Egyház építésére és a szolgálatra ad. A katolikus skolasztikus teológiában ezért különbséget tesznek a megszentelő kegyelem és a karizma között. A megszentelő kegyelem az embert Isten előtt szentté és igazulttá tevő kegyelem; a karizma ezzel szemben olyan „ingyenesen adott kegyelem” (latinul gratia gratis data), amelynek elsődleges célja mások lelki java.„Charism”, in: New Catholic Encyclopedia, 2. kiad., 3. köt., Gale / The Catholic University of America, 2003, 389–391.
Aquinói Szent Tamás szerint a karizmák nem azonosak sem a megszentelő kegyelemmel, sem az erényekkel, sem a Szentlélek megszentelő ajándékaival, mert nem szükségképpen a karizmatikus személy saját életszentségét jelzik. A karizma valódi természetfölötti adomány lehet, de önmagában nem bizonyítja birtokosának erkölcsi vagy lelki tökéletességét. Ez a megkülönböztetés fontos szerepet játszik a karizmák egyházi és lelkipásztori vizsgálatában.
A „szellemi ajándékok” kifejezést tágabb értelemben olykor a Szentlélek hét ajándékára és a Lélek gyümölcseire is alkalmazzák, szorosabb teológiai értelemben azonban a páli karizmákra utal. A három fogalom nem azonos. A Szentlélek hét ajándéka a keresztény hagyományban az ember belső megszenteléséhez és a Lélek vezetéséhez kapcsolódik; a Lélek gyümölcsei a keresztény élet erkölcsi termései; a karizmák pedig főként a közösség és a szolgálat javára adott adományok.
Bibliai alapok Ószövetségi előzmények Az Ószövetségben a Lélek adományai elsősorban a prófétai küldetéshez, a bölcsességhez, a vezetéshez és Isten népének szolgálatához kapcsolódnak. Az Izajás 11,1–3 a messiási királyon megnyugvó Lélekről beszél: a bölcsesség és értelem, a tanács és erősség, a tudás és istenfélelem lelkéről. A héber szövegben hat megjelölés szerepel; a keresztény hagyományban a Septuaginta és a latin fordítás alapján alakult ki a „hét ajándék” felsorolása, amelyhez a jámborság vagy kegyesség is társult.„Holy Spirit, Gifts of”, in: New Catholic Encyclopedia, 2. kiad., 7. köt., Gale / The Catholic University of America, 2003, 47–51.
Más ószövetségi szövegek is beszélnek Isten Lelkének különleges működéséről. A próféták küldetése, a királyok felkenése, a bölcsesség ajándéka és a különleges vezetői képesség mind olyan motívumok, amelyek az újszövetségi karizmateológia előzményeinek tekinthetők. A Joel 3,1–2-ben olvasható ígéret szerint Isten kiárasztja Lelkét „minden emberre”; ezt a szöveget az Apostolok cselekedetei pünkösdi beszámolója az Egyház születésének eseményére alkalmazza.
Újszövetségi karizmák listái Az Újszövetség nem egyetlen, zárt rendszerben sorolja fel a karizmákat. A különböző listák részben átfedik egymást, részben más szempontokat követnek. A korintusi első levél 12. fejezete a Lélek megnyilvánulásairól beszél; a római levél 12. fejezete több hétköznapibb szolgálati adományt említ; az efezusi levél 4. fejezete inkább szolgálati tisztségek vagy szolgálati adományok felsorolásának tekinthető; Péter első levele pedig beszélő és szolgáló adományokra egyszerűsíti a képet.Max Turner: The Holy Spirit and Spiritual Gifts: Then and Now, Paternoster, Carlisle, 1996.
Róm 12,6–8 1Kor 12,8–10 1Kor 12,28–30 Ef 4,11 1Pt 4,10–11 prófétálás szolgálat tanítás buzdítás adakozás vezetés irgalmasság gyakorlása bölcsesség beszéde tudás vagy ismeret beszéde hit gyógyítások ajándékai csodatevő erők prófétálás lelkek megkülönböztetése nyelveken szólás nyelvek magyarázata apostolok próféták tanítók csodatevő erők gyógyítások segítségnyújtás kormányzás vagy vezetés nyelvek apostolok próféták evangélisták pásztorok tanítók beszéd szolgálata szolgálat cselekedetekkel
Az efezusi lista gyakran „szolgálati ajándékokként” vagy „szolgálati tisztségekként” jelenik meg a teológiában, mert itt nem elsősorban alkalmi megnyilvánulásokról, hanem az Egyház építésére adott személyes szolgálatokról van szó. A pünkösdi és karizmatikus teológiában ezért gyakran megkülönböztetik az 1Kor 12-ben szereplő „megnyilvánulási ajándékokat” az Ef 4,11-ben szereplő szolgálati adományoktól.Wayne Grudem: Systematic Theology: An Introduction to Biblical Doctrine, Zondervan, Grand Rapids, 1994, 1016–1032.
Krisztus teste és a szeretet elsőbbsége Pál apostol a karizmákat a Krisztus teste képpel magyarázza: amint a testnek sok tagja van, de egy testet alkot, úgy az Egyházban is sokféle adomány szolgálja az egy közösséget. A karizmák különbözősége nem rangsort vagy lelki kasztrendszert jelent, hanem a kölcsönös szolgálat rendjét. Pál szerint „a Lélek megnyilvánulása” mindenkinek „a közjóra” adatik (1Kor 12,7).
