A Csévi-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén lévő Pilis hegységben található. Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. Turista útikalauzokban is ismertetve van. Lehet, hogy régészeti leletek kerültek elő a barlangból.
Leírása
Piliscsév szélén, a település központjától mintegy 1,5 kilométerre keletre, egy nyugatra néző és sziklás hegyoldalban van a barlang főbejárata. Piliscsévről a legegyszerűbb megközelíteni. A településről jelzett turistaúton lehet eljutni az Eszperantó-forráshoz. Innen a főbejáratához kijárt ösvény vezet, amelynek utolsó 50 métere erdős, sziklás hegyoldalban vezet. A lejtőn haladva először a barlangban végzett ásatás meddőhányója tűnik fel, a továbbiakban ezt érdemes célba venni. A főbejárat a barlang legalsó és legnagyobb bejárata. Turistatérképek is jelzik a barlang helyét.
A barlangtúrát a főbejáraton belépve érdemes elkezdeni. Pár méter befelé haladás után szemben látszik egy kis fülke bejárata a falban, de a nagy járat jobbra kanyarodik. Néhány méter után sokfelé ágazik az út. Jobbra felfelé egy kürtőn át a felszínre lehet jutni. Balra egy omladékos rész, mellette balra egy könnyen járható rövid folyosó vezet felfelé a következő teremig. A teremhez érve szemben látható egy szűk kis lyuk, amelybe érdemes bekúszni. Kb. 3 m után egy kis terem következik, amely gömbfülkékkel van tagolva. A terem alja a barlang főbejárata felé ferdén emelkedik. A sziklafelszínen barna guanómaradványok vannak, amelyek az itt élő denevérekre és az oldásformák kialakulási módjára utalnak.
Visszatérve a terembe felfelé kell menni a lejtőn. Jobbra hatalmas omladékkövek között lehetne visszamenni az első kürtő alá, felfelé hasonló kürtő vezet a felszínre. Ebben a kürtőben gyakran előfordulnak denevérek, va,n amikor 10–15 is repked egyszerre. Balra egy rövid lejtőt követően egy 2 m-es ásott akna helyezkedik el. A barlangban itt vannak csak képződmények. Ezek 5–10 cm vastag kristályos kalcitkéreg tetején kissé visszaoldott, fenn nőtt kristályok. Az aknában le, majd felfelé tovább mászva egy kis folyosóba lehet érni. Balra egy kürtő, egy szűkület után jobbra guggolós terem figyelhetők meg. A nagy járatba visszatérve és egy sziklatömb szélénél felmászva jobbra fordul a járat. Innen már látható a kettős kijárat, amelyen keresztül a felszínre lehet jutni. A kijárattól felfelé haladva a Csévi-szirtekre lehet menni, ahonnan szép kilátás van a Dorogi-medence felé.
Felső triász dachsteini mészkőben jött létre a barlang. Barlangjáró alapfelszereléssel, akár egy zseblámpával is, engedély nélkül megtekinthető. Kiskorú gyermekek számára is bejárható, ezért a barlang kezdő, szoktató túrához is alkalmas. Érdemes sisakot viselni, hogy el legyenek kerülve a kisebb balesetek. A barlangtól D-re van egy sziklakaréj, ahol néhány kis üreg figyelhető meg.
1930-ban volt először Csévi-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Csévi-átjáró (Kordos 1984), Csévi átjáró (Kadić 1952), Csévi átjáró barlang (Horváth, H. Kelemen, Torma 1979), Csévi barlang (Kadić 1920), Csévibarlang (Ferencz 1953) és Csévi lyuk (Szeghalmy 1937) neveken is.
Kutatástörténet
A Magyar Királyi Földtani Intézet 1871. évi évkönyvében az van írva, hogy a Csévnél lévő Hruba Skala meredek Ny-i oldalában barlang van.
Az 1908-ban kiadott, Esztergom vármegyét ismertető könyv szerint Esztergom vármegyében barlanglakók nyomait nem találták meg, mert nincsenek olyan barlangok, melyekben arra utaló nyomok lennének, hogy bennük régen ősemberek laktak. Erre a vidékre már fejlettebb igényekkel jöttek az első letelepedők, akik állatcsontokból, szarvasagancsból készített szerszámaik mellett már kőszerszámokat is használtak. Ezért nem voltak rászorulva arra, hogy barlangokban, vagy földbe vájt üregekben lakjanak, hanem készíthettek sátrakat, valamint kunyhókat. Azokat a barlangokat, vagy földbe vájt üregeket, amelyekből erdőkben, vagy félreeső, nehezen hozzáférhető vidékeken most is sok van és emberi kultúra nyomai vannak bennük, nem lehettek ősemberek lakhelyei. Azok főleg a tatárjárás és törökpusztítás idejéből való búvólyukak voltak, mert nem vezethetők vissza az ősidőkre az azokban talált tárgyak.
