Az Egri Állami Tanítóképző Intézet középfokú, szakképző oktatási intézmény volt. A nyolcosztályos általános iskolák alsó tagozata (1–4. osztály) számára képzett tanítókat/tanítónőket.
Története
A kezdet Az intézmény az egri Érseki Római Katolikus Tanítóképző 1948-as államosításával jött létre. Az Egri Érseki Tanítóképző igazgatója 1948-ig, tíz éven át, dr. Somos Lajos volt.Az 1948-ban oklevelet szerzett növendékek még az érseki tanítóképzőben végeztek. A tanítóképző az 1948-1949-es tanévben az egri Líceum épületében maradt, de már Egri Állami Tanítóképző Intézet megnevezéssel, s a vallásos nevelés kikerült az intézmény feladatai közül.
1949 szeptemberében Egerbe költözött az 1948-ban Debrecenben alapított Pedagógiai Főiskola. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium akart egy felsőoktatási intézményt Észak-Magyarországon. Eger politikai vezetői szívesen felajánlották ehhez a Líceum épületét, ahol a megelőző közel száz évben - többek között - az érseki tanítóképző működött.A főiskolások diákotthonnak a volt érseki internátus Széchenyi u. 47. szám alatti épületét, és a korábbi jegyzőinternátus Klapka utcai otthonát kapták meg.Az ország politikai vezetői azt remélték, hogy antiklerikális céljaik megvalósulását segíti, ha az ország egyik legvallásosabb városába a kommunista forradalmiság elveit elfogadó fiatalok kerülnek.A debreceni tanárképző főiskola terveiben eredetileg nem volt az egri átköltözés. Azt 1949 nyarán közölték a tanárokkal és diákokkal, akik nem is mindannyian vállalták a helyváltoztatást. A költözés lehetőséget adott a minisztériumnak arra, hogy a főiskola vezetésében, a tanárok közt változásokat hajtson végre. A debreceni főiskola főigazgatóját, dr. Kiss Tihamért, Egerben dr. Némedi Lajos váltotta fel.
A tanítóképző a Pedagógiai Főiskola Egerbe költözését követően sem szűnt meg, hanem államosítva, korábbi diákjaival és a tanári kar tagjainak többségével a volt ciszterci gimnázium helyére költözött.Téves minden olyan állítás, miszerint az egri tanárképző főiskola az egri Római Katolikus Érseki Tanítóképző jogutódja lett volna. Az egri Római Katolikus Érseki Tanítóképző jogutódja az Egri Állami Tanítóképző és ez a jogkapcsolat azt is jelenti, hogy az Egri Állami Tanítóképző jogutódja volt az 1828-ban alapított első magyar nyelvű tanítóképzőnek. Az államosított tanítóképző és a tanárképző főiskola egy évtizedig párhuzamosan működött a városban. A tanítóképző középfokú, a főiskola felsőfokú képzést nyújtott.Az 1945. augusztus 18-án rendelték el a nyolcosztályos általános iskola megszervezését. A nyolcosztályos általános iskola felső tagozatában a szaktantárgyak oktatását szaktanároknak kellett végezniük. Az általános iskola minden szaktárgyának oktatására nem volt (elég) szaktanár. Szükséges volt az általános iskolai tanárképzés intézményrendszerének kialakítására. Az első két tanárképző főiskolát 1947-ben alapították (Szeged, Budapest). A főiskolák az általános iskolai tantárgyak tanítási módszerinél az egyetemek középiskolai tanárképzésének módszereit igyekeztek követni. Az adaptáció nem volt zökkenőmentes. Pedagógiai jellemzőinek kiforrottsága elmaradt a tanítóképzőkben közel 100 év alatt alakult módszerességtől. Ez a főiskola és a tanítóképző közti viszonyra is hatással volt.
A tanulók diákotthoni elhelyezése A magyarországi tanítóképzés egyik hagyományát jelentette a tanulók diákotthoni elhelyezése. Ezt – a tanítóképzés intézményi kialakulásának történeti sajátosságán túlAz iskolák léte szorosan kapcsolódott az egyházakhoz. A tanítóképzés jellemzőinek alakulására hatással volt a bentlakásos papképzés. – a tanulók szociális helyzete is szükségessé tette.