A korintusi levélben a karizmákról szóló tanítás közvetlenül a szeretethimnuszhoz kapcsolódik (1Kor 13). A páli gondolatmenetben a prófétálás, a nyelveken szólás, a tudás és a hit is elveszíti értékét, ha nem a szeretetben működik. Ezért a keresztény hagyományban a karizmák hitelességének egyik alapvető mércéje a szeretet, az alázat, a közösség építése és az egyházi rend tisztelete.
A karizmák fő típusai A karizmákat többféleképpen lehet csoportosítani. A bibliai listák nem merev rendszert adnak, hanem a Szentlélek sokféle működését jelzik.
Típus Leírás Példák Tanítói és igei karizmák Az evangélium hirdetéséhez, magyarázatához és a hit átadásához kapcsolódnak. tanítás, buzdítás, bölcsesség beszéde, tudás beszéde, igehirdetés Szolgálati és irgalmassági karizmák A közösség gyakorlati és szeretetszolgálati szükségleteit szolgálják. segítségnyújtás, irgalmasság, adakozás, szegények és betegek szolgálata, diakóniai munka Vezetői és közösségszervező karizmák A közösség rendjét, küldetését és szolgálatainak összehangolását segítik. vezetés, kormányzás, pásztori szolgálat, közösségszervezés Rendkívüli vagy csodás karizmák Olyan adományok, amelyeket a hagyomány különleges isteni beavatkozással vagy rendkívüli lelki megnyilvánulással hoz összefüggésbe. gyógyítás, csodatevő erők, nyelveken szólás, prófétálás, lelkek megkülönböztetése Életállapothoz vagy közösséghez kötődő karizmák Egy személy, szerzetesi közösség, mozgalom vagy szolgálati forma sajátos küldetését fejezik ki. alapítói karizma, szerzetesi karizma, lelkiségi mozgalmak saját karizmája
Modern keresztény közösségekben a tanítói karizma megjelenhet igehirdetői, hitoktatói vagy teológiai szolgálatban; a szolgálati karizma diakóniai, karitatív vagy szociális munkában; a rendkívüli karizmák pedig például gyógyulásért mondott imádságban, prófétai buzdításban vagy nyelveken szólásban. A felekezetek eltérően ítélik meg, hogy ezek a formák milyen mértékben tekinthetők természetfölötti karizmának, illetve milyen egyházi ellenőrzésre szorulnak.
Katolikus tanítás Karizmák és kegyelem A katolikus tanítás a karizmákat a Szentlélek olyan kegyelmeinek tekinti, amelyek közvetlenül vagy közvetve az Egyház javát szolgálják. A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint a karizmák lehetnek rendkívüliek, de lehetnek egyszerűek és alázatosak is; mind az Egyház építésére, az emberek javára és a világ szükségleteire irányulnak.
A II. Vatikáni Zsinat Lumen gentium kezdetű dogmatikai konstitúciója szerint a Szentlélek nemcsak a szentségek és szolgálatok által szenteli és vezeti Isten népét, hanem különleges kegyelmeket is oszt a hívek között. Ezek a karizmák lehetnek egyszerűek vagy rendkívüliek, és megítélésük azokhoz tartozik, akik az Egyház vezetésének szolgálatát kapták.II. Vatikáni Zsinat: Lumen gentium, 12. Online: https://www.vatican.va/archive/hist_councils/ii_vatican_council/documents/vat-ii_const_19641121_lumen-gentium_en.html Az Apostolicam actuositatem kezdetű zsinati határozat a laikus apostolkodás összefüggésében hangsúlyozza, hogy a hívek a Szentlélek különféle adományaival részesednek az Egyház küldetésében.II. Vatikáni Zsinat: Apostolicam actuositatem, 3. Online: https://www.vatican.va/archive/hist_councils/ii_vatican_council/documents/vat-ii_decree_19651118_apostolicam-actuositatem_en.html
A Hittani Kongregáció 2016-os Iuvenescit Ecclesia levele a hierarchikus és karizmatikus adományok kapcsolatát tárgyalja. A dokumentum szerint az Egyházat a Szentlélek hierarchikus és karizmatikus adományokkal vezeti; a kettőt nem szabad egymással szembeállítani, hanem az Egyház közösségében és küldetésében kell értelmezni.Hittani Kongregáció: Iuvenescit Ecclesia, 2016. Online: https://www.vatican.va/roman_curia/congregations/cfaith/documents/rc_con_cfaith_doc_20160516_iuvenescit-ecclesia_en.html
A Szentlélek hét ajándéka és a karizmák A katolikus teológiában a Szentlélek hét ajándéka – bölcsesség, értelem, tanács, erősség, tudás, jámborság és istenfélelem – nem azonos a páli karizmákkal. A hét ajándék a megszentelt élethez és a Lélek belső vezetéséhez kapcsolódik. A karizmák ezzel szemben elsősorban mások és az Egyház javára adott adományok. A kettő között lehet kapcsolat, például a bölcsesség ajándéka és a bölcsesség beszéde között, de a két kategória nem azonos.
Laikus karizmák és gyakorlati felismerés