Az 1920-ban kiadott, Budapest Duna-jobbparti környéke című könyvben szó van arról, hogy a Csévi-nyeregből sziklaletörések fölé jutva, majd a sziklák között leereszkedve megtalálható a Csévi barlang, amelynek nagy bejárata van. Előcsarnokból és jól járható, hegytetőre kivezető tág ágból áll a barlang. A csarnok bal oldala fülkeszerűre alakult ki. A barlang alján beomlott zsomboly, jobb oldalán pedig tetőre nyíló kürtő alakult ki. Eredménytelenek voltak a barlang próbaásatásai. Szép kilátás nyílik Csévre a barlang feletti sziklákról. Ha a látogató el akarja hagyni a barlangot, akkor a barlangtól D-re leereszkedni bozótban és törmeléken lehet. Az 1920. évi Barlangkutatásban kiadott könyvismertetésben, amely a Budapest Duna-jobbparti környéke című könyvről szól, meg van említve, hogy a könyvben le van írva a Csévi barlang.
bélyegkép|262px|balra|A Csévi-barlanghoz vezető lépcsősor
1921-ben a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület tagjai sok pilisvidéki barlang térképezését kezdték el, pl. elkészítették a Csévi barlang alaprajz térképét maguk szerkesztette teodolit segítségével. Az 1924-ben megjelent, Budapest Duna-jobbparti környéke című kiadványban meg van ismételve az 1920-ban publikált könyv Csévi barlangot bemutató része. Az 1927. évi Állattani Közleményekben meg van említve, hogy Bokor Elemér Oxychilus glaber Fér. nevű csigát a csévi barlang teljesen sötét részében talált. Az 1929. évi Turistaság és Alpinizmusban lévő közleményben az olvasható, hogy Kadić Ottokár 1929 júliusában, több napon keresztül ásatást végzett a Csévi barlang bejáratában Csév elöljáróságának támogatásával. Ekkor sok őskori emlőscsonttal együtt megtalálta az ősembernek egy lábtőcsontját. Ez a hetedik barlang, ahonnan az ősember csontvázmaradványai szerény alakban előkerültek. Az ásatást folytatni fogják, és ha a teljes barlang ki lesz tisztítva, akkor azt rendezik turista szempontból.
A Turisták Lapja 1929. évi évfolyamában publikálva lett, hogy a Pilis hegységnek az a része, amely Esztergomtól Pilisborosjenőig húzódik és leginkább mészkőből, illetve dolomitból áll, egyéb természeti kiválóságai mellett főleg barlangjairól nevezetes. Ebben az évben fordulat állt be abban az ügyben, hogy egyrészt az érdekelt települések elöljárói, de leginkább a Magyar Turista Egyesület felismerve az itt lévő barlangok jelentőségét, kezdték sürgetni azok szakszerű kutatását. Így kezdődött el tavasszal a Csévi-barlang ásatása és amikor a nyári idény beálltával a munka itt ellanyhult, Kadić Ottokár Klastrompusztára ment, hogy elkezdje az ott található barlangok kutatását.
bélyegkép|262px|A Csévi-barlang bejárata
A Turisták Lapja 1930. márciusi számában szó van arról, hogy a Magyar Barlangkutató Társulat Pilisi Barlangok Bizottsága az alakuló ülésén meghatározta az 1930. évi munkatervet, amely szerint folytatja a Csévi-barlang feltárását, a hozzá vezető út megépítését, illetve javítását. Ezeket a munkálatokat Kadić Ottokár irányítja egyrészt a tudományos kutatás, másrészt a turisták részére történő könnyű hozzáférhetővététel céljával. Ezek érdekében összefogtak a barlangkutatók, a Magyar Turista Egyesület turistái és Piliscsév vezetősége. A nem eléggé ismert és valószínűleg érdekes leleteket rejtő barlang feltárásában a település anyagi támogatásán kívül Hacher Gyula főjegyző vezetésével a település ifjúsága is részt vesz, felismerve a barlang miatt emelkedő turistaforgalomnak a település javára remélhető hatását.