Ami a hallgatók diákotthoni elhelyezését illeti, mivel az érsekség korábbi diákotthonait át kellett adni a főiskolai hallgatók részére, új helyeket kellett találniuk. Az egyik adott volt: a ciszterci rend Alpár Ignác által tervezett, rendháza a tanítóképző iskolája mellett. Ide került a fiúk egy része, egy másik része a Foglár utcai volt Szent József Kollégiumba (amit a népnyelv sokáig csak Tóka-kollégiumként emlegetett). A lányok először a korábban az angolkisasszonyok által működtetett Kossuth utcai épületbe kerültek. (Az 1948-1949-es tanévben nem nyílt tanítónőképzős osztály, helyette gimnázium, ami a Klapka utcai bejáratnál működött.) Egy év után a Dobó téri minorita rendházba költöztek. Ezután a Foglár utcai kollégiumba kerültek, a fiúk pedig onnan a laktanya épületébe. Az 1953-1954-es tanévtől aztán ismét a Kossuth utcai épületbe tették át őket. Az angolkisasszonyok volt tanítóképzőjének hátsó szárnya sokáig az egri középiskolás lányok kollégiuma volt. A tanítóképzős fiúk véglegesen visszakerültek a volt ciszterci rendházba.
A tanrend megszilárdulása Az állami tanítóképző politikailag megbízható, új igazgatóval/igazgatókkal, gyakran változó elnevezéssel, képzési idővel és képzési programmal működött tovább. Az 1949-ben végzettek még az érseki tanítóképzőben a szokásos rend szerint kapták meg a diplomájukat. Az ötéves tanulmányi idő érettségivel és képesítő vizsgával zárult. Az országos rendelkezésnek megfelelően az 1949/1950-es tanévben a tanítóképző Egerben is pedagógiai gimnáziummá alakult.
Az 1950-ben a negyedévüket teljesítő diákok nem az addig szokásos módon fejezték be tanulmányaikat. Nyáron értesítést kaptak, hogy ― a tanítóhiány miatt ― a tanulmányaik ötödik évét vidéki tanítási gyakorlaton kell eltölteniük. Voltak, akiknek felajánlották, hogy tanulmányaikat a tanárképző főiskolán folytathatják, akár felvételi, sőt akár érettségi nélkül. Ezzel a kedvező lehetőséggel sokan éltek, ami a tanárhiány mellett tanítóhiányt is eredményezett. Az 1950/1951-es tanév kaotikus volt.Tabló sem készült, se az akkori ötödéves, se a negyedéves évfolyamról. A tanárképző főiskola elszívó hatása a következő években ugyancsak érvényesült. Alig voltak fiúosztályok, több volt a lányosztály. A képzés egyetlen tanév után – hasonlóan az intézményi megnevezés is – visszaszerveződött az előző évek rendjébe.
Kialakult és megszilárdult egy tanulmányi rend: a diákok 4 év általános és pedagógiai képzés után az általános tantárgyak ismeretanyagából érettségit tettek, majd 1 évig külső helyszínen tanítottak, (osztálytanítói feladatokat láttak el). Az 5. év végén az anyaiskola-tanítóképző gyakorlóiskolájában vizsgatanítást tartottak és azután a pedagógiai tantárgyakból képesítő vizsgáztak. A sikeres képesítő vizsgát követően tanítói oklevelet kaptak. (Voltak, akik az érettségi vagy a képesítő után közvetlenül vagy néhány év múlva egy felsőfokú intézményben folytatták tanulmányaikat.)
Az intézet megszüntetése Az 1950-es évek közepén több évig tartó országos vita alakult ki a tanítóképzés átalakításáról. 1957-ben a minisztérium úgy döntött, hogy a tanítóképzést magasabb, főiskolai szintre emeli. Érettségire épülő hároméves képzést terveztek. Az ország tanítóképzőinek számát csökkenteni kívánták. Egerben csak egy főiskola maradhatott. Ekkor az egri politikai szervek úgy döntöttek, hogy a tanítóképzést átengedik Jászberénynek, és az Egri Állami Tanítóképző Intézetet 1957 és 1969 között megszüntetik. Az iskola felmenő rendszerben, fokozatosan gimnáziummá alakult át (Gárdonyi Géza Gimnázium és Szakközépiskola).Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Ciszterci Rend Zirci Apátsága között 1992-ben jött létre az a megállapodás, amelynek értelmében a Rend megkapta az egri gimnázium épületének tulajdonjogát. Az iskola fenntartói jogát azonban a Rend csak 1997. szeptember 1-jén szerezte meg. Az iskola új elnevezése Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium és Szakközépiskola lett, mely 2002 nyarán Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumra módosult.Az egri tanárképző 2016-ig működött. — Az egyetemmé alakulás előtt 1969-től Ho Si Minh Tanárképző Főiskola, 1990-től Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, 2000. január 1-től Eszterházy Károly Főiskola volt. — Az Eszterházy Károly Egyetem a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola összeolvadásával 2016. július 1. napjától jött létre. 2021. augusztus 1-jétől az egyetem fenntartói joga az Egri főegyházmegyéhez került, egyúttal az intézmény elnevezése Eszterházy Károly Katolikus Egyetemre változott.Sem a Főiskola, sem az Egyetem nem szervezte újjá a tanítóképzést Egerben. Az 1828-ban Pyrker János püspök által alapított első, magyar nyelvű tanítóképző jogutód intézmény nélkül szűnt meg 1959-ben.
A tantestület
Az 1957-1959-es években a tanítóképző igazgatója, Papp Sándor, a gimnázium igazgatójaként az intézményben maradhatott. A tanári kar tagjai többségében ugyancsak a gimnáziumban dolgoztak tovább. A pedagógusképzés iránt jobban elkötelezettek, akik közül többen már az érseki tanítóképzőnek is tanárai voltak, előbb-utóbb átmentek az egri Pedagógiai Főiskolára (dr. Molnár József — 1952. történelem; Járosi András — 1958. matematika; dr. Somos Lajos — 1959. pedagógia; Hidasi Károly — 1959. fizika; dr. Kovács Vendel — 1962. pedagógia; dr. Suba János — 1962. biológia; id. Abkarovits Endre — 1963. magyar irodalom), vagy más felsőoktatási intézménybe (dr. Bakonyi Ferenc — Testnevelési Főiskola; Hollós Attila — ELTE, orosz).A nevek után az egri tanárképző főiskolára vagy a más intézménybe történt távozás éve és a választott tanszék megjelölése. — A gyűjtést ifj. Abkarovits Endre végezte.
A tanulók
Az egri tanítóképzés megszűnésekor először a lányosztályok kerültek át más város iskolájába. 1957-ben érettségiztek utoljára lányok az egri képzőben. A fiúosztályok még 1959-ig Egerben maradtak. A két utolsó évfolyam közül 1960-ban még Egerben érettségiztek, ám 1961-ben nem ott képesítőztek. Az 1962-ben végzős osztály már sem az érettségit, sem a képesítőt nem Egerben teljesítették.Arról nincs információ, hogy volt-e lányosztály azokban az utolsó években, amikor fiúosztályok voltak az Egri Állami Tanítóképző Intézetben.
A gyakorlóiskola
Az egri tanítóképző gyakorlóiskolája ugyanannak az épületnek a földszintjén működött, mint a tanítóképző. Kezdetben csak alsó tagozatos osztályok voltak, osztott és részben osztott (elsősök harmadikosokkal, másodikosok negyedikesekkel egy osztályban) formában. Felső tagozatos osztályokat később, az ötvenes évek második felében szerveztek. Egyes gyakorlóiskolai osztálytanítók már az érseki tanítóképző gyakorlóiskolájában is dolgoztak (Vásárhelyi József és Hórvölgyi István). A tanítóképzés egri leépítésével együtt ugyancsak megszűntek az általános iskolai osztályok. A gyakorlóiskolai tanulók vagy a körzetük szerinti általános iskolába, vagy a főiskola gyakorlóiskolájába kerültek.
Az iskola|intézmény megnevezése, igazgatója és a végzős osztályok száma, összetételeA táblázat az iskolai pecséteken, a bizonyítványokban olvasható hivatalos megnevezések, bejegyzések és a végzős diákok által készített iskolai tablókon található információk alapján készült. Az így kapott ismeretek, egy-egy vonatkozásban, nem mindig egyeznek meg. (Például 1951 és 1952-ben „Állami Tanítóképző és Tanítónőképző Intézet, Eger” olvasható az intézmény körpecsétjén. Az 1949-ben végzettek diplomáján kézzel írva "érseki", majd "állami tanítóképző intézet” megnevezések olvashatók.) — A táblázatot ifj. Abkarovits Endre állította össze.
1948-1949.: Egri Állami Tanítóképzőintézet (pecsét: Állami Liceum Tanítóképző Intézet) Vámos Nándor; 1 fiú 1949-1950.: Nem volt tabló (pecsét: Állami Pedagógiai Gimnázium) dr. Molnár József 1950-1951.: Egri Állami Tanító(nő)képzőintézet (pecsét: Állami Tanítóképző és Tanítónőképző) dr. Molnár József; 1 fiú, 1 lány 1951-1952.: Egri Állami Tanítónőképző dr. Molnár József; 1 lány 1952-1953.: Egri Állami Tanítóképző Tóka János; 1 vegyes, 2 lány 1953-1954.: Egri Állami Tanítóképző Tóka János; 1 fiú, 2 lány 1954-1955.: Egri Állami Gárdonyi Géza Tanítóképző (pecsét: Állami Gárdonyi Géza Tanítóképző) Tóka János; 1 vegyes, 1 lány 1955-1956.: Egri Gárdonyi Géza Tanítóképző (pecsét: Állami Gárdonyi Géza Tanítóképző) Baranyi Ferenc; 1 vegyes, 1 lány 1956-1957.: Egri Gárdonyi Géza Tanítóképző