A Turisták Lapja 1930. októberi számában közölt ismertetés szerint barlangkutatók tervezték, hogy feltárják a Csévi-barlangot, de a meredek és bozótos hegyoldalon nagyon nehezen volt megközelíthető a barlang. Ezért Hacher Gyula, aki Csév főjegyzője és a Magyar Turista Egyesület tagja volt, a völgyben lévő forrástól a barlangig, a település költségén, 1930 nyarán 5 szerpentinkanyarral, lépcsőkkel és kényelmes pihenőkkel kényelmes turistautat épített. A Tátra-Asztal tagjai pedig Csév templomától, a forrás érintésével, az egész utat zöld jelzéssel megjelölték. Így a településről 1¼ óra alatt kényelmesen fel lehet jutni a barlanghoz, amelynek emeleti erkélyéről már most is gyönyörű, Ny-i irányú kilátás nyílik. Jó lenne, ha a Piliscsabáról Csévre haladó kék jelzésű úttól K-re eső, jelenleg tilos terület, valamint a Csévi-barlanghoz vezető úttól É-nak haladó tilos út felszabadulna, hogy ezáltal Piliscsabáról a Csévi-barlanghoz és innen a zöld-barna útra kerülő nélkül és végig erdei úton lehessen eljutni. A kiadványban látható egy rajz, amelyen a Klastrompuszta körüli úthálózat figyelhető meg. Az 1930. évi állapotot bemutató rajzon jelölve van a barlang helye.
bélyegkép|262px|balra|A Csévi-barlang belseje 1912-ben (Bekey Imre Gábor fényképe)
A Turisták Lapja 1931. szeptemberi száma szerint Vörös Tihamér a Magyar Turista Egyesület 1931. szeptember 1-jén tartott választmányi ülésén beszámolt a csévi barlang útjelzéséről. A Turisták Lapja 1931. évi évfolyamában napvilágot látott, Bekey Imre Gábor által írt tanulmányban szó van arról, hogy a Klotild-barlang kutatása után Kadić Ottokár és Bekey Imre Gábor felásatták a Csévi barlang hatalmas bejárata alatti területet, de az meddő volt. A hátsó nyílásnál lévő részt nem vizsgálták meg ásással, mert a próbaásatás eredménytelensége után feltételezték, hogy a barlang elülső és hátulsó nyílása már a diluviumban létezett, és akkor a hiányos öltözetű, a hidegtől amúgy is sokat szenvedő ősember ilyen szellős helyen nem tartózkodhatott. Ha a diluviumban még nem lett volna nyitott a barlang hátulsó kijárata, akkor a próbaásatás már a barlang csarnok alatti, elülső részén eredményes lett volna.
Az 1932-ben kiadott, Az Aggteleki cseppkőbarlang és környéke című könyvben, a Pilis hegység és a Visegrádi-hegység barlangjairól szóló részben az olvasható, hogy Csév község határában van a Csévi barlang, amely előcsarnokból és a tetőre kivezető, jól járható ágból áll. Az ismertetés egy irodalmi mű alapján lett írva. Az 1932. évi Barlangvilágban megjelent, Dudich Endre által írt tanulmány szerint a Csévi barlang a monotroph barlangok csoportján belül exotroph barlang. Az 1935. évi Erdészeti Lapokban közölve lett, hogy a Csévi barlang Csév település határában és sziklák között nyílik. Az esztergomi székesfőkáptalan üzemterv szerint kezelt erdejében található. Nagy előcsarnoka és hosszú folyosója van. Nem jártak jelentős eredménnyel a benne végzett ásatások.
Az 1937-ben megjelent, Szeghalmy Gyula által írt könyvben meg van említve, hogy a Pilis-csoport említésre méltó egyik barlangja a Csévi-barlang. Szeghalmy Gyuláéknak a Szopláki-ördöglyukban pihenve eszébe jutott, hogy nem a Szopláki-ördöglyuk az egyetlen barlang a környéken. Sőt, barlangok egész csoportja van errefelé (pl. a Csévi lyuk, a Macska-barlang, a Klotild-barlang és a Pilis hegy túlsó oldalán lévő Csévi-szirtekben keletkezett Leány-barlang és Legény-barlang). A Leány-barlangnál és a Legény-barlangnál lejjebb helyezkedik el a Csévi lyuk. A Turisták Lapja 1937. évi évfolyamában megjelent összefoglalás szerint a Csévi-barlang Piliscsévtől ÉK-re, a Basina-völgy feletti dachsteini mészkőszirtben helyezkedik el. A barlang tág és magas bejárata többet sejtet, de csak előcsarnokból és egy másik, felső nyíláshoz vezető járatból áll. 1912. évi próbaásatása eredménytelen volt. A barlanghoz az Eszperantó-forrástól Hacker csévi főjegyző szerpentinutat hozott létre.
bélyegkép|262px|A Csévi-barlang bejárata Bekey Imre Gábor fényképén